A kiégés vizsgálata a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság hivatásos állománya körében
Absztrakt
Cél: A kiégés sokat kutatott terület, hiszen a munka hatékonyságát csökkenti, a fluktuációt növeli, az egyén egészségi állapotát veszélyezteti. Jelen cikkünkben a fókuszt a rendvédelemben dolgozókra helyezzük. E területen végzett kiégéssel kapcsolatos kutatási eredményeinket ismertetjük, összevetve a szociodemográfiai adatokkal, a szubjektív egészségi állapottal és a mozgással.
Módszertan: Kutatásunk során egy kérdőívet állítottunk össze, mely tartalmazza a szolgálati helyet, a munkaidőt, az állományban eltöltött időt, a kiégés felmérését célzó kérdőívet, valamint szubjektív egészségi állapotra vonatkozó skálát, és felmértük a testmozgást. A Maslach Kiégés Kérdőív segítségével mértük föl a kiégés szintjét. A kérdőívet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozó hivatásos állomány körében vettük fel, összesen 783 fővel.
Megállapítások: Magas érzelmi kimerültség az állomány 4,6%-nál található. A deperszonalizáció magas foka 6%-ban jelentkezik, míg ehhez képest az állomány mintegy 30%-a mutat kimagasló értéket a személyes teljesítmény csökkenésben. A nemek szerinti összehasonlítás esetében a mintában az érzelmi kimerülés területén mutatkozott statisztikailag is jelentős eltérés a férfiak és a nők között – a nők jellemzően magasabb szintű érzelmi kimerültségről számoltak be férfi kollégáikhoz képest Szignifikáns együttjárás tapasztalható a rendszeres mozgás és deperszonalizáció és a személyes teljesítménycsökkenés alacsonyabb szintjével.
Érték: E cikk elősegítheti, hogy középpontba helyeződjön a rendvédelemben dolgozók mentális egészsége, hiszen a kiégés az egyik legjelentősebb megbetegítő faktor.
Hivatkozások
Abdollahi, M. K. (2002). Understanding Police Stress Research. Journal of Forensic Psychology Practice, 2(2), 1–24. https://doi.org/10.1300/J158v02n02_01
Aguayo, R., Vargas, C., Cañadas, G. R. & De la Fuente, E. I. (2017). Are socio-demographic factors associated to burnout syndrome in police officers? A correlational meta-analysis. Anales de Psicología/Annals of Psychology, 33(2), 383–392. https://doi.org/10.6018/analesps.33.2.260391
Aumayr-Pintar, C., Cerf, C. & Parent-Thirion, A. (2018). Burnout in the Workplace: A Review of the Data and Policy Responses in the EU. Burnout in the workplace: A review of data and policy responses in the EU.
Biró M. (2009). A stressz és a kiégés vizsgálata a büntetés-végrehajtás dolgozói körében. Börtönügyi Szemle, 28(1), 11–30.
Borbély Zs. (2019). Egészségmagatartás és mentális egészség – nemi különbségek a munkahelyi stressz megélésében. Belügyi Szemle, 67(7-8), 37–50. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.7-8.3
Cherniss, C. (1980). Staff Burnout: Job stress in Human Services. Sage.
Csehák, A. & Papp, A. (2006). A kiégés, mint valós veszély: adalékok a kiégés szindróma kutatásához. Acta Sana, 1(1), 12–18.
Emilia, I., Extremera, R. A., Pecino, C. V. & De La Fuente, G. R. C. (2013). Prevalence and risk factors of burnout syndrome among Spanish police officers. Psicothema, 25(4), 488–493.
Fekete S. (1991). Segítő foglalkozások kockázatai – Helfer szindróma és Burnout jelenség. Psychiatria Hungarica, 1, 17–29.
Freudenberger, H. (1974). Staff Burnout. Journal of Social Issues, 30, 159–165. https://doi.org/10.1111/j.15404560.1974.tb00706.x
García-Rivera, B. R., Olguín-Tiznado, J. E., Aranibar, M. F., Ramírez-Barón, M. C., Camargo-Wilson, C., López-Barreras, J. A. & García-Alcaraz, J. L. (2020). Burnout syndrome in police officers and its relationship with physical and leisure activities. International journal of environmental research and public health, 17(15), 5586. https://doi.org/10.3390/ijerph17155586
Kovács G. & Tőzsér E. (2017) A vezetői attitűdök, vezetői stílusok és a dolgozói elégedettség összefüggéseinek vizsgálata egy megyei rendőr-főkapitányságon. Magyar Közigazgatás, (2), 138–157.
