Kitekintés a terrorizmus definiálásának problémájára a tudományos kutatásokban
Absztrakt
Cél: Annak ellenére, hogy ma a terrorizmus vitathatatlanul a nemzetközi, regionális, nemzeti és humán biztonságot is veszélyeztető egyik veszélyforrás, a tudományos élet is küzd a terrorizmus egységes fogalmának meghatározásával. Az elmúlt évtizedekben a terrorizmussal kapcsolatos kutatások során számos új terrorizmus fogalmat alkottak. Ezek a fogalmak nem tudták létrehozni az egységes, általánosan elfogadott terrorizmus definíciót, és sok esetben csak a terrorizmus jelenségének egy-egy új megjelenési formáját határozták meg. Szinte minden kutató igyekezett saját fogalmat alkotni, melyet nagyban befolyásolt a kutató saját értékrendje, szubjektív megközelítése. A cikk célja, hogy új módon, a fogalmakat a biztonsági tanulmányok Buzan-féle szektorelméletében, az öt szektorba ágyazva bemutassa, megvizsgálja a terrorizmus egységesen elfogadott definiálásának problémáját a hazai és nemzetközi tudományos kutatásokban. Az öt szektor közül külön is kiemelve a társadalmi szektort mint a társadalomtudományokat magában foglalót.
Módszertan: A hazai és nemzetközi kutatások terrorizmus fogalmainak ismertetésével bemutatom, hogy az egységes terrorizmus-definíció megalkotásának, melyek a legfőbb akadályai, és választ adjak azon kérdésekre, hogy a terrorizmust hogyan, milyen formában, korlátok és keretek között lehetne meghatározni. A bemutatás teljesen új megközelítésből történik, mert a terrorizmus fogalmát a szektorelmélet felől keresem.
Megállapítások: Az egyes szektorokban nincsen egységes, mindenki által elfogadott terrorizmus-fogalom.
Érték: A cikk javaslatai új megközelítési módokat mutat be, amelyek szóba jöhetnek olyan terrorizmus-definíciók megalkotásánál, amelyek alapjául szolgálhatnak új és szélesebb körben elfogadott büntetőjogi definíció megalkotása során, és ezek alkalmazhatók a büntetőjog területén.
Hivatkozások
Abadie, A. & Gardeazabal, J. (2008). Terrorism and the world economy. European Economic Review, 52(1), 1–27. https://doi.org/10.1016/j.euroecorev.2007.08.005
Abiola, T., Udofia, O., Sheikh, T. L. & Yusuf, D. A. (2017). Fear of future terrorism: Associated psychiatric burden. Asian Journal of Psychiatry, 10(38), 53–56. https://doi.org/10.1016/j.ajp.2017.01.028
Akujobi, A. T. (2018). An Assessment of the Nigerian Terrorism Prevention Act and its Impact on National Security. Global Journal of Human-Social Science, 18(1), 31–37.
Al-Kassimi, K. (2019). Critical Terrorism Studies (CTS): (State) (sponsored) terrorism identified in the (militarized) pedagogy of (U.S.) law enforcement agencies. Cogent Social Science, 5(1), 1–27. https://doi.org/10.1080/23311886.2019.1586813
Arendt, H. (1951). The Origins of Totalitarianism. Houghton Mifflin Harcourt.
Barabási, A-L. (2017). A hálózatok tudománya. Libri Kiadó.
Barker, J. (2003). A terrorizmus. HVG Kiadói Rt.
Bartkó, R. (2011). A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései. Universitas-Győr Nonprofit Kft.
Baseren, S. H. (2008). Terrorism with its differentiating Aspects. Defence Against Terrorism Review, 1(1), 1–11.
Bányász, P. (2018). Social Media and Terrorism. Aarms, 17(3), 47–62. https://doi.org/10.32565/aarms.2018.3.3
Bildrici, M. & Gokmenoglu, S. M. (2020). The impact of terrorism and FDI on enviromental pollution: Evidence from Afghanistan, Iraq, Nigeria, Pakistan, Philippines, Syria, Somalia, Thailand and Yemen. Enviromental Impact Assessment Review, 21(81), 1–12. https://doi.org/10.1016/j.eiar.2019.106340
Boda J. (2002). „A terrorizmus egy volt „terrorista” szemével. Belügyi Szemle, 50(6-7), 127–138.
