A COVID–19-járvány első két hullámának hatása a rendészeti hallgatók alkohol és koffeinfogyasztására, valamint dohányzási szokásaira

Kulcsszavak: COVID-19, rendészet, egyetemi hallgatók, alkoholfogyasztás

Absztrakt

Cél: A tanulmány célja a COVID–19-járvány első két hullámának, valamint a bevezetett járványügyi intézkedések, és a magyar rendészeti hallgatók alkohol- és koffeinfogyasztása, illetve dohányzási szokásainak változása közötti összefüggések vizsgálata.
Módszertan: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának (NKE RTK) rendészeti hallgatói körében (N=556). A vizsgálati minta (N=180) 57,2%-a férfi (n=103), 42,8%-a nő (n=77).
Megállapítások: Az eredmények azt mutatják, hogy a pandémia első hullámának ideje alatt az alkoholt fogyasztó rendészeti hallgatók 9%-ánál, az alkalmi és rendszeres dohányzók 25%-ánál, míg a koffeines italt fogyasztók 13,5%-ánál nőtt a fogyasztás mértéke. A fogyasztás mértékének változásában egyik szer esetében sem volt szignifikáns különbség a férfiak és a nők között (palkohol=0,452471; pdohányzás=0,532113; pkoffein=0,059011; p>0,05). Az alkalmi és a rendszeres alkoholfogyasztók, valamint dohányosok körében ugyanakkor a szerhasználat mértékének változása és a meglévő fogyasztói mintázat között szignifikáns volt az összefüggés. A rendszeres alkoholfogyasztók körében 5,7-szer nagyobb arányban fordult elő a fogyasztás mértékének növekedése a pandémia ideje alatt, mint az alkalmi fogyasztók között (25,0% vs.4,4%). A napi dohányosok körében is csaknem kétszer nagyobb volt a szerhasználat mértékének növekedése az alkalmi dohányosokhoz viszonyítva (30,8 vs. 16,7%). Eredményeink azt mutatják, hogy a rendészeti hallgatók körében az alkoholfogyasztás mértékének növekedését elsősorban a távolléti oktatás bevezetésével megnövekedett strukturálatlan szabadidő ( =3,12; SD=1,454), az elrendelt rendvédelmi szolgálat ( =2,81; SD=1,515), illetve a lezárásokkal fokozódó szorongás ( =2,75; SD=1,437) eredményezte. Továbbá a különleges jogrend idején elrendelt rendvédelmi szolgálat szerepet játszhatott a dohányzás ( =3,81; SD=1,601) és a koffeinfogyasztás ( =3,86; SD=1,632) mértékének növekedésében is. Ezzel együtt viszont a társas interakciók csökkenésének mindhárom pszichoaktív szer fogyasztásának visszaesésében meghatározó szerepe lehet.
Érték: A COVID–19-járvány első hullámának egyik legmeghatározóbb következménye a fiatal felnőttek körében az volt, hogy az egyetemek világszerte távolléti, online oktatásra álltak át. Az egyetemi hallgatók, így a rendészeti felsőoktatás hallgatói is számos kihívással kerültek szembe. Ezek különböző formában befolyásolták az alkohol- és koffeinfogyasztás, valamint a dohányzás mértékét.

Hivatkozások

Ács P., Betlehem J., Laczkó T., Makai A., Morvay-Sey K., Pálvölgyi Á., Paár D., Prémusz V., Stocker M. & Zámbó A. (2021). Változások a magyar lakosság élet- és munkakörülményeiben kiemelten a fizikai aktivitás és a sportfogyasztási szokások vonatkozásában. Keresztmetszeti reprezentatív kutatás a COVID–19 világjárvány magyarországi második hulláma során. Kutatási jelentés. Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar.

Al Miskry, A. S. A., Hamid, A. A. M. & Darweesh, A. H. M. (2021). The Impact of COVID–19 Pandemic on University Faculty, Staff, and Students and Coping Strategies Used During the Lockdown in the United Arab Emirates. Frontiers in Psychology, 12, 1–9. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.682757

Arnold P., Elekes Zs. & Bencsik N. (2020). Az egyetemisták egészségkárosító magatartása és háttértényezői a koronavírus idején. Egy nemzetközi COVID kutatás első eredményei. „A szociológia egy sikeres évszázad előtt?” Konferenciaelőadás. A Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely Szociológiai Intézet konferenciája. 2020. október 8-9.

