A határrendészeti tisztképzés harminc éve – már nem katonák kellenek!
Absztrakt
Cél: A határrendészeti tisztképzés elmúlt harminc évi eredményének összefoglalása mellett elődlegesen a jelenlegi társadalmi és szakmai kihívásoknak megfelelő képzési módszerek, nehézségek, kihívások bemutatása, illetve a jövőbeni képzési rendszerre vonatkozó elképzelések vázolása. A jövőbeni határrendészeti tisztképzés alapjait képező Magyarország Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiájában foglaltak és a határrendészeti tevékenység globális, európai uniós és kontinentális szerepének összevetése egy új, gyakorlatorientált képzési forma bemutatásával. Kiemelt cél olyan újszerű technológiák oktatásban történő bemutatása, mint a biometria, mesterséges intelligencia vagy a robotika.
Módszertan: A publikáció elsődlegesen a tapasztalatok alapján összegyűjtött eredmények feldolgozására kíván fókuszálni, illetve e mellett az Európai Unió és a hazai határrendészeti kihívások számbavételével próbálja megközelíteni a határrendészeti tisztképzés jelenét és jövőjét.
Megállapítások: A határrendészeti tisztképzés folyamatosan fejlődött az elmúlt harminc évben és ezt a fejlődést érdemes tovább gondozni. A cél azonban már az, hogy új módszerekkel gazdagítsuk az oktatói repertoárt, és egyértelműen nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nemzetközi tapasztalatok feldolgozására.
Érték: Az egyetemi határrendészeti tiszti oktatás eredményeként olyan menedzserszemléletű vezetők képezhetők, akik a jövőbeni kihívások esetén is képesek lesznek önállóan megállni helyüket nemcsak az államhatárhoz kapcsolódó, hanem a schengeni térség teljes mélységében zajló, a biztonság és jog térségéhez kötődő feladatok tekintetében is.
Hivatkozások
Balla J. (2018). A határrendészeti tisztképzés jövője. In Dobák I. & Hautzinger Z. (Szerk.), Szakmaiság, szerénység, szorgalom: Ünnepi kötet a 65 éves Boda József tiszteletére (pp. 123–130). Dialóg Campus, Nordex Kft.
Balla J. (2016). A régi-új Határrendészeti Tanszéki Tanácsadó Testület, mint a megrendelői igények meghatározásának és támogatásának fóruma. Határrendészeti Tanulmányok, 13(1), 66–83.
Balla J. (2017). Felsőfokú szakirányú képzés a Határrendészeti Tanszéken 2005-ben és 2015-ben. In Varga J. (Szerk.), A határrendészeti tisztképzés negyedszázada (pp. 47–54). Dialóg Campus.
Fórizs S. (2004). A határrendészeti ismeretek belső tartalma, oktatásának sajátosságai. Rendvédelmi Füzetek, 6, 45–50.
Kovács G. (2016). Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az alapképzésben végzett rendőrtisztekkel szemben támasztott követelmények változásai. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, XVII. (pp. 259–264). Magyar Hadtudományi Társaság.
Németh G. (2022). Magyarország részvétele az EU Rendőri és Civil Szolgálatok Képzési Programban. In Kovács I. (Szerk.), Multidiszciplinaritás: a rendészettudomány sokszínűsége (pp. 111–119). Magyar Rendészettudományi Társaság.
Sallai J., Szőke I., Varga J., Vass F., Vájlok L. & Virányi G. (2000). Határellenőrzés az Európai Unióban. In Virányi G. (Szerk.), Tempus-Projekt Institut Bildung. JEP-13165-98 (pp. 135–164). Rendőrtiszti Főiskola, Hanns Seidel Alapítvány.
Sallai J. (2013). A globalizáció rendészeti kihívásai. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Tanulmányok «A változó rendészet aktuális kihívásai» című tudományos konferenciáról (pp. 37–41). Magyar Hadtudományi Társaság.
Vájlok L. & Vedó A. (2020). Katona-e a határrendész? Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 8(3), 95–122.
Varga J. (2007). A Rendőrtiszti Főiskola Határrendészeti Tanszékének tevékenysége 2005-2007 között, fejlesztésének irányai. Rendőrtiszti Főiskola.
Virányi G. (2019). Határőrizeti és határrendészeti tisztképzés 1903-2011. Dialóg Campus.
.png)
