Túlbizonyítás mint az igazságkeresés egy anomáliája a büntetőeljárásban
Absztrakt
Cél: A túlbizonyítással – mint a bűnösség kérdésében való döntéshez szükséges és elvárható mértéket meghaladó bizonyítással – kapcsolatban a legáltalánosabb vélemény, hogy az nem más, mint a pergazdaságosság szempontjából káros elhajlás, anomália. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a túlbizonyítás problémaköre azonban jóval összetettebb, mint pusztán praktikus kérdés.
Módszertan: A kutatás során elemzés tárgyává tettem a büntetőeljárásbeli igazságkeresés, azaz a tényállásmegállapítás egyik diszfunkciójaként érvényesülő túlbizonyítás esetköreit a büntetőeljárás bírósági szakaszában. Ehhez a vonatkozó magyar és idegennyelvű szakirodalom feldolgozásán túl bírósági ítéleteket tanulmányoztam, továbbá konzultációt folytattam gyakorló szakemberekkel.
Megállapítások: A tanulmány egyik megállapítása, hogy a túlbizonyítás korántsem csak a kriminalisztikának egy másodlagos jelentőségű problémája. A gyökere ugyanis egészen a büntető eljárásjogi igazságkeresés és igazságosság, valamint a büntetőperbeli funkciók alapkérdéséig nyúlik vissza, hiszen a túlbizonyítás elsősorban igazságkeresési anomália. Álláspontom szerint ez magyarázza, hogy miért nem lehet nyomozásmódszertani útmutatókkal, a takarékos nyomozásra és pervitelre figyelmeztető technikai jellegű ajánlásokkal megszabadulni tőle. Mindebből következik, hogy a túlbizonyításnak nem csak az eljárás szükségtelen elhúzódásában kell látni a káros eredményét. További fontos, garanciális problémákat is felvethet, így egyszerre több irányból is kikezdheti a jogállami büntetőeljárást.
Érték: A tanulmány kitér arra is, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény milyen választ ad a túlbizonyítás jelenségére.
Hivatkozások
Angyal P. (1915). A magyar büntetőeljárásjog tankönyve. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat.
Balogh J. (1912). Magyar bűnvádi eljárási jog. Grill Károly Cs. és Kir. udvari könyvkereskedése.
Bánáti J. (2017). Megújuló büntetőeljárás, újszerű védői feladatok. In Barabás A. T. & Vókó Gy. (Szerk.), A bonis bona discere. Ünnepi kötet Belovics Ervin 60. születésnapja alkalmából (pp. 157–170). Országos Kriminológiai Intézet – Pázmány Press.
Baumgarten I. (1898). Fellebbvitel ténykérdésben. Jogtudományi Közlöny, 46.
Belovics E, (2019). A büntetőeljárásról szóló törvény új jogintézményei (I. rész). Ügyvédek Lapja, (7-8), 1–5.
Belovics E. (2018a). Az előkészítő ülés szerepe a 2017. évi XC. törvényben. In Molnár G. M. & Koltay A. (Szerk.), Bonus iudex. Ünnepi kötet Varga Zoltán 70. születésnapja alkalmából (pp. 39–54). Pázmány Press.
Belovics E. (2018b). Új büntetőeljárási törvény, új feladatok. Börtönügyi Szemle, 37(4), 5–13.
Bencze M. (2016). „Nincs füst ahol nincsen tűz”: az ártatlanság vélelmének érvényesülése a magyar büntetőbíróságok gyakorlatában. Gondolat Kiadó.
Callen, C. C. (2008). Cognitive Strategies and Models of Fact-Finding. Crime, procedure and Evidence in a Comparative and International Context. In Jackson, J. D., Langer, M. & Tillers, P. (Eds.), Essays in Honour of Professor Mirjan Damaška (pp. 165–170). Oxford and Portland.
Damaška, M. (1997). Evidence Law Adrift. Yale University Press.
Damaška, M. (1986). The Faces of Justice and State Authority – A Comparative Approach to the Legal Process. Yale University Press.