Arnold, M. E., Petros, T. V., Becwith, B. E., Coons, G. & Gorman, N. (1987). The effects of caffeine, impulsivity, and sex on memory for word lists. Physiology & Behavior, 41(1), 25–30. https://doi.org/10.1016/0031-9384(87)90126-0

Baloch, G. M., Sundarasen, S., Chinna, K., Nurunnabi, M., Kamaludin, K., Khoshaim, H. B., Hossain, S., & AlSukayt, A. (2021). COVID–19: exploring impacts of the pandemic and lockdown on mental health of Pakistani students. PeerJ, 9, 1–15. https://doi.org/10.7717/peerj.10612

Barone, J. J. & Roberts, H. R. (1996). Caffeine consumption. Sleep Medicine Reviews, 34(1), 119–129. https://doi.org/10.1016/0278-6915(95)00093-3

Basaza, R., Kukunda, M. M., Otieno, E., Kyasiimire, E., Lukwata, H. & Haddock, C. K. (2020). Factors influencing cigarette smoking among police and costs of an officer smoking in the workplace at Nsambya Barracks, Uganda. Tobacco Prevention & Cessation, 6(5), 1–7. https://doi.org/10.18332/tpc/115031

Bollen Z., Pabst A., Creupelandt C., Fontesse S., Lannoy S., Pinon N. & Maurage P. (2021). Prior drinking motives predict alcohol consumption during the COVID–19 lockdown: A cross sectional online survey among Belgian college students. Addictive Behavors, 115, 106772. https://doi.org/10.1016/j.addbeh.2020.106772

Boros L. & Kovalcsik T. (2021). A COVID–19-járvány hatása a budapesti Airbnb-piacra. Területi Statisztika, 61(3), 380–402.

Busse, H., Buck, C., Stock, C., Zeeb, H., Pischke, C. R., Fialho, P. M. M., Wendt, C. & Helmer, S. M. (2021). Engagement in Health Risk Behaviours before and during the COVID–19 Pandemic in German University Students: Results of a Cross-Sectional Study. International Journal of Environmental Reserch and Public Health, 18(4), 1410.

Castellana, F., De Nucci, S., De Pergola, G., Di Chito, M., Lisco, G., Triggiani, V., Sardone, R., Zupo, R. (2021). Trends in Coffee and Tea Consumption during the COVID–19 Pandemic. Foods, 10(10), 1–10. https://doi.org/10.3390/foods10102458

Charles, N. E., Strong, S. J., Burns, L. C., Bullerjahn, M. R., Serafine, K. M. (2021). Increased mood disorder symptoms, perceived stress, and alcohol use among college students during the COVID–19 pandemic. Psychiatry Research, 296, 1–11. https://doi.org/10.1016/j.psychres.2021.113706

Czirfusz M. (2021). A COVID–19-válság és a térbeli munkamegosztás változásai Magyarországon. Területi Statisztika 61(3), 320–336.

Dojcsákné Kiss-Tóth É. & Kiss-Tóth E. (2018). Energiaital fogyasztási szokások és egészségtudatosság a felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók körében. Egészségfejlesztés, 59(4), 17–26. https://doi.org/10.24365/ef.v59i4.300

Dogan-Sander, E., Kohls, E., Baldofski, S., & Rummel-Kluge, C. (2021). More Depressive Symptoms, Alcohol and Drug Consumption: Increase in Mental Health Symptoms Among University Students After One Year of the COVID–19 Pandemic. Frontiers in Psychiatry, 12, 1–13. https://doi.org/10.3389/fpsyt.2021.790974

Fredholm, B. B., Battig, K., Holmen, J., Nehlig, A. & Zvartau, E. E. (1999). Actions of caffeine in the brain with special reference to factors that contribute to its widespread use. Pharmacological Reviews, 51(1), 83–133.

