Bűnös vagy ártatlan? Igazságügyi genetikus szakértői vélemények relevanciája a védelem számára
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja az igazságügyi genetikus szakértői vélemények büntetőeljárásban betöltött szerepének hangsúlyozása, valamint annak vizsgálata, milyen kérdésekben és milyen feltételek mellett van lehetősége a védelemnek genetikus szakértő megbízására. Cél továbbá a forenzikus genetikai szakvélemények potenciális hibaforrásainak bemutatása.
Módszertan: A tanulmány nemzetközi és hazai jogi normák elemzésén, nyilvános szakmai jelentések és kutatási összefoglalók, továbbá a nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozásával készült.
Megállapítások: Hatályos büntetőeljárási törvényünk jelentősen szűkítette annak lehetőségét, hogy a védelem megbízás alapján igazságügyi szakértőt vehessen igénybe. A hazai bűnügyi célú igazságügyi genetikai vizsgálatokra vonatkozó jogi szabályozás, és a DNS-laboratóriumok aktuális helyzete pedig együttesen jelentősen megnehezíti, hogy a védelem igazságügyi genetikus szakértői vélemény elkészítésére adjon megbízást. Pedig a kirendelt szakértői vélemény esetleges aggályainak feltárása érdekében adott esetben éppen egy
azonos szakterületen praktizáló másik szakértő bevonása lehet indokolt.
Érték: A szerző Magyarországon elsőként elemzi annak lehetőségét, hogy a védelem miként vehet igénybe forenzikus genetikus szakértőt a büntetőeljárás során. A tanulmány a genetikai szakvélemények potenciális hibaforrásait bőséges hiteles szakirodalommal alátámasztva mutatja be.
Hivatkozások
Almazrouei, M. A., Morgan, R. M. & Dror, I. E. (2021). Stress and support in the workplace: The perspective of forensic examiners. Forensic Science International: Mind and Law, 2, 100059. https://doi.org/10.1016/j.fsiml.2021.100059
Aronson, J. D. (2007). Genetic Witness: Science, Law and Controversy in the Making of DNA Profiling. Rutgers University Press.
Balk, C. (2015). Reducing Contamination in Forensic Science. Themis: Research Journal of Justice Studies and Forensic Science, 3(12), 222–232. https://doi.org/10.31979/THEMIS.2015.0312
Bennett, F. W. (1995). Toward Eliminating Bargain Basement Justice: Providing Indigent Defendants. Law and Contemporary Problems, 58, 95–138. https://doi.org/10.2307/1192170
Butler, J. M. (2019). Interpol review of forensic biology and forensic DNA typing 2016-2019. Forensic Science International: Synergy, 2, 352–367. https://doi.org/10.1016/j.fsisyn.2019.12.002
Bonventre, C. L. (2020). Wrongful convictions and forensic science. WIVEs Forensic Science, e1406, 1–12. https://doi.org/10.1002/wfs2.1406
Brown, O. C., Logan, B. K. & McKiernan, H. E. (2019). A survey of senior practitioners regarding most desirable qualifications for hiring and advancement within forensic science. Forensic Science International: Synergy, 1, 221–226. https://doi.org/10.1016/j.fsisyn.2019.09.004
Cale, C. M, Earll, M. E, Latham, K. E. & Bush, G. L. (2016). Could Secondary DNA Transfer Falsely Place Someone at the Scene of a Crime? Journal of Forensic Science, 61(1), 196– 203. https://doi.org/10.1111/1556-4029.12894
Champod, C. & Vuille, J. (2011). Scientific Evidence in Europe — Admissibility, Evaluation and Equality of Arms. International Commentary on Evidence, 9(1), Article 1. https://doi.org/10.2202/1554-4567.1123
Champod, C. (2008). The Myth of Infallibility. In Krimsky, S. & Gruber, J. (Eds.) (2013), Genetic Explanations: Sense and Nonsense (pp. 227–346). Harvard University Press.
Cooper, G. S. & Meterko, V. (2019). Cognitive bias research in forensic science: A systematic review. Forensic Science International, 297, 35–46. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2019.01.016
Csák Zs. (2020). Ténybeli javítás jogerő után - perújítás a büntetőeljárásban. Kúriai Döntések, 11, 1574–1604.
Devlin, J. (1998). Genetics and Justice: An Indigent Defendant’s Right to DNA Expert Assistance. University of Chicago Legal Forum, (1), 395–423.
Dror, I. E. & Hampikian, G. (2011). Subjectivity and Bias in Forensic DNA Mixture Interpretation. Science & Justice, 51(4), 204–208. https://doi.org/10.1016/j.scijus.2011.08.004
Erdei Á. (1987). Tény és jog a szakvéleményben. KJK Kerszöv.
