Kockázatos alkoholfogyasztás a rendészeti hallgatók körében
Absztrakt
Cél: Jelen tanulmány célja a kockázatos alkoholfogyasztás prevalenciájának vizsgálata a magyar rendészeti felsőoktatás tisztjelölt és kettős jogállású, nappali munkarendű hallgatói (rendészeti hallgatók) körében.
Módszertan: Kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a nappali munkarendű hallgatók körében (N=201). A hallgatói jogviszony szerint korrigált minta (N=180) 57,2%-a férfi (n=103), 42,8%-a nő (n=77) volt. A vizsgálat során mérőeszközként a hazai és nemzetközi kutatásokban gyakran alkalmazott, magas raliabilitással rendelkező Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztjét (AUDIT; Alcohol Use Disorders Identification Test) alkalmaztuk.
Megállapítások: A rendészeti hallgatók körében az alkoholfogyasztás életprevalencia értéke 98,8% (n=178). A rendészeti hallgatók többsége (62,4%, n=111) a vizsgálatban elért AUDIT pontértékei alapján (x < 8) az alacsony kockázatú ivók/absztinensek csoportjába tartozik. A rendészeti hallgatók több mint harmadánál (37,6%) azonban kockázatos alkoholfogyasztásra utaló értékeket (x ≥ 8) állapíthatunk meg. A vizsgálat eredményei azt igazolják, hogy a nagy ivás (heavy episodic drinking) és a nemek között szignifikáns összefüggés van (p: 0,026020084, p ≤ 0,05).
Érték: Vizsgálatunk eredményei arra utalnak, hogy a rendészeti hallgatók alkoholfogyasztása kapcsán megfontolandó volna prevenciós programok, rövid intervenciók szervezése, illetve a szerhasználat rendszeres monitorozása.
Hivatkozások
Allen, J. P., Litten, R. Z., Fertig, J. B. & Babor, T. (1997). A Review of Research on the Alcohol Use Disorders Identification Test (AUDIT). Alcoholism: Clinical and Experimental Research, 21(4), 613–619.
Babor, T. F., Higgins-Biddle, J. C., Saunders, J. B. & Monteiro, M. G. (2001). The Alcohol Use Disorders Identification Test. Guidelines for Use in Primary Care. Second Edition. World Health Organization.
Barnes, G. M., Welte, J. W., Hoffman, J. H. & Tidwell, M.-C. O. (2010). Comparisons of Gambling and Alcohol Use Among College Students and Noncollege Young People in the United States. Journal of American College Health, 58(5), 443–452. https://doi.org/10.1080/07448480903540499
Bauer B., Pillók P., Ruff T., Szabó A., Szanyi F. E. & Székely L. (2017). Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Új Nemzedék Központ.
Clements, R. (1998). A critical evaluation of several alcohol screening instruments using the CIDISAM as a criterion measure. Alcoholism, Clinical and Experimental Research, 22(5), 985–993. https://doi.org/10.1111/j.1530-0277.1998.tb03693.x
ESPAD Group (2020). ESPAD Report 2019. Results from the European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. Luxembourg, European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction – Publications Office of the European Union.
Gerevich J., Bácskai E. & Rózsa S. (2006). A kockázatos alkoholfogyasztás prevalenciája. Psychiatria Hungarica, 21(1), 45–56.
Gili, A., Bacci, M., Aroni, K., Nicoletti, A., Gambelunghe, A., Mercurio, I., & Gambelunghe, C. (2021). Changes in Drug Use Patterns during the COVID-19 Pandemic in Italy: Monitoring a Vulnerable Group by Hair Analysis. Int Environ Res Public Health, 18(4), 1967. https://doi.org/10.3390/ijerph18041967
Hajdu M. (2018). Kockázati magatartások és szexualitás a magyar fiatalok körében. In Nagy Á. (Szerk.), Margón kívül (pp. 154–178). Excenter Kutatóközpont.
