Rendészeti együttműködés a Duna Stratégia égisze alatt
Absztrakt
Cél: A tanulmány Magyarország nézőpontjából feltárja, milyen a Duna régió országainak rendészeti együttműködése, megfelelő alapot jelent-e a Duna Stratégia a közös munkában, és melyek a további fejlesztési lehetőségek a vízi közlekedéssel összefüggő biztonság megerősítése érdekében.
Módszertan: A kutatás félig strukturált interjúkészítés módszerével a Belügyminisztérium és a rendőrség e témában jártas tisztségviselőinek bevonásával készült. A szerző rögzített interjúk elemzése során vonta le következtetéseit, emellett dokumentumelemzés módszerével feldolgozta a stratégia „Biztonság” prioritási területe irányító testületének angol nyelvű jegyzőkönyveit.
Megállapítások: A Duna Stratégia eddig végrehajtott biztonsági projektjei nem nyújtottak kielégítő megoldást a vízi határforgalomban rejlő bűnüldözési kihívásokra, bár abban hazánk jelentős eredményeket ért el. A biztonság erősítésére a dunai államok rendészeti együttműködésének további fokozása ad választ. A magyar dunai rendészeti szervek látenciával küzdenek a hajókon történő árucsempészet valós mértéke terén, és ez súlytalanná teheti politikai szinten a kezdeményezéseket, így azokra kevesebb forrás is allokálható. Folytatni kell egy állandó, a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ felállításával kapcsolatos munkát és a vízi mobilitást segítő adminisztratív akadályok csökkentését is, hiszen a rendészeti szerveknek egyfajta szolgáltatást kell nyújtani a vízi személy- és teherfuvarozók részére.
Érték: A Duna közvetlenül tíz európai országot köt össze, de a Duna Stratégiában tizennégy ország vesz részt, így a régió folyami biztonsága szempontjából kiemelten fontos a rendészeti együttműködés fokozása. Magyarország az egyetlen schengeni külső vízi határral rendelkező ország, melynek a Fekete-tenger felől érkező veszélyek időbeni felismerése is feladata. A tanulmány magyar nézőpontból emeli ki az együttműködés legjelentősebb hátráltató tényezőit és a jövőbeni lehetséges megoldásokat.
Hivatkozások
Berta K. (2015). Előszó. In Herczeg M. (Szerk.), A Dunai Folyami Fórum Struktúrájának létrehozása, DARIF (p. 6). Belügyminisztérium.
Chitiba, C. & Dunarintu, A. (2016). „European Union Strategy For The Danube Region,” Knowledge Horizons - Economics. Faculty of Finance, Banking and Accountancy Bucharest,”Dimitrie Cantemir” Christian University Bucharest, 8(4), 11–15.
Dumitrache, A. A. I. & Schiopu, O. I. (2016). Migrants’ Smuggling is Knocking at the Danube’s Door. Threats at the Romanian State Border. Journal of Danubian Studies and Research, 6(2), 320–333.
Fleischer T. (2007). Transzeurópai folyosók: A meglévők hosszabbítgatása, vagy egy összeurópai hálózat kialakítása? In Glatz F. (Szerk.), A Balkán és Magyarország: Váltás a külpolitikai gondolkodásban? Magyarország az Ezredfordulón, Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián (pp. 365-379). MTA Társadalomkutató Központ - Európa Intézet.
Gazdag F. (2011). Mérlegen a 2011-es magyar EU-elnökség. Nemzet és Biztonság, 1, 72–85.
Kemény G. (2020). Az Egyedüli Kapcsolattartási Pont és a Közös Kapcsolattartási Szolgálati Hely által foganatosított információcserét befolyásoló környezeti tényezők. Belügyi Szemle, 69(1), 107–122. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.1.5
Koev, K. (2014). The Cooperation of the Danube Countries within the frames of the Priority Area 11 of the EU Strategy for the Danube Region /EUSDR/. Journal of Danubian Studies and Research, 4(2), 22–30.
Ormai T. Z. (2021). Törökország migrációs helyzetképe. In Teke A. (Szerk.), A nemzetközi migráció kihívásai és kezelésének módja hazánkban, valamint a balkáni migrációs útvonal államaiban (pp. 94–99). Magyar Rendészettudományi Társaság.
Pfoser, S. & Jung, E. & Putz, L.-M. (2018). Same river same rules? – Administrative barriers in the Danube countries. Journal of Sustainable Development of Transport and Logistics, 3(3), 27–37. https://doi.org/10.14254/jsdtl.2018.3-3.2
Répási K. (2021). Szervezett bűnözés. In Tálas P., Csiki V. T., Etl A. & Berzsenyi D. (Szerk.), A globalizált világ kihívásai (pp. 301–302). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Yin, R. K. (2014). Case Study Research Design and Methods (5th ed.) Thousand Oaks, Sage.
.png)