Fruehwirth, J. C., Gorman, B. L. & Perreira, K. M. (2021). The Effect of Social and Stress-Related Factors on Alcohol Use Among College Students During the Covid–19 Pandemic. The Journal of Adolescent Health, 69(4), 557–565. https://doi.org/10.1016/j.jadohealth.2021.06.016

Giles, G. E., Mahoney, C. R., Brunyé, T. T., Gardony, A. L., Taylor, H. A. & Kanarek, R. B. (2012). Differental cognitive effects of energy drink ingrediets: caffeine, taurine and glucose. Pharmacology, Biochemistry and Behavior, 102(4), 569–577. https://doi.org/10.1016/j.pbb.2012.07.004

Hattersley, L., Irwin, M., King, L. & Allman-Farinelli, M. (2009). Determinants and patterns of soft drink consumption in young adults: a qualitative analysis. Public Health Nutrition, 12(10), 1816–1822. https://doi.org/10.1017/S136898000800462X

Jackson K. M. (2008). Heavy episodic drinking: determining the predictive utility of five or more drinks. Psychology of Addictive Behaviors, 22(1), 68–77. https://doi.org/10.1037/0893164X.22.1.68

Jackson, K. M., Merrill, J. E., Stevens, A. K., Hayes, K. L. & White, H. R. (2021). Changes in Alcohol Use and Drinking Context due to the COVID–19 Pandemic: A Multimethod Study of College Student Drinkers. Alcoholism: Clinical and Experimental Research, 45(4), 752–764. https://doi.org/10.1111/acer.14574

Kohls, E., Baldofski, S., Moeller, R., Klemm, S. L. & Rummel-Kluge, C. (2021). Mental Health, Social and Emotional Well-Being, and Perceived Burdens of University Students During COVID–19 Pandemic Lockdown in Germany. Frontiers in Psychiatry, 12, 1–11. https://doi.org/10.3389/fpsyt.2021.643957

Kovalcsik T., Boros L., Pál V. (2021). A COVID–19-járvány első két hullámának területisége Közép-Európában. Területi Statisztika, 61(3), 263–290. 10.15196/TS610301

Kovalik-Deák Sz. (2020). Fordítástechnika szemináriumok hibrid oktatási környezetben. In Seresi M., Eszenyi R. & Robin E. (Szerk.), Távolléti oktatás a fordító- és tolmácsképzésben. Oktatásmódszertani tapasztalatok a Covid–19 idején (pp. 6–16). ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszék.

Kumar D., Malviya R. & Kumar S. P (2020). Corona Virus: A Review of COVID–19. EJMO, 4(1), 8–25. https://doi.org/10.14744/ejmo.2020.51418

Lazáry J. (2020). A COVID–19 pandémia akut hatásai a pszichés állapotra a járvány első szakaszában. Neuropsychopharmacologica Hungarica, 22(4), 172–177.

Lechner, W. V., Laurene, K. R., Patel, S., Anderson, M., Grega, C. & Kenne, D. R. (2020). Changes in alcohol use as a function of psychological distress and social support following COVID–19 related University closings. Addictive Behaviors, 110, 1–4. https://doi.org/10.1016/j.addbeh.2020.106527

Lieberman, H., Marriott, B., Judelson, D., Glickman, E., Geiselman, P., Giles, G. & Mahoney, C. (2015). Intake of caffeine from all sources including energy drinks and reasons for use in US college students. The FASEB Journal, 29(S1), 392.1 https://doi.org/10.1096/fasebj.29.1_supplement.392.1

Mahoney, C. R., Giles, G. E., Marriott, B. P., Judelson, D. A., Glickman, E. L., Geiselman, P. J. & Lieberman, H. R. (2019). Intake of caffeine from all sources and reasons for use by college students. Clinical Nutrition, 38(2), 668–675. https://doi.org/10.1016/j.clnu.2018.04.004

Oroszi B., Horváth J. K., Túri G., Krisztalovics K. & Röst G. (2021). Az epidemiológiai surveillance és járványmatematikai előrejelzések szerepe a pandémiás hullámok megelőzésében, mérséklésében – hol tartunk most, és hová kellene eljutni. Scientia et Securitas, 2(1), 38–53. https://doi.org/10.1556/112.2021.00007

Pikó B. & Varga Sz. (2014). Mi motiválja a fiatalok dohányzását és alkoholfogyasztását? Orvosi Hetilap, 155(3), 100–105. https://doi.org/10.1556/OH.2014.29805

Pomerleau, O. F., Collins, A. C., Shiffman, S. & Pomerleau, C. S. (1993). Why some people smoke and others do not: new perspectives. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 61(5), 723–731. https://doi.org/10.1037/0022-006X.61.5.723

