Egészségfejlesztés és egészségvédelem a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság állományában
Absztrakt
Cél: A cikk vonatkozó elméleti bevezető után áttekintést ad arról, hogy az elmúlt években miként valósultak meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság állománya körében az egészségfejlesztési és egészségvédelmi törekvések. Bemutatásra kerül, a gyakorlatban hogyan tud itt, a végeken megvalósulni az a viszonyulás, hogy az emberi egészség érték, melyet megbecsülni, értékelni kell.
Módszertan: Rövid áttekintést adunk arról, hogy milyen történeti, elméleti háttere van az egészségfejlesztési tevékenységnek általában, illetve a rendőrség vonatkozásában. Ezt követően áttérünk a jelenleg megvalósult programjaink bemutatására.
Megállapítások: Az egészségfejlesztés rendszerszintű áttekintése fontos egy megfelelő egészségterv kidolgozásához és végrehajtásához. Ezt szolgálja, hogy Malét-Szabó tevékenységi alapmodelljének keretrendszerébe ágyazottan jelenítjük meg az országos, illetve a helyi szintű egészségfejlesztési tevékenységet.
Érték: Tanulmányunk rávilágít arra, hogyan lehet egy egyedi és komplex egészségfejlesztési rendszert megvalósítani a személyes, szervezeti és környezeti tényezők összehangolásával.
Hivatkozások
Ádány R. (2011). Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina Könyvkiadó Zrt.
Borbély Zs. (2019). Egészségmagatartás és mentális egészség – nemi különbségek a munkahelyi stressz megélésében. Belügyi Szemle, 67(7-8), 37–50. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.7-8.3
Borbély Zs., Farkas J. & Tőzsér E. (2017). A tömeges méretű illegális migráció pszichés következményei a rendészeti feladatellátás során Hadtudományi Szemle, 10(3), 288–304.
Erdős Á. (2020). Függőség és rendészet: addikció szűrése, kezelése és megelőzése, a rendészeti gyakorlatban a tevékenységi alapmodell tükrében Magyar Rendészet, 20(2), 49–68. https://doi.org/10.32577/mr.2020.2.3
Gábor E. & Kiss J. (2009). Munkahelyi egészségfejlesztés – a minőség jegyében I. Egészségfejlesztés, 50(4), 2–8.
Gábor E., Kiss J., Gazsó J., Lőrik E., Fekete K., Köteles G. & Taller Á. (2012). A munkahelyi egészségfejlesztés keretei. In Demetrovics Zs., Urbán R., Rigó A. & Oláh A. (Szerk.), Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása I. (pp. 259–294). ELTE Eötvös Kiadó.
Garaj E. (2015). Versenyképesség és egészségnyereség. A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai. Hadtudomány, 25(el. klsz.), 41–47.
Gebauer Gy. (2007). A boldogság tényezői. In Buday-Sántha A. & Rácz G. (Szerk.), Évkönyv. Pécsi Tudományegyetem. Közgazdaságtudományi Kar. Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola (pp. 107–121). Pécsi Tudományegyetem.
Harrison, R. V. (1978). Person-Environment Fit and Job Stress. In Cooper, C. L. & Payne, R. (Eds.), Stress at work (pp. 175–205). John Wiley & sons Ltd.
Heather, G. (2014). Positiv mental health and mental illnes. Statistics Canada, 25(9), 3–9.
Juhász Á. (2007). Az egyéni és a szervezeti fókuszú munkahelyi egészségfejlesztés. PhD értekezés. Eötvös Lóránd Tudományegyetem.
Juhász Á. (2002). Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés. Munka- és Szervezetpszichológiai Szakképzés Oktatási segédanyag. http://www.munkahelyiegeszsegfejlesztes.hu/docs/doc2.pdf
Karasek, R. & Theorell, T. (1990). Healthy work: Stress, productivity, and the reconstuction of working life. Basic Books.
Kapás Zs. & Kaprielian T. (1998). A foglalkozás-egészségügy, mint szolgáltatás-piaci viszonyok között. In Monspart S. & Horváth N. (Szerk.), Így csináljuk mi! (pp. 23–36). A Népjóléti Minisztérium támogatásával az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület.
