Társadalomtudományok helye és szerepe a modern rendészeti felsőoktatásban
Absztrakt
Cél: A rendészeti területen dolgozók nem „csak” a társadalomból érkeznek be a különböző rendészeti szervekbe, hanem oda is térnek vissza, hiszen feladatuk a közösség szolgálata, nem utolsó sorban a közösség megbízásából. Vagyis a rendészeti területen dolgozóknak tisztában kell lenniük mind szűkebb, mind pedig tágabb környezetük szociális – társadalmi viszonyaival, hogy eredményesen tudjanak dolgozni. Következésképen a rendészeti képzésben szükséges, hogy ezen diszciplínákkal is megismerkedjenek a leendő hivatásos tisztek, így is szélesítve látókörüket és problémamegoldó képességeiket.
Módszertan: A vázolt problémakörnek – vagyis a rendészeti szervek és a társadalom, rendészeti szervek a modern társadalmakban – komoly, nemcsak nemzetközi szakirodalma van, amely feldolgozása rávilágít arra (is), miért szükséges a címben jelzett diszciplínák oktatása. Érdemes megvizsgálni, hogy az elmúlt évtizedben a TDK és/vagy szakdolgozatok mekkora része foglalkozott
társadalomtudományi jellegű kérdésekkel.
Megállapítások: A tanulmány konklúziója egyértelműen azt mutatja, hogy a rendészeti képzésben szükséges lenne a különböző társadalomtudományi diszciplínák oktatása. Jól látható, hogy ha és amennyiben folyik ilyen tárgyak oktatása, úgy a hallgatók közül többen is ilyen tematikájú TDK és/vagy szakdolgozatot készítenek, amelyek önmagukban is értéket képviselhetnek, akár az illetékes szervek számára is hasznosítható munkák lehetnek. Ezen hallgatók a dolgozatok készítésekor megtanulják a társadalomtudományok speciális módszertanát is, amelyeket akár a napi munkájukban is hasznosíthatnak, de akkor is, ha az adott rendészeti szerv kívánja elemezni-értékelni saját vagy állománya társadalmi helyzetét vagy helyzetét a társadalomban.
Érték: A tanulmányban foglaltak alátámasztják, hogy nem pusztán a hagyományok, hanem az eredményesebb munka és a nagyobb társadalmi beágyazottság elérése miatt is szükségesek bizonyos társadalomtudományi ismeretek.
Hivatkozások
Androvicz G. (2018). A budapesti államrendőrség képzési, előmeneteli rendszere és ruházati ellátása 1873–1944. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Bjørgo, T. & Damen, M.-L. (Eds.) (2020). The Making of a Police Officer Comparative Perspectives on Police Education and Recruitment. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780429277221
Boda J. & Sallai J. (2016). A belügyminisztérium feladatrendszerének változásai 1848-1959 között. Nemzetbiztonsági Szemle, 4(1), 4–17.
Boda J. (2017). A Rendőrakadémiától az egyetemi szintű képzésig. In Boda J., Felkai L. & Patyi A. (Szerk.), Ünnepi kötet a 70 éves Janza Frigyes tiszteletére = Liber amicorum in honorem Friderici Janza septuagenarii (pp. 107–130). Dialóg Campus Kiadó; Nordex Kft.
Boda J. (2019). Az állambiztonsági és nemzetbiztonsági képzés történet. In Jámbor O. I., Lénárt M. & Tarján G. (szerk.). A rendőrakadémiától az egyetemig - rendészettörténeti tanulmányok (pp. 356–385). Rendőrség Tudományos Tanácsa.
Christián L. (2013). Miért bíznak a finnek a rendőrségben? Új rendészeti megoldások Finnországból. Belügyi Szemle, 61(7-8), 130–142.
Concha Gy. (1901). A rendőrség természete és állása szabad államban. Értekezések a Társadalmi Tudományok Köréből.
Csapó Cs. (2008). Távlatos gondolkodás – a korszerű rendőrség alapja. Hadtudomány, 18(1), 131–143.
Finszter G. (2014). Rendészetelmélet. Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Finszter G. (2018). Rendészettan. Dialóg-Campus Kiadó.
Forgács J. (1942). A rendőrnevelés tükre. A magyar rendőr, 9(24), 5–14.
Gerd J., Hans-Gerd, B. T., del Barrio R., Kwanten Cees, F., Mawby, R. & Pagon M. (2007). A rendészettudomány európai megközelítése munkacsoport. (PGEAPS). Zárójelentés tervezet. CEPOL.
Huntington, S. P. (1994). A katona és az állam. Zrínyi Kiadó-Atlanti Kutató és Kiadó.
Johnson, T. A., Misner G. E. & Brown L. P. (1981). Police and Society - An Environment for Collaboration and Confrontation. London, Englewood Cliffs.
Kovács G. (2022). A rendőrség szervezeti kultúrája. In Farkas J. & Horváth J. (Szerk.), A rendészeti szervezeti kultúra többszempontú megközelítése (pp. 79–101). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Kozáry, A. (2015). Police science and its place in the social sciences. In Bodonyi, I. (Ed.), Methodology of scientific research – introduction to police science: module I.: general introduction and methodology (pp. 21–33). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Kriskó E. (2013). A rendőrség társadalmi rendeltetése és a rendőrségi kommunikáció. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem.
Laky I. (1906). Rendőrközegek tankönyve. Budapest.
n. n. (1877). Rendőrségünk. Magyar Jogász. Jogszaki és Közigazgatási Napilap, 1877. március 25.
Nándori N. P. (2021). A rendőri hivatás története és elemei. Belügyi Szemle, 69(7), 1181–1208. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.7.6
Sallai J. & Borszéki J. (2022). A nemzetközi rendőri együttműködés kezdetei. Belügyi Szemle, 70(5), 983–1003. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.5.6
Sallai J. (2013). A globalizáció rendészeti kihívásai. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Tanulmányok „A változó rendészet aktuális kihívásai” című tudományos konferenciáról (pp. 37–41). Magyar Hadtudományi Társaság.
Sallai J. (2016). Rendőr-, rendőraltiszt-, rendőrtörzsaltiszt-képzés a m. kir. rendőrség államosítása után. Magyar Rendészet, 16(6), 169–177.
Sallai J. (2019). A magyar rendészet története. Rendőrség Tudományos Tanácsa.
Szamel L. (1963). A belügyi szervek munkája társadalmasításának főbb elvi kérdései. Belügyi Szemle, 1(9), 5–15.
Valcsicsák I. & Nagy L. (1992). A társadalom- (történelem) tudományos ismeretek oktatásának helye és szerepe a rendőrtiszti képzésben. BM Kiadó.
Vári V. (2019). A rendőri életpályamodell és a rendőri felsőoktatás összehangoltsága. Magyar Rendészet, 18(2), 205–224.
Vári V. (2020). A bizalom kérdése a rendőrség és a társadalom relációjában. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények (pp. 177–184). Magyar Hadtudományi Társaság.
.png)
