A kapcsolati erőszak eseteinek rendőri kezeléséről

Gábor Héra

doi:10.38146/BSZ.2022.8.3

Gábor Héra Foresee Kutatócsoport https://orcid.org/0000-0003-3817-1342

DOI: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.8.3

Kulcsszavak: kapcsolati erőszak, áldozatok, rendőrség, ellátórendszer, IMPRODOVA- program

Absztrakt

Cél: A tanulmány célja a kapcsolati erőszak jelenségére fókuszáló IMPRODOVA-program kutatási eredményeinek ismertetése.
Módszertan: A tanulmány alapjául szolgáló kvalitatív adatfelvétel a szociális ellátórendszer intézményei és a rendőrség bevonásával zajlott le. Az interjúalanyok – az intézmények közötti együttműködés jellemzőin túl – a kapcsolati erőszak rendőri kezeléséről alkottak véleményt.
Megállapítások: A vizsgálati eredmények alapján azonosíthatók azok az okok, amelyek kapcsolati erőszak esetén a feljelentés elmaradásáért felelnek. A témába vágó szociológiai, kriminológiai és kriminálpszichológiai kutatások ismertetése révén további olyan tényezők ismerhetők meg, amelyek az áldozatok kapcsolati erőszakból való kilépését nehezítik, egyúttal akadályozzák a rendőrséggel való kapcsolatfelvételt és az eljárás megindítását.
Érték: A kutatási eredmények hozzájárulnak a kapcsolati erőszak jelenségének mélyebb megértéséhez. Emellett hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a rendészeti szakgimnáziumok és a felsőoktatás hazai képzési rendszerében fejlesztés valósuljon meg.

Hivatkozások

Anderson, M. A., Gillig, M. P., Sitaker, M., McCloskey, K., Malloy, K., & Grigsby, N. (2003). ‘‘Why doesn’t she just leave?’’ A descriptive study of victim reported impediments to her safety. Journal of Family Violence, 18(3), 151–155.

Babós E., Bagi K., Boglacsik T., Borsos-Kőszegi E., Hellenbárt L. & Kopf K. (2019). A gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok együttműködésének elősegítése. A kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem okozta ártalmak azonosítása és kezelése. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.

Bockstock, J., Plumpton, M. & Pratt, R. (2009). Domestic Violence Against Women: Understanding Social Processes and Women’s Experiences. Journal of Community & Applied Social Psychology, 19(2), 95–110. https://doi.org/10.1002/casp.985

Boglacsik T. (2017). Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat szerepe, feladatai a kapcsolati erőszak- és az emberkereskedelem áldozatainak segítésében. Családi jog, 15(3), 33–41.

Brookmeyer, K. A., Henrich, C. C. & Schwab-Stone, M. (2005). Adolescents who witness community violence: Can parent support and prosocial cognitions protect them from committing violence? Child Development, 76(4), 817–829.

Brown, B. V. & Bzostek, S. (2003). Violence in the lives of children. Child Trends.

Deisy, C. (2021). Police culture and gender: an evaluation of police officers’ practices and responses to domestic abuse. Journal of Global Faultlines, 8(1), 69–80. https://doi.org/10.13169/jglobfaul.8.1.0069

Devries, K., Mak, J., Bacchus, L., Child, J., Falder, G., Petzold, M., Astbury, J. & Watts, C. (2013). Intimate partner violence and incident depressive symptoms and suicide attempts: A systematic review of longitudinal studies. Plos Medicine, 10(5), e1001439. https://doi.org/10.1371/journal.pmed.1001439

Ellsberg, M., Jansen, H. A., Heise, L., Watts, C. H., Garcia-Moreno, C., & WHO Multi-country Study on Women’s Health and Domestic Violence against Women Study Team (2008). Intimate partner violence and women’s physical and mental health in the WHO multi-country study on women’s health and domestic violence: an observational study. Lancet, 371(9619), 1165–1172. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(08)60522-X

Feder, L. (1997) Domestic violence and police response in a pro-arrest jurisdiction. Women & Criminal Justice, 8(4), 79–98. https://doi.org/10.1300/J012v08n04_04

Garai R. (2019). A kapcsolati erőszak bűncselekményének jogalkalmazási gyakorlata – a jogerős ítéletek tanulságai. In Vókó Gy. (Szerk.), Kriminológiai Tanulmányok 56. (pp. 30–47). Országos Kriminológiai Intézet.