Holmes M. V., Dale C. E., Zuccolo L., Silverwood R. J., Guo Y., Ye Z., Prieto-Merino D., Dehghan A., Trompet S., Wong A., Cavadino A., Drogan D., Padmanabhan S., Li S., Yesupriya A., Leusink
M., Sundstrom J., Hubacek J. A., Pikhart H., Swerdlow D. I., Panayiotou A. G., Borinskaya S. A., Finan C., Shah S., Kuchenbaecker K. B., Shah T., Engmann J., Folkersen L., Eriksson P., Ricceri F., Melander O., Sacerdote C., Gamble D. M., Rayaprolu S., Ross O.A., McLachlan S., Vikhireva O., Sluijs I., Scott R. A., Adamkova V., Flicker L., Bockxmeer F. M., Power C., Marques-Vidal P., Meade T., Marmot M. G., Ferro J. M., Paulos-Pinheiro S., Humphries S. E., Talmud P. J., Mateo Leach I., Verweij N., Linneberg A., Skaaby T., Doevendans P.A., Cramer M.J., van der Harst P., Klungel O.H., Dowling N. F., Dominiczak A.F., Kumari M., Nicolaides A. N., Weikert C., Boeing H., Ebrahim S., Gaunt T. R., Price J. F., Lannfelt L., Peasey A., Kubinova R., Pajak A., Malyutina S., Voevoda M. I., Tamosiunas A., Maitland-van der Zee A.H., Norman P.E., Hankey G.J., Bergmann M. M., Hofman A., Franco O. H., Cooper J., Palmen J., Spiering W., de Jong P. A., Kuh D., Hardy R., Uitterlinden A. G., Ikram M. A., Ford I., Hypponen E., Almeida O. P., Wareham N. J., Khaw K. T., Hamsten A., Husemoen L. L., Tjonneland A., Tolstrup J. S., Rimm E., Beulens J. W., Verschuren W. M., Onland-Moret N. C., Hofker M. H., Wannamethee S. G., Whincup P. H., Morris R., Vicente A. M., Watkins H., Farrall M., Jukema J. W., Meschia J., Cupples L. A., Sharp S. J., Fornage M., Kooperberg C., LaCroix A. Z., Dai J. Y., Lanktree M. B., Siscovick D. S., Jorgenson E., Spring B., Coresh J., Li Y.R., Buxbaum S.G., Schreiner P.J., Ellison R. C., Tsai M. Y., Patel S. R., Redline S., Johnson A. D., Hoogeveen R. C., Hakonarson H., Rotter J. I., Boerwinkle E., de Bakker P. I., Kivimaki M., Asselbergs F. W., Sattar N., Lawlor D. A., Whittaker J., Davey Smith G., Mukamal K., Psaty B. M., Wilson J. G., Lange L. A., Hamidovic A., Hingorani A. D., Nordestgaard B. G., Bobak M., Leon D. A., Langenberg C., Palmer T. M., Reiner A. P., Keating B. J., Dudbridge F. & Casas J. P. (2014). Association between alcohol and cardiovascular disease: Mendelian randomisation analysis based on individual participant data. BMJ, (349), g4164 https://doi.org/10.1136/bmj.g4164
Jackson K. M. (2008). Heavy episodic drinking: determining the predictive utility of five or more drinks. Psychology of Addictive Behaviors, 22(1), 68–77. https://doi.org/10.1037/0893164X.22.1.68
Karam, E., Kypri, K. & Salamoun, M. (2007). Alcohol use among college students: an international perspective. Current Opinion in Psychiatry, 20(3), 213–221. https://doi.org/10.1097/yco.0b013e3280fa836c
Keller, M (1979). A historical overview of alcohol and alcoholism. Cancer Research, 39(7), 2822–2829.
Li, F., Shi, Y., Boswell, M. & Rozelle, S. (2018). Craft beer in China. In Garavaglia C. & Swinnan J. (Eds.), Economic perspectives on craft beer. A revolution in the global beer industry (pp. 457 484). Springer.
Lindsay, V. (2008). Police officers and their alcohol consumption: Should we be concerned? Police Quarterly, 11(1), 74–87. https://doi.org/10.1177/1098611107309564
Lu, Y. (2020). Alcoholic Drinks Report 2020. Statista Consumer Market Outlook – Market Report. Statista.
Malét-Szabó E. (2020) A rendvédők pszichológiája. In Haller J. (Szerk.), Rendészeti pszichológia (pp. 185–242). Dialóg Campus Kiadó.
McCabe, S. E. (2002). Gender differences in collegiate risk factors for heavy episodic drinking. Journal of Studies on Alcohol, 63(1), 49–56.
McGovern, P. E., Zhang, J., Zhang, Z., Hall, G. R., Moreau, R. A., Nunez, A., Butrym, E. D., Richards, M. P., Wang, C.-S., Cheng, G., Zhao, Z. & Wang, C. (2004). Fermented beverages of pre- and proto-historic China. Proceedings of the National Academy of Sciences, 101(51), 17593–17598. https://doi.org/10.1073/pnas.0407921102
Murray, C. J. L. & Lopez, A. (Eds.) (1996). The global burden of disease: a comprehensive assessment of mortality and disability from diseases, injuries and risk factors in 1990 and projected to 2020. Harvard School of Public Health, WHO, The World Bank, Harvard University Press, Cambridge.