Kis B. (2017). Az Ottawai Charta és jelentősége az egészségfejlesztésben. In Lippai L. (Szerk.), Holisztikus egészség, egészségmagatartás és egészségfejlesztés (pp. 47–54). Testmozgásfókuszú egészségnevelés kortárscsoportokban egyetemi jegyzetsorozat I. kötet. Szegedi Tudományegyetem.
Kovács J. (2000). A méltányosság elve a munkahelyi ösztönzésben. PhD értekezés. Debreceni Egyetem.
Kökény M. (2015) Az egészségfejlesztés három évtizede Magyarországon a globális kihívások és a politikai változások tükrében. PhD értekezés. Debreceni Egyetem.
Lalonde, M. (1974). The new perspective ont he health of Canadians. A working document. Ottawa Minister of Supply and Service Canada. https://www.phac-aspc.gc.ca/ph-sp/pdf/perspect-eng.pdf
Mácsár G., Bognár J. & Plachy J. (2017) Sportolási és életmódszokások kérdőíves vizsgálata
a Budapesten szolgálatot teljesítő rendőrállomány körében. Recreation, 7(3), 13–15. https://doi.org/10.21486/recreation.2017.7.3.1
Országos Egészségfejlesztési Intézet (2007). Egészségfejlesztés és Népegészségügy az Európai Unióban. Egészségfejlesztési Módszertani Füzetek.
Malét-Szabó E. (2015). Egészség és hatékonyság: A magyar rendőrségen folyó pszichológiai tevékenységek kettős célkitűzése. In Balázs K. (Szerk.), Alkalmazott pszichológiai tanulmányok a Szociál- és Munkapszichológiai Tanszék fennállásának 25. évfordulójára (pp. 87–110). Debreceni Egyetem.
Naidoo, J. & Wills, J. (1999). Egészségmegőrzés. Medicina.
Pálmai J. (2017). A holisztikus egészégfogalom felé. In Lippai L. (Szerk.), Holisztikus egészség, egészségmagatartás és egészségfejlesztés (pp. 33–39). Testmozgásfókuszú egészségnevelés kortárscsoportokban egyetemi jegyzetsorozat I. kötet. Szegedi Tudományegyetem.
Salavecz Gy., Neculai K., Rózsa S. & Kopp M. (2006). Az erőfeszítés-jutalom-egyensúlytalanság kérdőív magyar változatának megbízhatósága és érvényessége. Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 7(3), 231–246. https://doi.org/10.1556/Mental.7.2006.3.7
Salavecz Gy. (2011). A munkahelyi stressz és az egészség összefüggései hazai és nemzetközi viszonylatban (PhD értekezés). Semmelweis Egyetem,
Sass J. (2011). Szervezeti érzelmek és szervezeti bizalom (tananyag). Budapesti Corvinus Egyetem. https://adoc.pub/kesztette-sass-judit.html
Schultz, A. B. & Edington, D. W. (2007). Employee Health and Presenteeism: A Systematic Review. Journal of Occupational Rehabilitation, 17, 547–579. https://doi.org/10.1007/s10926-007-9096-x
Segal, L. (1995). Issues in the Economic Evaluation of Health Promotion in the Work Place. National Health and Medical Research Council, National Centre for Health Program Evaluation.
Siegrist, J. (1996). Adverse Health effects of high-efort/low-reward conditions. Journal of Occupational Health Psychology, 1(1), 27–41. https://doi.org/10.1037/1076-8998.1.1.27
Szabó E. (2009). A munkahelyi egészségpszichológia és egészségfejlesztés rendszere a Magyar Köztársaság Rendőrségén, valamint a szubjektíve észlelt munkahelyi stresszterheltség jellegzetességei- különös tekintettel az idői tényezőre – a hivatásos állományú rendőrök körében. PhD értekezés. Debreceni Egyetem.
Szilas R. (2011). Munkahelyi stressz és szervezeti igazságosság. PhD értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem.
Szilas R. (2014). A szervezeti igazságosság hatása a munkahelyi stressz kialakulásának folyamatára. Munkaügyi Szemle, 58(1), 56–65.
Vokó Z. (2019). Egészségbarát kormányzás. Magyar Tudomány, 180(10), 1496–1499. https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.10.9
.png)