ENFSI DNA Working Group (2010). Recommended Minimum Criteria for the Validation of Various Aspects of the DNA Profiling Process. ENFSI DNA Working Group Issue No. 001.
Fantoly Zs. (2012). A büntető tárgyalási rendszerek sajátosságai és a büntetőeljárás hatékonysága. HVG-ORAC.
Fenyvesi Cs. (2014). A kriminalisztika tendenciái. Dialóg Campus Kiadó.
Finszter G. (2020). Valósághű tényállás, avagy az anyagi igazság megállapítása. In Madai, S, Pallagi, A. & Polt, P. (Szerk.), Sic itur ad astra: Ünnepi kötet a 70 éves Blaskó Béla tiszteletére (pp. 179–189). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Füredi S. & Egyed B. (2003). DNS-mintázat, mint törvényszéki bizonyíték. In Hídvégi E. (Szerk.), A genom (pp. 143–160). Széphalom Könyvműhely.
Füredi S. (2003). Humán polimorf mikroszatellita (short tandem repeat) lókuszok igazságügyi genetikai vizsgálata magyar populációkban. Doktori Értekezés. Eötvös Lóránd Tudományegyetem.
Füredi S., Woller J. & Padar Zs. (1995). Hungarian population data for the STR systems TH01 and VWA. International Journal of Legal Medicine. 108(1), 48–49.
Füredi, S., Angyal, M., Kozma, Zs., Sétáló, J., Woller, J. & Pádár, Zs. (1997). Semi-automatic DNA profling in a Hungarian Romany population using the STR loci HumVWFA31, HumTH01, HumTPOX, and HumCSF1PO. International Journal of Legal Medicine, 110(4), 184–187.
Egyed, B., Füredi S., Angyal, M., Balogh, I., Kalmar, L. & Padar, Zs. (2006). Analysis of the population heterogeneity in Hungary using fifteen forensically informative STR markers. Forensic Science International, 158(2-3), 244–249.
Egyed, B., Furedi, S., Angyal, M., Boutrand, L., Vandenberghe, A., Woller, J. & Padar, Zs. (2000). Analysis of eight STR loci in two Hungarian populations. Forensic Science International, 113(1-3), 25–27.
Egyed, B., Brandstatter, A., Irwin, J. A., Padar, Zs., Parsons, T. J., & Parson, W. (2007). Mitochondrial control region sequence variations in the Hungarian population: analysis of populationsamples from Hungary and from Transylvania (Romania). Forensic Science International- Genetics, 1, 158–162.
Franklin, B. (1785). Benjamin Franklin levele Benjamin Vaughannak, 1785 márciusából. Idézi a TIME Innocent: The Fight Against Wrongful Convictions című Time Különszáma 2017.02.17.
Gárdonyi G. (2019). A szemle szabályozásának változásai az új büntetőeljárási törvényben. Belügyi Szemle, 67(12), 35–48. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.12.2
Gárdonyi G. (2017). A szemle szerepe a büntetőeljárásban. Doktori Értekezés. Széchenyi István Egyetem.
Gárdonyi G. (2020). Turista a bűnügyi helyszínen. In Marton Zs., Németh K., Pelesz P. & Péter E. (Szerk.), In Turizmus És Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia Tanulmánykötet (pp. 167–173). Pannon Egyetem.
Gárdonyi G. & Anti Cs. (Szerk.) (2020). Krimináltechnikai kézikönyv: módszertani útmutató bűnügyi technikusoknak 2. Semmelweis Egyetem.
Gill, P. (2016). Analysis and implications of the miscarriages of justice of Amanda Knox and Raffaele Sollecito. Forensic Science International: Genetics, 23, 9–18. https://doi.org/10.1016/j.fsigen.2016.02.015
Jeanguenat, A. M. & Dror, I. E. (2018). Human Factors Effecting Forensic Decision Making: Workplace Stress and Well-being. Journal of Forensic Sciences, 63(1), 258–261. https://doi.org/10.1111/1556-4029.13533
Helmus, J., Pfeifer, M., Feiner, L. K., Krause, L., Bajanowski, T. & Poetsch, M. (2019). Unintentional effects of cleaning a crime scene—when the sponge becomes an accomplice in DNA transfer. International Journal of Legal Medicine, 133, 759–765. https://doi.org/10.1007/s00414-018-1983-5
Herke, Cs., Kovács, G. & Gárdonyi, G. (2020). Die Behandlung von Verwahrstücken in Ungarn. Kriminalistik, 74(11), 687–691.
Korinek, L. (2017). Az ártatlanság félelme [Fear of Innoncence]. Jogtudományi Közlöny, 72(7-8), 309–325.
Kovács G. (2015). Szakértő vagy tanú? Felkért szakértő – kavics a cipőben! Med et Jur, 5(4), 5–11.
