A COVID-19 globális humán pandémia és a schengeni határellenőrzés rendje

Ferenc Urbán

doi:10.38146/BSZ.2022.3.3

Ferenc Urbán Nemzeti Közszolgálati Egyetem https://orcid.org/0000-0001-7165-5643

DOI: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.3.3

Kulcsszavak: COVID-19, Schengeni térség, Schengeni határellenőrzés, védelmi intézkedések, irreguláris migráció

Absztrakt

Cél: A tanulmány célja a 2020 márciusában Európában megjelent COVID-19 járvány schengeni határellenőrzési szabályokra gyakorolt hatásának elemzése a megállapodásban részes országok, különösképpen Magyarország tekintetében. A tanulmány azt kívánja bemutatni, hogyan vált egyre gyakoribbá a belső határokon a schengeni határ ellenőrzésének visszaállítása mint a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély ellen való védekezés eszköze.
Módszertan: A cikk elkészítése során a COVID-19 járvány elleni védekezés érdekében hozott hazai és uniós jogszabályokat tanulmányoztam át, valamint a határforgalomi és irreguláris migrációs statisztikai adatokat elemeztem.
Megállapítások: A schengeni belső határokon a határforgalom ellenőrzésének visszaállítását a tagállamok egyre gyakrabban alkalmazzák a belső biztonságot fenyegető veszély elhárítása érdekében. A COVID-19 járvány terjedésének megállítása érdekében több tagállam számára is kézenfekvő megoldásnak látszott a belső határokon a határellenőrzés visszaállítása. A korlátozó intézkedések hozzájárultak az irreguláris migráció volumenének csökkentéséhez és a járványgörbe ellaposításához is, ugyanakkor szükséges a szabad mozgás
lehetőségének visszaállítása is.
Érték: A cikk a COVID-19 járvány első két hullámának idején a tagállamok által a járvány terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedéseket elemzi. A későbbi járványhullámok idején hozott intézkedések vizsgálata és ezek hatása az irreguláris migráció alakulására képzi a következő kutatások egyik lehetséges témáját.

Hivatkozások

Biedermann Zs., Novák T., Szigetvári T. & Wagner P. (2015). Küldő országok és a kiáramlás felgyorsulásának egyes okai. In Csuka Gy. & Török Á. (Szerk.), Az Európába irányuló és 2015-től felgyorsult migráció tényezői, irányai és kilátásai (pp. 36–45). Magyar Tudományos Akadémia.

Csiki Varga T. & Tálas P. (2020). Magyarország új nemzeti biztonsági stratégiájáról. Nemzet és Biztonság, 3, 89–112.

Genschel, P. & Jachtenfuchs, M. (2021). Postfunctionalism reversed: solidarity and rebordering during the COVID-19 pandemic. Journal of European Public Policy, 28(3), 350–369.

Giddens, A. (1990). The consequences of Modernity. Polity Press.

Hautzinger Z. (2020). A migráció szabályozásának reaktív tényezői. Belügyi Szemle 68(9). (47–62.) https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.9.3

Kortukova O. T., Dei, O. M., Blahodarnyi, M. A. & Kaminska, V. N. (2020). COVID-19: Regulation of Migration Processes in The European Legal Area, Cuestiones Politicas, 38(66), 321–332.

Sanchez, G. & Achilli, L. (2020). Stranded: the impacts of COVID-19 on irregular migration and migrant smuggling. European University Institute, 20, 1–12. https://doi.org/10.2870/42411

Sassen, S. (2005). Regulating immigration in a global age: A new policy landscape. Parallax, 11(1), 35–45.