Boda J. (Szerk.) (2019). Rendészettudományi szaklexikon. Dialóg Campus.
Bruce, G. (2013). Definition of Terrorism Social and Political Effects. Journal of Military and Vereans’ Health, 21(2), 26–30.
Burke, E. (1790). Reflections on the Revolution in France. And on the Proceedings in Certain Societies in London Relative to that Event. In a Letter Intended to Have Been Sent to a Gentleman in Paris. Pall-Mall.
Buzan, B. (1991). New Patterns of Global Securtiy in the Twenty-First Century. International Affairs, 67(3), 431–451. https://doi.org/10.2307/2621945
Coady, C. A. J. (2004). Terrorism and innocence. The Journal of Ethics, 8(1), 37–58.
Cohen, J. & Blanco, J. M. (2016). Knowledge, the Great Challenge to Deal with Terrorism. Revista de Estudios en Seguridad Internacional, 2(1), 43–62.
Collin, P. (2004). Dictionary of Law. Bloomberry Reference Book, London.
Crenshaw, M. (1972). The Concept of Revolutionary Terrorism, Journal of Conflict Resolution, 16(3), 383–396.
Crenshaw, M. (1981). The causes of Terrorism. The Journal of Comparative Poltics, 13(4), 379–399.
Ejiogu, K. U. & Mosley, T. S. (2017). Local Neocolonialism and Terrorism in Africa. Sage Journal, 7(2), 1–14. https://doi.org/10.1177/2158244017698529
Finály H. (Szerk.) (2005). A latin nyelv szótára – REPRINT. Akadémiai Kiadó.
Forrester, A. C., Powell, B., Nowrasteha, A. & Landgrave, M. (2019). Do immigrants import terrorism? Journal of Economic Behavior and Organization, 30(166), 529–543. https://doi.org/10.1016/j.jebo.2019.07.019
Fortna, V. P., Lotito, N. J. & Rubin, M. A. (2018). Don’t Bite the Hand that Feeds: Rebel Funding sources and the Use of Terrorism in Civil War. Itnernational Studies Quarterly, 62(4), 782–794. https://doi.org/10.1177/0738894220972996
Ganor, B. (2010). Defining Terrorism: Is one man’s terrorist another man’s freedom fighter? Police Practice and Research, 3(4), 287–304. https://doi.org/10.1080/1561426022000032060
Gartner, H. (2013). Where is Europe? Österreichisches Institut für Internationale Politik, Arbeitspapier 69, 1–21.
Gartner, H. (2018). Neutrality as a Model for the New Eastern Europe? Center for Transatlantic Relation, 1–15.
Gazdag F. & Remek É. (2018). A biztonsági tanulmányok alapjai. Dialóg Campus Kiadó.
Harari, Y. N. (2018). 21 lecke a 21. századra. Central Kiadói Csoport.
Heath-Kelly, C. & Jarvis, L. (2017). Affecting Terrorism: Laughter, Lamentation and Detesation as Drives to Terrorism Knowledge. International Political Sociology, 11(3), 239–256. https://doi.org/10.1093/ips/olx007
Homolar, A. & Rodríguez-Merino, P. A. (2019). Making sense of terrorism: a narrative approahc tot he study of violent events. Critical Studies on Terrorism, 12(4), 561–581. https://doi.org/10.1080/17539153.2019.1585150
Horváth A. (2010). Terrorfenyegetettség: célpontok, nagyvárosok közlekedés. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 10(3) 136–152.
Ibrahim, A. M., Gujbawu, M. & Abba-Aji, N. (2019). New Media and the Challenges of Boko Haram Terrorism: Proposing the Adoption of Human-Wearable Digital Technology. Malaysian Journal of Communication, 35(4), 50–68. https://doi.org/10.17576/JKMJC-2019-3504-04
Jenkins, B. (1975). “International Terrorism: A New Mode of Conflict”. In Carlton, D. & Schaerf, C. (Eds.), International Terrorism and World Security (p. 16). Croom Helm.
Kecskés, T. (2013). Women as Suicide Bombers. Aarms, 12(1), 137–145.
Korinek L. (2010). Kriminológia II. kötet. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.
Krajnc Z. (Szerk.) (2019). Hadtudományi Lexikon Új kötet. Dialóg Campus Kiadó.
Laquer, W. (1986). Reflection on Terrorism. Foreign Affairs, 65(1), 86–100.