Elek B. (2017). A bizonyítási teher változó szabályai és az észszerű kételyen túli bizonyosság. In Korinek L. & Végh Zs. (Szerk.), A tudós ügyész. Tanulmányok Bócz Endre 80. születésnapjára (pp. 57–66). HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft.
Grande, E. (2008). Dances of Criminal Justice: Thoughts on Systemic Differences and the Search for the Truth. Crime, Procedure and Evidence in a Comparative and International Context. In Jackson, J. D., Langer, M. & Tillers, P. (Eds.), Essays in Honour of Professor Mirjan Damaška (pp. 145–164). Oxford and Portland.
Háger T. & Szabó K. (2018). Gondolatok a vádelvről, a tettazonosságról, figyelemmel az új büntetőeljárási törvény rendelkezéseire. Magyar Jog, 65(10), 567–576.
Heller E. (1947). A magyar büntetőtörvénykezési jog tankönyve. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata.
Kardos S. (2010). Kit „terhel” a bizonyítási teher? A büntető ítélet igazságtartalma. Magyar Közlöny Lap-és Könyvkiadó.
Kiss A. (2018). Változó szerepek az új Be.-ben. Belügyi Szemle, 66(5), 5–19. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.5.1
Kostoris, R. E. (Ed.) (2018). Handbook of European Criminal Procedure. Springer International Publishing. University of Padua. https://doi.org/10.1007/978-3-319-72462-1
Langbein, J. H. (2003). The Origins of Adversary Criminal Trial. Oxford University Press.
Mezőlaki E. (2018). Hogyan érvényesül a funkciómegosztás elve? A bíró meg az árnyéka. Ügyvédek Lapja, 57(1), 2–5.
Miskolczi B. (2015). Az új Be. szabályozási elvei (2): Az igazság – igazságosság megjelenése a szabályozási elvekben. Ügyvéd Világ, 9(6), 22–25.
Pizzi, W. (2008). Sentencing in the US: An Inquisitorial Soul in an Adversarial Body? Crime, procedure and Evidence in a Comparative and International Context. In Jackson, J. D., Langer, M. & Tillers, P. (Eds.), Essays in Honour of Professor Mirjan Damaška (pp. 65–80). Oxford and Portland.
Polt P. (Főszerk.) (2018a). Kommentár az új büntetőeljárási törvényhez. Wolters Kluwer Hungary.
Polt P. (2018b). A büntetőeljárási törvény újításainak várható hatásai. Belügyi Szemle, 66(9), 29–38. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.9.2
Somogyi G. (2018). A bírói igazságkeresés útjai. Az objektív valóság és a processzuális igazság kibékítése. In Molnár G. M. & Koltay A. (Szerk.), Bonus Iudex. Ünnepi kötet Varga Zoltán 70. születésnapja alkalmából (pp. 335–352). Pázmány Press.
Szabó K. (2018). A védőhatóságról. In Homoki-Nagy M. (Főszerk.), Ünnepi kötet dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár 70. születésnapjára (pp. 881–888). Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar.
Tóth M. (2016). Hol az igazság mostanában? – szemelvények és reflexiók Király Tibor professzor tiszteletére. In Hack P., Horváth G. & Király E. (Szerk.), Kodifikációs kölcsönhatások. Tanulmányok Király Tibor tiszteletére (pp. 17–29). ELTE Eötvös Kiadó.
Tremmel F. (2009). Bizonyításelmélet. Pécsi Tudományegyetem.
Tremmel F. (2002). Továbbfejleszthetők-e a bizonyításelmélet alapfogalmai? In Fenyvesi Cs. & Herke Cs. (Szerk.), Tanulmányok Erdősy Emil professzor tiszteletére (pp. 32–42). Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Varga Z. (2018). Kötetlen tárgyalás vagy sarokba szorított védelem? Ügyvédek Lapja, 37(4), 27–29.
Vida J. (2019). Kibékíthető ellentétek a büntetőeljárásban. Belügyi Szemle, 67(5), 99–113. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.5.7
.png)