Garai R. (2021). A kapcsolati erőszak „szövődményei” – egy nóvum hatása és joggyakorlata. PhD értekezés. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola.

Harrington C. D. (2014). Financial Freedom: Women, Money, and Domestic Abuse. William & Mary Journal of Race, Gender, and Social Justice, 20(2), 339–397.

Hornyik Zs. (2020). Családon belüli erőszak Magyarországon. Interjú Solt Ágnessel. Belügyi Szemle, 68(2), 128–129. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.2.10

Iwaniec, D., Larkin, E. & Higgins, S. (2006). Research review: Risk and resilience in cases of emotional abuse. Child & Family Social Work, 11(1), 73–82. https://doi.org/10.1111/j.1365-2206.2006.00398.x

Kearney, M. H. (2001). Enduring love: a grounded formal theory of women’s experience of domestic violence. Research in nursing & health, 24(4), 270–282. https://doi.org/10.1002/nur.1029

Mechanic, M. B., Weaver, T. L., & Resick, P. A. (2008). Mental Health Consequences of Intimate Partner Abuse: A Multidimensional Assessment of Four Different Forms of Abuse. Violence Against Women, 14(6), 634–654. https://doi.org/10.1177/1077801208319283

Murrell, A. R., Christoff, K. A. & Henning, K. R. (2007). Characteristics of Domestic Violence Offenders: Associations with Childhood Exposure to Violence. Journal of Family Violence, 22, 523–532. https://doi.org/10.1007/s10896-007-9100-4

Prost, S. G., Saunders, D. G. & Oehme, K. (2020). Childhood family violence and officer responses to officer-involved domestic violence: Effects of cumulative and resolved trauma. International Journal of Police Science & Management, 22(2), 194–207. https://doi.org/10.1177/1461355720907641

Riger, S., Ahrens, C. & Blinkenstaff, A. (2001). Measuring Interference with Employment and Education Reported by Women with Abusive Partners: Preliminary Data. In Daniel, K. O. & Roland, D. M. (Eds.), Psychological Abuse in Violent Domestic Relations (pp. 119–133). Spring Publishing Company.

Romito, P., Molzan T. J. & De Marchi, M. (2005). The impact of current and past interpersonal violence on women’s mental health. Social science & medicine, 60(8), 1717–1727. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2004.08.026

Sándor B. (2016). „Csak legyintett arra, hogy családon belüli erőszak“. Bíróságok monitorozása a párkapcsolati erőszakkal érintett esetek kezelésében. A Patent Egyesület 14 hónapos programjának ismertetése. Patent Egyesület.

Till-Tentschert, U. (2017). The Relation Between Violence Experienced in Childhood and Women’s Exposure to Violence in Later Life: Evidence From Europe. Journal of Interpersonal Violence, 32(12), 1874–1894. https://doi.org/10.1177/0886260517698952

Tóth O. (2018) A nők elleni párkapcsolati erőszak Magyarországon. Az elmúlt 20 év kutatási eredményeinek összegzése. Socio.hu, 8(4), 1–28. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2018.4.1

Windt Sz. (2020). Az emberkereskedelem és a családon belüli erőszak hasonlóságai és különbségei. Belügyi Szemle, 68(12), 105–118. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.12.5

Wodarski, J. S. (1987). An Examination of Spouse Abuse: Practice Issues for the Professions. Clinical Social Work Journal, 15(2), 172–187.

Wolf, M. E., Ly, U., Hobart, M. A. & Kernic, A. M. (2003) Barriers to Seeking Police Help for Intimate Partner. Violence. Journal of Family Violence, 18(2), 121–129. https://doi.org/10.1023/A:1022893231951