Kovács G. (2010). Igazságügyi szakértők átértékelődő szerepe a büntetőeljárásban. In Bihari M. & Patyi A. (Szerk.), Ünnepi kötet Szalay Gyula tiszteletére, 65. születésnapjára (pp. 310–319). Universitas Győr Kht.
Kovács G. & Czebe A. (2017). Egyes kognitív, emberi tényezők szerepe a szakértőivélemény-alkotásban. Belügyi Szemle, 65(10), 89–103. https://doi.org/10.38146/BSZ.2017.10.7
Kovács G. (2020). Az ítéletalkotás csapdái. In Madai S, Pallagi A. & Polt P. (Szerk.), Sic itur ad astra: Ünnepi kötet a 70 éves Blaskó Béla tiszteletére (pp. 285–294). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Lynch, M. (2003). God’s signature: DNA profiling, the new gold standard in forensic science. Endeavour, 27(2), 93–97.
Murphy, E. E. (2015). Inside the Cell: The Dark Side of Forensic DNA. Nation Books.
Nogel M. (2020). A szakértői bizonyítás aktuális kérdései. HVG-ORAC.
Pádár Zs. (2005). A DNS–vizsgálatok szerepe és szakértői problémái emberölési ügyekben. Belügyi Szemle, 53(1), 13–29.
Pádár Zs., Kovács G., Nogel M., Czebe A., Zenke P. & Kozma Zs. (2019). Genetika és bűnüldözés – Az igazságügyi célú DNS-vizsgálatok első negyedszázada Magyarországon I. Belügyi Szemle, 67(12), 7–34. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.12.1
Pádár Z., Kovács G. & Kozma Z. (2020a). Molekuláris bűnjelek – Genetika a törvényszéken. Magyar Tudomány, 181(5), 604–613. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.5.4
Pádár Zs., Kovács G., Nogel M., Czebe A., Zenke P. & Kozma Zs. (2020b). Genetika és bűnüldözés – Az igazságügyi célú DNS-vizsgálatok első negyedszázada Magyarországon II. Belügyi Szemle, 68(1), 9–32. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.1.1
Pádár, Z. & Kovács, G. (2015). Misinterpretation of sample contamination in a Hungarian casework. Forensic Science International: Genetics Supplement Series, 5, e425–e427. https://doi.org/10.1016/j.fsigss.2015.09.169
Pádár Zs., Füredi S. & Woller J. (1997). Polimorf DNS lókuszok PCR amplifikációja. In Kopper L., Marcsek Z. & Kovalszky I. (1997). Molekuláris medicina (pp. 112–118). Medicina Könyvkiadó Zrt.
Schwark, T., Poetsch, M., Preusse-Prange, A., Kamphausen, T., & von Wurmb-Schwark, N. (2011). Phantoms in the mortuary – DNA transfer during autopsies. Forensic Science International, 216, 121–126. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2011.09.006
Taylor, D., Kokshoorn, B. & Biedermann, A. (2018). Evaluation of forensic genetics findings given activity level propositions: A review. Forensic Science International Genetics, 36, 34–49. https://doi.org/10.1016/j.fsigen.2018.06.001
Thomson, W. C. (2008). Complicates the Use of DNA Databases for Criminal Identification. Council for Responsible Genetics Conference. Forensic DNA Databases and Race: Issues, Abuses and Actions. June 19-20. New York University.
Tremmel, F. (2006). Bizonyítékok a büntetőeljárásban. Dialóg Campus.
Turner, B. (2013). Expert Opinion in Court: A Comparison of Approaches. Wiley Encyclopedia of Forensic Science. http://dx.doi.org/10.1002/9780470061589.fsa001
van Oorschot, R. A. H., Szkuta, B, Meakin, G.E., Kokshoorn, B. & Goray M. (2019). DNA Transfer in Forensic Science: a review. Forensic Science International: Genetics, 38, 140–166. https://doi.org/10.1016/j.fsigen.2018.10.014
Oorschot, R. A. H. & Jones, M. K. (1997). DNA fingerprints from fingerprints. Nature, 387, 767–768. https://doi.org/10.1038/42838
Venetianer, P. (2013). Az emberi genom. Akadémia Kiadó.
Woller J., Füredi S. & Pádár Zs. (1997). Polimeráz láncreakción alapuló DNS-vizsgálatok a magyar igazságügyi gyakorlatban. Orvosi Hetilap, 51, 3223–3228.
Zubakov, D., Chamier-Ciemińska, J., Kokmeijer, I., Maciejewska, A., Matínez, P., Pawlowski, R., Haas, C. & Kayser, M. (2018). Introducing novel type of human DNA markers for forensic tissue identification: DNA copy number variation allows the detection of blood and semen. Forensic Science International: Genetics Supplement Series, 36, 112–118. https://doi.org/10.1016/j.fsigen.2018.06.021
.png)
