A jövő útja: a modern büntetés-végrehajtás tisztképzése
Absztrakt
Cél: A felsőfokú büntetés-végrehajtási tisztképzés rendszere az eltelt ötven év során bizonyította, hogy a folyamatos korszerűsítésre való igény eredményeként létrejött komplex tananyagrendszer – kiegészülve szerteágazó gyakorlati ismeretekkel – elősegíti a pályaorientációt, erős kötődést alakít ki a büntetés-végrehajtási szakmához és szervezethez. A szerzők tanulmányukban a tanszék történeti fejlődését követően, ismertetni kívánják a további fejlődés lehetséges irányát.
Módszertan: A vizsgálódás keretében a szerzők áttekintették a büntetés-végrehajtás felsőfokú tisztképzésével kapcsolatban megjelent publikációkat, valamint megvizsgálták a rendelkezésre álló, tantárgyi struktúrára és a hallgatók életkori sajátosságaira vonatkozó statisztikai adatokat.
Megállapítások: A felsőfokú tisztképzéssel szemben támasztott igények közül az egyik leghangsúlyosabb, hogy az tananyagrendszerében és képzési struktúrájában támogassa a gyakorlat törekvéseit. Nem elhanyagolható az az elvárás sem, hogy tudományos műhelyként segítse a büntetés-végrehajtási szakma fejlődését, érzékenyen reagálva annak változásaira. Rendelkezzen olyan szintetizáló jellegű, tudományos alapokon nyugvó szemléletmóddal, amely támogatja a gyakorlat és az elmélet képviselőinek együtt gondolkodását. A büntetés-végrehajtási felsőoktatás szakmai beágyazottságán túl vannak olyan kívülről ható tényezők, mint a mindenkori gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok, ezzel párhuzamosan jelentkező szakmapolitikai és jogpolitikai elvárások, amelyek jelentős változást, akár hangsúlyeltolódást idézhetnek elő a képzés felépítésében és tartalmi elemeiben. Ezt egészíti ki az az elvárásrendszer, amit a felsőoktatási törvény által képviselt normarendszer tartalmaz.
Érték: Az eredmények tekintetében a tanulmány összefoglalja a tanszék és az egyetem vonatkozásában megjelent modernizációs törekvéseket, amelyek szoros összhangot mutatnak a rendészeti szervek által elvárt kulcskompetenciákkal, és mindemellett figyelembe veszik a hallgatók oldaláról megjelent generációs kihívásokat.
Hivatkozások
Forgács J. (2012). Merre tart a nevelés? A nevelői profil vizsgálata. Börtönügyi Szemle, 31(1), 63–72.
Forgács J. (2020). A reintegrációs tisztek rendészeti képzésének fejlődési íve. Magyar Rendészet, 20(4), 71–83. https://doi.org/10.32577/mr.2020.4.4
Garland, D. (1992). Punishment in Modern Society. Calendon Press Oxford.
Kövér Á. (1997). A büntetés elméletének kritikai megközelítése. II Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, 2(34), 208–231.
Lőrincz J. (2001). A büntetés-végrehajtási szakismeretek felsőfokú oktatásának első húsz éve a Rendőrtiszti Főiskolán (1972-1992). Kézirat.
Lőrincz J. (2011). Visszatekintés a személyi állomány felkészítésének múltjára. Börtönügyi Szemle, 30(1), 53–57.
Lőrincz J. & Ruzsonyi P. (2022). Ötven éves a felsőfokú büntetés-végrehajtási tisztképzés. Kézirat.
Márton M. (2018). A rendészeti kultúra és a jelenkori generáció egymáshoz való viszonya a kiválasztás és oktatás tekintetében. Szakdolgozat. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar.
Pallo J. (2014). Omnia mutantur. A magyar börtönügy rövid kodifikációs historikuma. Börtönügyi Szemle, 33(1), 23–31.
Perrow, C. (1994). Szervezetszociológia. Osiris Kiadó.
Ruzsonyi, P. (2020). Crisis-management and Criminal-pedagogy in Prisons. In Jačimovski, S. (Ed.), Archibald Reiss Days 2020: thematic conference proceedings of international significance (pp. 119–130). University of Criminal Investigation and Police Studies Belgrade.
Verhóczki J. (2017). Hivatásos tisztek a mai magyar rendészeti felsőoktatásban. In Boda J., Felkai L. & Patyi A. (Szerk.), Ünnepi kötet a 70 éves Janza Frigyes tiszteletére. Liber amicorum in honorem Friderici Janza septuagenarii (pp. 579–587). Dialóg Campus Kiadó.
.png)
