Uniós polgárok kiutasítása más EU-tagállamból az Európai Bíróság legújabb gyakorlatában I.
Absztrakt
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja annak a kérdésnek a komplex vizsgálata, hogy az Európai Bíróság milyen szempontok figyelembevételével ítéli meg a tagállami hatóságok azon döntéseinek uniós joggal való összhangját, melyben egy másik tagállambeli uniós polgár kiutasítására kerül sor.
Módszertan: A tanulmány alapvetően az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatának rendszerező elemzésére, a legújabb ítéletek és azok szakirodalmi fogadtatása bemutatására vállalkozik.
Megállapítások: A tanulmány fő megállapítása, hogy az Európai Bíróság a kiutasítások megítélésével kapcsolatos legújabb gyakorlatában a társadalmi integráció koncepcióját oly módon érvényesíti, hogy az nem csupán az uniós polgárok uniós jogból fakadó (és adott esetben a szabad mozgás jogára visszavezethető) jogait, hanem az uniós polgári jogállással együtt járó kötelezettségek teljesítését is figyelembe veszi. E körben egyaránt jelentősége van annak, hogy az uniós polgár büntetőjogi felelősségét megállapították-e (sőt, az Európai Bíróság újabb gyakorlatában már a tagállami büntetőjogon túl az uniós értékek esetleges megsértését is értékeli), valamint annak is, hogy az uniós polgár teljesíti-e a szabad mozgás irányelvből fakadó gazdasági követelményeket (az úgynevezett jó piaci polgár koncepcióját).
Érték: A tanulmány által vizsgált témakört a hazai szakirodalom korábban még nem vizsgálta. Ezen túlmenően, uniós polgárként a más EU-tagállamban életvitelszerűen tartózkodó magyar állampolgárokat is érintheti a kiutasítások uniós joggal való összhangjának vizsgálata. A tanulmány a hazai jogalkalmazó számára hasznosítható következtetéseket is megfogalmaz.
Hivatkozások
Carabot, M. B. (2019). Citizenship, Integration, and the Public Policy Exception: B and Vomero and K and HF. Common Market Law Review, 56(3), 771–801. https://doi.org/10.54648/COLA2019055
Coutts, S. (2018a). The absence of integration and the resonsibilisation of Union Citizenship, European Papers, 3(2), 761–780. https://doi.org/10.15166/2499-8249/254
Coutts, S. (2018b). The expressive dimension of the Union Citizenship Expulsion Regime: Joined Cases C-331/16 és C- 366/16, K and HF, European Papers, 3(2), 833–841. https://doi.org/10.15166/2499-8249/241
Guild, E., Peers, S. & Tomkin, J. (2019). The EU Citizenship Directive: A Commentary. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oso/9780198849384.001.0001
Hamenstadt, K. (2020). Expulsion and „Legal Otherness” in Times of Growing Nationalism, European Law Review, 45(4), 453–470.
Kochenov, D. & Plender, R. (2012). EU Citizenship: From an Incipient Form to an Incipient Substance? European Law Review, 37(4), 369–396.
Kochenov, D. & Pirker, B. (2013). Deporting the Citizens within the European Union: A Counter-Intuitive Trend in Case C-348/09, P.I. v. Overbürgemeisterin der Stadt Remscheid. ColumbiaJournal of European Law, 19, 369–390.
Mantu, S. (2013). Concepts of Time and European Citizenship. European Journal of Migration and Law, 15(4), 446–464. https://doi.org/10.1163/15718166-00002044
Meduna, M. (2017). Scelectus Europeus Sum: What Protection against Expulsion Does EU Citizenship Offer to European Offenders? In Kochenov, D. (Ed.), EU Citizenship and Federalism (pp. 394–416). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781139680714.017
Shuibhne, N. N. (2017). Recasting EU Citizenship as Federal Citizenship: What Are the Implication for the Citizen When the Political Bargain Is Privileged? In Kochenov, D. (Ed.), EU Citizenship and Federalism (pp. 147–177). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781139680714.007
Thym, D. (2017). The Evolution of Citizens’ Rights. In Thym, D. (Ed.), Questioning EU Citizenship (pp. 111.–135). Hart Publishing.
Töttős Á. (2012). A közrendre, közbiztonságra veszélyesség uniós szabályozása a legális migráció területén. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, XIII. kötet. (pp. 335–348). Magyar Hadtudományi Társaság.
.png)