Rajab, M. H., Gazal, A. M. & Alkattan, K. (2020). Challenges to Online Medical Education During the COVID–19 Pandemic. Cureus, 12(7), 1–8. https://doi.org/10.7759/cureus.8966

Robin E. (2020) A távolléti oktatás és én. In Seresi M., Eszenyi R. & Robin E. (Szerk.), Távolléti oktatás a fordító- és tolmácsképzésben. Oktatásmódszertani tapasztalatok a Covid–19 idején (pp. 161–170). Eötvös Lóránd Tudományegyetem.

Roehrs, T. & Roth, T. (2008). Caffeine: Sleep and daytime sleepiness. Sleep Medicine Reviews, 12(2), 153–162. https://doi.org/10.1016/j.smrv.2007.07.004

Ruzsonyi P. (2021). A digitális korszak beköszönte és a Covid–19-világjárvány generálta helyzetben történő helytállás. Magyar Rendészet, 21(klsz.), 159–165. https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.ksz.10

Sahu P. (2020). Closure of Universities Due to Coronavirus Disease 2019 (COVID–19): Impact on Education and Mental Health of Students and Academic Staff. Cureus, 12(4), 1–5. https://doi.org/10.7759/cureus.7541

Sokolovsky, A. W., Hertel, A. W., Micalizzi, L., White, H. R., Hayes, K. L., & Jackson, K. M. (2021). Preliminary impact of the COVID–19 pandemic on smoking and vaping in college students. Addictive Behaviors, 115, 106783. https://doi.org/10.1016/j.addbeh.2020.106783

Son, C., Hegde, S., Smith, A., Wang, X. & Sasangohar, F. (2020). Effects of COVID–19 on College Students’ Mental Health in the United States: Interview Survey Study. Journal Medical Internet Research, 22(9), 1–14. https://doi.org/10.2196/21279

Sussman S. & Ames S. L. (2008). Drug Abuse: Concepts, Prevention, and Cessation. Cambridge University Press.

Szabó A. (2018). Sub pondere crescit palma, avagy a pénzügyőr tisztjelölt erőpróbája. In Dobák I. & Hautzinger Z. (Szerk.), Szakmaiság, szerénység, szorgalom. Ünnepi kötet a 65 éves Boda József tiszteletére (pp. 599–612). Dialóg Campus Kiadó.

Tavolacci, M. P., Wouters, E., Van de Velde, S., Buffel, V., Déchelotte, P., Van Hal, G. & Ladner, J. (2021). The Impact of COVID–19 Lockdown on Health Behaviors among Students of a French University. International Journal of Environmental Research and Public Health, 18, 1–14. https://doi.org/10.3390/ijerph18084346

Tucker, J. S., Ellickson, P. L., Klein & D. J. (2003). Predictors of the transition to regular smoking during adolescence and young adulthood. Journal of Adolescent Health, 32(4), 314–324.

https://doi.org/10.1016/s1054-139x(02)00709-7

Uzzoli A., Kovács S. Zs., Páger B. & Szabó T. (2021). A hazai COVID–19-járványhullámok területi különbségei. Területi Statisztika, 61(3), 291–319.

Váradi B. (2020). Magyarországi közpolitikai reakciók a koronavírus-járványra 2020 első felében. In Fazekas K., Elek P. & Hajdú T. (Szerk.), Munkaerőpiaci Tükör, 2019 (pp. 213–219). Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Intézete.

Vera, B., Carmona-Márquez, J., Lozano-Rojas, Ó. M., Parrado-González, A., Vidal-Giné, C., Pautassi, R. M. & Fernández-Calderón, F. (2021). Changes in Alcohol Use during the COVID–19 Pandemic among Young Adults: The Prospective Effect of Anxiety and Depression. Journal of clinical medicine, 10(19), 1–13. https://doi.org/10.3390/jcm10194468

Megjelent
2022-07-17
Hogyan kell idézni
Erdős Ákos. (2022). A COVID–19-járvány első két hullámának hatása a rendészeti hallgatók alkohol és koffeinfogyasztására, valamint dohányzási szokásaira. Belügyi Szemle , 70(7), 1529-1550. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.7.10
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok II.