Naimi T. S., Brewer R. D., Mokdad A., Denny C., Serdula M. K. & Marks J. S. (2003). Bingedrinking among US adults. JAMA, 289(1), 70–75. https://doi.org/10.1001/jama.289.1.70
Obst, P. L., Davey, J. D. & Sheehan, M. C. (2001). Does joining the police service drive you to drink? A longitudinal study of the drinking habits of police recruits. Drugs: Education, Prevention & Policy, 8(4), 347–357. https://doi.org/10.1080/09687630010019307
O’Malley, P. M. & Johnston, L. D. (2002). Epidemiology of alcohol and other drug use among American college students. Journal of Studies on Alcohol, (Suppl.14), 23–39. https://doi.org/10.15288/jsas.2002.s14.23
Paksi B., Rózsa S., Kun B., Arnold P. & Demetrovics Zs. (2009). A magyar népesség addiktológiai problémái: Az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról (OLAAP) reprezentatív felmérés módszertana és a minta leíró jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10(4), 273–300. https://doi.org/10.1556/Mentál.10.2009.4.1
Paksi B., Pillók, P., Magi A., Demetrovics Zs. & Felvinczi K. (2021). Az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról 2019 (OLAAP) reprezentatív felmérés módszertana. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 23(1), 184–207.
Pollard, M. S., Tucker, J. S, Green, H. D. (2020). Changes in adult alcohol use and consequences during the COVID-19 pandemic in the US. JAMA Network Open, 3(9), e2022942. https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2020.22942
Rees, B. & Smith, J. (2008). Breaking the silence: The traumatic circle of policing. International Journal of Police Science & Management, 10(3), 267–279.
Reinert, D. F. & Allen, J. P. (2002). The alcohol use disorders identification test (AUDIT): A review ofrecent research. Alcoholism, Clinical and Experimental Research, 26(2), 272–279.
Saunders, J. B., Aasland, O. G., Babor, T. F., De la Fuente, J. R. & Grant, M. (1993). Development of the alcohol use disorders identification test (AUDIT): WHO collaborative project on early detection of persons with harmful alcohol consumption: II. Addiction, 88(6), 791–804. https://doi.org/10.1111/j.1360-0443.1993.tb02093.x
Seppa, K., Makela, R. & Sillanaukee, P. (1995). Effectiveness of the Alcohol Use disorders Identification Test in occupational health screenings. Alcoholism. Clinical and Experimental Research, 19(4), 999–1003. https://doi.org/10.1111/j.1530-0277.1995.tb00980.x
Swatt, M. L., Gibson, C. L. & Piquero, N. L. (2007). Exploring the utility of general strain theory in explaining problematic alcohol consumption by police officers. Journal of Criminal Justice, 35(6), 596–611. https://doi.org/10.1016/j.jcrimjus.2007.09.005
Tavolacci, M., Berthon, Q., Cerasuolo, D., Dechelotte, P., Ladner, J. & Baguet, A. (2019). Does binge drinking between the age of 18 and 25 years predict alcohol dependence in adulthood? A retrospective case–control study in France. BMJ Open(9), e026375. https://doi.org/10.1136/bmjopen-2018-026375
Xiong, J., Lipsitz, O., Nasri, F., Lui, L. M. W., Gill, H., Phan, L., Chen-Li, D., Iacobucci, M., Ho, Roger, Majeed, A. & McIntyre, R.S. (2020) Impact of COVID-19 pandemic on mental health in the general population: A systematic review. Journal of Affective Disorders, 277(2020), 55–64. https://doi.org/10.1016/j.jad.2020.08.001
Violanti, J. (1996). Police suicide: An overview. Police Studies, 19(2), 77–89.
Violanti, J. (1999) Alcohol abuse in policing: Prevention strategies. FBI Law Enforcement Bulletin, 68(1), 16–18.
Wechsler, H., Dowdall, G. W., Davenport, A. & Castillo, S. (1995). Correlates of college student binge drinking. American Journal of Public Health, 85(7), 921–926. https://doi.org/10.2105/ajph.85.7.921
Weitzman, E. R. (2004). Poor Mental Health, Depression, and Associations With Alcohol Consumption, Harm, and Abuse in a National Sample of Young Adults in College. Journal of Nervous and Mental Disease, 192(4), 269–277. https://doi.org/10.1097/01.nmd.0000120885.17362.94
WHO (2018). Global status report on alcohol and health 2018. World Health Organization.
WHO (2019). Status report on alcohol consumption, harm and policy responses in 30 European countries 2019. World Health Organization.
WHO (2021). World health statistics 2021: monitoring health for the SDGs, sustainable development goals. World Health Organization.
.png)