Kapade-Nikham, P. & Shaikh, M. (2014). Occupational Stress, Burnout and Coping in Police Personnel: Findings fron a Systematic Review. American International Journal of Research in Humnities, Arts and Social Sciences, 6(2), 144–148.
Kollár Cs. (2014). A munkahelyi kiégés (burnout szindróma) elméleti megközelítése, kutatási irányai és közgazdaságtudományi aspektusa. Fluentum, 1(3), 1–18.
Leiter, M. P. & Maslach, C. (2005). Banishing burnout: Six strategies for improving your relationship with work. John Wiley & Sons.
Maslach C. & Leiter, M. P. (2016). Understanding the burnout experience:recent reserach and its implications for psychiatry. World Psychiatry, 15(2), 103–111. https://doi.org/10.1002/wps.20311
Maslach, C. & Jackson, S. (1976). Burned-out. Human Behaviour, 5(9). 16–22.
Maslach, C. & Leiter, M. P. (1997). The Truth About Burnout – How Organizations Cause Personal Stress and What to Do About It. Jossey-Bass Publisher.
Maslach, C., Jackson, S. E. & Leiter, M. P. (1996). Maslach Burnout Inventory Manual, (Third edition). Consulting Psychologists Press.
Maslach, C., Schaufeli, B, W. & Leiter, M. (2001). Job Burnout. Annual Review Psychology, 52, 397–422. https://doi.org/10.1146/annurev.psych.52.1.397
Mccarty, W. P., Aldirawi, H., Dewald, S. & Palacios, M. (2019). Burnout in blue: an analysis of the extent and primary predictors of burnout among law enforcement officers in the United States. Police quarterly, 22(3), 278–304. https://doi.org/10.1177/1098611119828038
Nagy I. & Bénik Gy. (2013). A büntetésvégrehajtási intézzetek hivatásos állományú tagjainál jelentkező burn-out syndroma és a hypertonia gyakoriságának összefüggései. In A rendvédelem és a honvédelem területén végzett orvosi és pszichológiai tevékenység kihívásai napjainkban. Tudományos-szakmai konferencia. Tanulmánykötet. Belügyminisztérium.
Németh Cs. (2013). A burn-out jelensége a soproni rendőrkapitányságon. In Válogatás a Benedek Elek Pedagógiai Kar szociálpedagógiai szakos hallgatóinak XXXI. OTDK-ra benyújtott dolgozataiból. Nyugat-Magyarországi Egyetem.
Pikó B. & Piczil M. (1998). Az elégedettség és elégedetlenség szociológiai vizsgálata a nővéri hivatásban. Lege Artis Medicinae, 8(10), 728–734.
Queirós C., Kaiseler, M. & da Silva, A. L. (2013). Burnout as predictor of agressivity among police officers. European Journal of Policing Studies, 1(2), 110–135.
Queirós, C., Passos, F., Bártolo, A., Marques, A. J., da Silva, C. F. & Pereira, A. (2020). Burnout and stress measurement in police officers: Literature review and a study with the operational police stress questionnaire. Frontiers in psychology, 11, 1–19. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2020.00587
Santa M. A., Wolter, C., Gusy, B., Kleiber, D. & Renneberg, B. (2019). The impact of health-oriented leadership on police officers’ physical health, burnout, depression and well-being. Policing: A Journal of Policy and Practice, 13(2), 186–200. https://doi.org/10.1093/police/pay067
Solymosi K. (2013). Burn”-rejtély: gondolatok a rendészeti vezetők kiégés-veszélyeztetettségéről és a megoldás lehetséges irányairól. Hadtudományi Szemle, 6(4), 90–95.
Szabó E. & Rigó B. (2008). A munkahelyi stresszmegterhelés sajátosságai a rendőrség hivatásos állományának körében. Alkalmazott Pszichológia, (1-2), 15–29.
Szabó E. (2009). A munkahelyi egészségpszichológia és egészségfejlesztés rendszere a Magyar Köztársaság Rendőrségén, valamint a szubjektíve észlelt munkahelyi stresszterheltség jellegzetességei-különös tekintettel az idői tényezőre – a hivatásos állományú rendőrök körében (PhD értekezés). Debreceni Egyetem.
Szilas R. (2012) Munkahelyi stressz és szervezeti igazságosság (PhD értekezés). Budapesti Corvinus Egyetem.
Tőzsér E. (2019). Két városi rendőrkapitányság szervezetpszichológiai vizsgálata 2018-ban. Belügyi szemle, 67(12), 69–93.
.png)
