Az Európai Unió tagállamainak schengeni térséghez való viszonya

Sui generis szabályok a határforgalom-ellenőrzésben

Kulcsszavak: schengeni térség, határellenőrzés, legkülső régiók, tengerentúli országok és régiók

Absztrakt

Cél: A cikk célja, hogy megvizsgálja az Európai Unió tagállamainak és különleges státusszal rendelkező területeinek schengeni térséghez való viszonyát. A tanulmány általánosságban elemzi az Európai Unióval kötött tagállami szerződések és jegyzőkönyvek tartalmát. A különleges státusszal rendelkező területek közül elsősorban a legkülső régiók, valamint a tengerentúli országok és területek helyzetére koncentrálva vizsgálja a határforgalom-ellenőrzést érintő jogokat és kötelezettségeket.
Módszertan: Dokumentum- és tartalomelemzés.
Megállapítások: Az európai országok közötti együttműködés fejlődésével létrejött Európai Unió egy egyedülálló társulást eredményezett a kooperációban részt vevő tagállamok között. A kezdeti gazdasági együttműködés mellett azonban fokozatosan felmerült az igény az integráció más területeken történő elmélyítésére is. Az egyik ilyen a belső határellenőrzés nélküli térség kialakítása volt, amelyet létrejötte óta az Európai Unió egyik legnagyobb vívmányaként tartanak számon. Az európai uniós tagság azonban nem feltétlenül jár együtt a belső határokon a határellenőrzés automatikus megszüntetésével. A publikáció ezért elsősorban a tagállamok és a legkülső régiók, valamint a tengerentúli országokra és területekre vonatkozó szabályokat kutatja.
Érték: A tanulmányban feltárt összefüggések hazai szinten ilyen mélységig korábban még nem kerültek bemutatásra, ezért a dolgozat hiánypótlónak tekinthető. Bár a publikációnak nem célja a legkülső régiókban és a tengerentúli országokban és területeken folytatott határellenőrzés gyakorlati szintű bemutatása, ugyanakkor olyan kiinduló dokumentumot jelent, amely lehetővé teszi a terület további kutatását és a témával kapcsolatos kiegészítő tanulmányok kidolgozását.

Hivatkozások

Adaoğlu, H. S. (2009). “Special Territories in European Union and North Cyprus: A Sui Generis Relationship Under Community Law” Uluslararası İlişkiler, 6(23) 127–148.

Balla J. (2018). Schengeni értékelési mechanizmus. Hadtudományi Szemle, 11(1), 287–306.

Fejes Zs., Sallai J., Soós E. & Tóth J. (Szerk.), Vájlok L. (2007). Schengenre hangolva. Európai Műhelytanulmányok 113. Külügyminisztérium.

Horváth Z. (2011). Kézikönyv az Európai Unióról. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft.

Sallai, J. (2012). A schengeni integráció negyedszázada és jövője. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), A rendészettudomány határkövei (pp. 247–256). Magyar Hadtudományi Társaság.

Megjelent
2022-07-17
Hogyan kell idézni
HerczegM. (2022). Az Európai Unió tagállamainak schengeni térséghez való viszonya: Sui generis szabályok a határforgalom-ellenőrzésben. Belügyi Szemle , 70(7), 1491-1506. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.7.8
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok II.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei