Egy be nem váltott remény margójára? – avagy a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés és a migrációs vonatkozású érdekkapcsolatok jelensége
Absztrakt
Cél: A családi kapcsolatok létesítésével visszaélés tényállását illetően tapasztalt alacsony hazai statisztikai mutatók, annak fényében, hogy a migrációs vonatkozású érdekkapcsolatok tekintetében az utóbbi tíz évben megduplázódott a nemzeti hatóságok segítségkérése az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (European Union Agency for Criminal Justice Cooperation, a továbbiakban: Eurojust) részéről, arra vezettek rá, hogy jelen tanulmányban a deliktum dogmatikai szempontból történő – egyébként természetesen nem elhanyagolható – elemzése helyett a migrációs vonatkozású érdekkapcsolatok jelenségét annak összefüggéseiben vizsgáljam. Tanulmányomban tehát a migrációs vonatkozású érdekkapcsolatok hazai idegenrendészeti gyakorlatban való jelenlétének és kérdéseinek, valamint a jelenségbe annak a szervezett bűnözéssel fennálló szoros kapcsolata folytán vegyült „új színeknek” a közelebbi vizsgálatára vállalkoztam.
Módszertan: Az eredmények elérése érdekében a vizsgált témát illető, szerteágazó szakirodalom feldolgozása mellett a vonatkozó ítélkezési gyakorlat, valamint a statisztikai adatok értékelésére is támaszkodtam.
Megállapítások: A kutatás során hipotézisem igazolást nyert, a migrációs vonatkozású érdekkapcsolatok jelenségének feltárása messze túlmutat ugyanis az annak csak egy szeletére reflektáló tényálláson.
Érték: A jelenség épp azért rejt különös veszélyeket, mivel látszólag kisebb súlyú bűncselekményekhez kapcsolódik csupán, a felszín alatt azonban kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek kihasználására épülő, a szabad mozgás jogával való, közvetlen visszaéléseket célzó, a szervezett bűnözéssel erősen összefonódó kép bontakozik ki, amely egyben további kutatási lehetőségeket is magában hordoz. A mélyebb rétegek feltárásának igényét erősítette az a tény is, hogy a magyar érintettség különösen erősnek mondható: az Egyesült Királyság statisztikai adatai szerint már 2012-ben is, saját állampolgáraikat követően magyar „menyasszonyok” voltak leginkább érintettek a migrációs vonatkozású érdekházasság gyanúját felvető esetekben.
Hivatkozások
Balaskó A. (2015). Hamis frigy, valódi okmány – az álházasság dilemmái. Jogászvilág. https://jogaszvilag.hu/a-jovo-jogasza/hamis-frigy-valodi-okmany-az-alhazassag-dilemmai/
Barabás A. T. (2016). A migráció kriminológiai aspektusai. In Hautzinger, Z. (Szerk.), A migráció bűnügyi hatásai (pp. 43–55). Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozat.
Bojcsev G. (2012). Az érdekházasság közbiztonsági relációi. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XIII. Tanulmányok „A biztonság rendészettudományi dimenziói – változások és hatások” című tudományos konferenciáról (pp. 335–348). Magyar Hadtudományi Társaság.
Hautzinger Z. (2016). Idegen a büntetőjogban. AndAnn.
Jeney P. (2016). A szabadság, biztonság és jog térsége az Európai Unióban. In Kende T. (Szerk.), Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Wolters Kluwer.
Kanyuk P. Á. (2019). „A büntetőhatalomban rejlő lehetőségek nem korlátlanok...” – gondolatok a családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés tényállásáról. Magyar Rendészet, 19(2-3), 97–114. https://doi.org/10.32577/mr.2019.2-3.6
Rothermel E. (2019). Az idegenrendészeti ügyek bírósági felülvizsgálatának változásai. In Tanulmánykötet a Kúria Közigazgatási Szakágában 2019-ben ítélkező bírák tollából (pp. 167–176). Kúria.
Territo, L. & Kirkham, G. (2010). International Sex Trafficking of Women & Children: Understanding the Global Epidemic. Looseleaf Law Publications.
Töttős Á. (2016). A névházasság jelensége és az ellene való fellépés Magyarországon és az Európai Unióban. In Hautzinger Z. (Szerk.), A migráció bűnügyi hatásai (pp. 313–328). Magyar Rendészettudományi Társaság.
.png)
