A gépjárművezetés közbeni mobiltelefonhasználat hatása a figyelemre
Absztrakt
Cél: Napjaink rohanó világában a közúti közlekedésben részt vevő járművezetők hajlamosak fő tevékenységük – a járművezetés – mellett más, számukra fontos, és ezáltal jelentős szellemi kapacitást igénylő tevékenységet is végezni, például technikai eszközök segítségével szóban vagy írásban kommunikálni, a járművezetéstől teljesen független témában. Az ilyen figyelemelvonó tevékenységeket – azok baleseti kockázatot fokozó jellege miatt – a jogrendszerek általában tilalmazzák, bár nem teljes mértékben. A kézben tartott mobil rádiótelefon használata tilos ugyan, de a kihangosítóval való kommunikáció nem. Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy mennyire biztonságos azonos időben vezetni és telefonon beszélni, s miként befolyásolja a telefonhasználat a vezető figyelmét.
Módszertan: A tanulmány azon korábbi kutatások rendszerbe foglalt bemutatása, melyek a menet közbeni telefonhasználat és a közlekedési balesetek bekövetkezésének összefüggéseit vizsgálták. Az egyre korszerűbbnek tekintett járművekben elhelyezett fedélzeti számítógépek egyre nagyobb számú és szélesebb körű szolgáltatást kínálnak, mellyel kapcsoltban felmerül a kérdés: képes-e a technikai újítás csökkenteni a közlekedési balesetek gyakoriságát?
Megállapítások: Közúti közlekedésbiztonsági szempontból a figyelemelterelés, és ezáltal a telefonhasználat legfontosabb negatív hatásai közé tartoznak a kognitív zavarok, amelyet számos pszichológiai vizsgálattal támasztottak alá. Bár a járművezető alkalmas lehet kétféle tevékenység végrehajtására, azonban az autóvezetés során a megosztott figyelem súlyos következményekkel járhat. Sőt bizonyított az is, hogy a mobiltelefonos beszélgetés a befejezése után is zavaró hatást gyakorol a vezetőre. A közlekedési szituáció kimenetele a járművezető helyzettudatosságától is függ.
Érték: A megállapítások alapot szolgáltatnak egyfelől a járművezető-képzés során folytatott pedagógia munkához, másfelől a rendőrség ellenőrző és szabályszegéseket szankcionáló tevékenységéhez. A jövőbeni kutatásokkal az is bizonyíthatóvá válik, hogy a telefonbeszélgetéseken kívül az egyre gyorsabb fejlődést mutató telefonos applikációk használata milyen veszélyt jelenthetnek a járművezetőkre, ha vezetés közben használják azokat.
Hivatkozások
Atchley, P., Tran, A. V. & Salehinejad, M. A. (2017). Constructing a publically available distracted driving database and research rool. Accident Analysis and Prevention, 99(2), 306–311. https://doi.org/10.1016/j.aap.2016.12.005
Bazargan-Hejazi, S., Teruya S., Pan, D., Lin, J., Gordon, D., Krochalk, P. C. & Bazargan, M. (2017). The theory of planned behavior (TPB) and texting while driving behavior in college students. Traffic Injury Prevention, 18(1) 56–62. https://doi.org/10.1080/15389588.2016.1172703
Bener, A., Lajunen, T., Özkan, T. & Haigney, D. (2006). The effect of mobile phone use on driving style and driving skills. International Journal of Crashworthiness, 11(5), 459–465. https://doi.org/10.1533/ijcr.2005.0116
Bíró J. (2005). A közlekedés közbeni mobiltelefon-használat kultúrája, kockázatai. Közlekedésbiztonság, 57(1), 19–26.
Briggs, G. F., Hole, G. J. & Land, M. F. (2016). Imagery-inducing distraction leads to cognitive tunnelling and deteriorated driving performance. Transportation Research Part F: Traffic Psychology and Behaviour, 38, 106–117. https://doi.org/10.1016/j.trf.2016.01.007
Briggs, G. F., Hole, G. J. & Turner, J. A. J. (2018). The impact of attentional set and situation awareness on dual tasking driving performance. Transportation research part F: traffic psychology and behaviour, 57, 36–47. https://doi.org/10.1016/j.trf.2017.08.007
Caird, J., Willness, C., Steel, P. & Scialfa, C. (2008). A meta-analysis of the effects of cell phones on driver performance. Accident Analysis & Prevention, 40(4), 1282–1293. https://doi.org/10.1016/j.aap.2008.01.009
Csépe V., Győri M. & Ragó A. (2007). Általános pszichológia 2. – Tanulás – emlékezés – tudás. Osiris Kiadó.