Lux, L. M. (2018). Defining cyberterrorism. Revista Chilena de derecho y tecnología, 7(2), 2–25. https://doi.org/10.5354/0719-2584.2018.51028
Maras, M. (2016). A terrorizmus elmélete és gyakorlata. Antal József Tudásközpont Tanműhely.
Martin, E. A. (szerk) (2003). Oxford Dictionary of Law. Oxford University Press, New York.
Mohamed, H., Jebli, M. B. & Youssef, S. B. (2019). Renewable and fossil energy, terrorism, economic growth, and trade: Evidence from France. Renewable Energy, 19(139), 459–467. https://doi.org/10.1016/j.renene.2019.02.096
Powell, K. A. (2018). Framing Islam/Creating Fear: An Analysis of U.S. Media Coverage of terrorism from 2011-2016. Religious, 9(9), 1–15. https://doi.org/10.3390/rel9090257
Raja, U., Azeem, M. U., Haq, I. U. & Naseer, S. (2020). Perceived threat of terrorism and employee outcomes: The moderating role of negative affectivity and psychological capital. Journal of Business Research, 48(110), 316–326. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2020.01.026
Sandler, T. (2014). The analytical study of terrorism: Taking stock. Journal of Peace Research, 51(2), 257–271. https://doi.org/10.1177/0022343313491277
Schanzer, J. (2019). Terrorism. Israel Studies, 24(2), 52–62. https://doi.org/10.2979/israelstudies. 24.2.05
Schmid, A, P. (2004). Terrorism – The Definition Problem. Journal of International Law, 36(2) 375–419.
Schmid, A. P. (2013). Radicalisation, De-Radicalisation, Counter-Radicalisation: A Conceptual Discussion and Literature Review. ICCT Research paper, (March), 1–105.
Schmid, A. P. (2019). Revisiting the definition of terrorism problem. St. Andrews: CSTPV 25th Anniversary Symposium, 6-7 November, 1–25.
Schuurman, B. (2018). Research on Terrorism 2007-2016: A Review of Data, Methods, and Authorship. Terrorism and Political Violence, 32(5) 1011–1026. https://doi.org/10.1080/09546553.2018.1439023
Serbakov, M. T. (2019). A terrorizmus definíciójának kérdése. Büntetőjogi Szemle, 8(2), 87–100.
Sinclair, A. (2003). An Anatomy of Terror – A History of Terrorism. Macmillan.
Spencer, A. (2006). Questioning the Concept of ’New Terrorism’. Peace & Conflict Development. 5(8), 1–33. https://doi.org/10.5282/ubm/epub.13769
Stepanova, E. (2008). Terrorism in asymmetrical conflict ideological and structural aspects. SIPRI Research Report No. 23. Oxford University Press.
Stone, M. (2009). Security According to Buzan: A Comprehensive Security Analysis. Security discussion paper series 1., (Spring), 1–10.
Sulovic, V. (2010). Meaning of Security and Theory of Securization. Belgrade Center for Security Policy.
Teichman, J. (2009). How to define terrorism. Philosophy, 64(250), 505–517. https://doi.org/10.1017/S0031819100044260
Telford, A. (2020). A climate terrorism assemblage? Exploring the politics of climate change-terrorism-radicalisation relations. Political Geography, 18(70), 1–10. https://doi.org/10.1016/j.polgeo.2020.102150
Trevor, T. & Teitier-Regev, S. (2019). The impact of disasters and terrorism on the stock market. Journal of Disaster Risk Studies, 11(1), 1–8. https://doi.org/10.4102/jamba.v11i1.534
Vass Gy. (2009). Egységes meghatározás a terrorizmusra. Hadtudományi Szemle, 2(4), 10–16.
Webber, D. & Kruglanski, A. W. (2018). The social psychological makings of a terrorist. Current Opinion in Psychology, 5(19), 131–134. https://doi.org/10.1016/j.copsyc.2017.03.024
Weinberg, L., Pedahzur, A. & Hirsch-Hoefler, S. (2004). The Challenges of Conceptualizing Terrorism. Terrorism and Political Violence, 16(4), 777–794. https://doi.org/10.1080/095465590899768
Workneh, T. W. (2019). Counter-terrorism in Ethiopia: manufacturing insecurity, monopolizing speech. Internet Policy Review, 8(1), 1–22. https://doi.org/10.14763/2019.1.1394
.png)