Haigney, D. & Westerman, S. J. (2001). Mobile (cellular) phone use and driving: a critical review of research methodology. Ergonomics, 44(2), 132–143. https://doi.org/10.1080/00140130118417
Hole, G. J. (2018). Psychology of Driving. Taylor & Francis Ltd. https://doi.org/10.4324/9781315516530
Hullám I. & Muha L. (2010). Új típusú függőségek az információs társadalomban és azok hatása az informatikai biztonságra. Hadtudományi Szemle, 3(2), 70–76.
Hyman, I. E., Boss, M., Wise, B. M., McKenzie, K. E. & Caggiano, J. M. (2010). Did you see the unicycling clown? Inattentional Blindness while walking and talking on a cell phone. Applied Cognitive Psychology, 24(5), 597–607. https://doi.org/10.1002/acp.1638
Just, M. A., Keller, T. A. & Cynkar, J. (2008). A decrease in brain activation associated with driving when listening to someone speak. Brain Research, 18(1205), 70–80. https://doi.org/10.1016/j.brainres.2007.12.075
Kahneman, D. (1973). Attention and Effort. Prentice. Hall, Inc., Englewood Cliffs.
McBride, M., Carter, L. & Phillips, B. (2020). Integrating the theory of planned behavior and behavioral attitudes to explore texting among young drivers in the US. International Journal of Information Management, 50, 365–374. https://doi.org/10.1016/j.ijinfomgt.2019.09.003
Mészáros, G. (2018). Az abszolút sebességtúllépés a halálos közúti balesetek hátterében. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Moray, N. P. (1967). Where is capacity limited? A survey and a model. Acta Psychologica, 27(12), 84–92. https://doi.org/10.1016/0001-6918(67)90048-0
Pikó B. F. & Kiss H. (2019). Az okostelefon- és közösségimédia-használat néhány sajátossága egy fiatalok körében végzett online felmérés alapján. Információs Társadalom, 19(1), 108–122. https://doi.org/10.22503/inftars.XIX.2019.1.5
Pöysti, L., Ansavuori, S. H. & Summala, H. (2005). Factors influencing the use ofcellular (mobile) phone during driving and hazards while using it. Accident Analysis & Prevention, 37(1), 47–51. https://doi.org/10.1016/j.aap.2004.06.003
Redelmeier, D. A. & Tibshirani, R. J. (1997). Association between cellular telephone calls and motor-vehicle collisions. The New England Journal of Medicine, 336, 453–458. https://doi.org/10.1056/NEJM199702133360701
Reed, N. & Robbins R. (2008). The effect of text messaging on driver behaviour: A simulator study. TRL Project Report PPR 367. Transport Research Laboratory.
Robbins, R. (2011). Mobile phones, distraction and driving.
Rockwell, T. H. (1988). Spare visual capacity in driving. In Gale, A. G., Freeman, M. H., Haslegrave, C. M., Smith, P. & Taylor, S. P. (Eds.), Vision in Vehicles II. (pp. 317–324). North Holland.
Schweizer, T. A., Kan, K., Hung, Y., Tam, F., Naglie, G. & Simon J. Graham, S. J. (2013). Brain activity during driving with distraction: an immersive fMRI study. Front Human Neuroscience, 7, 53. https://doi.org/10.3389/fnhum.2013.00053
Sekuler R. & Blake R. (2004). Észlelés. Osiris.
Smith, K. & Hancock, P. A. (1995). Situation Awareness is adaptive, externally directed consciousness. Human Factors, 37(1), 137–148. https://doi.org/10.1518/001872095779049444
Stein, A. C., Parseghian, Z. & Allen, W. A. (1987). A simulator study of the safety implications of cellular mobile phone use. Annual Proceedings of the American Association for Automotive Medicine, 31, 181–200.
Strayer, D. L. & Fisher, D. L. (2016). SPIDER: A framework for understanding driver distraction. Human Factors, 58(1), 5–12. https://doi.org/10.1177/0018720815619074
Strayer, D. L., Watson, J. M. & Drews, F. A. (2011). Cognitive distraction while multitasking in the automobile. In Ross, B. H. (Ed.), The psychology of learning and motivation: Advances in research and theory (pp. 29–58). Elsevier Academic Press. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-385527-5.00002-4
Wickens, C. D. (1980). The structure of attentional resources. In Nickerson, R. S. (Ed.), Attention and performance VIII (pp. 239–257). Erlbaum.
.png)
