Biztonságtudatosság a kibertérben – a 2020-as országos lakossági felmérés eredményei
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja, hogy a Nemzeti Kibervédelmi Intézet által 2020- ban országosan végzett lakossági kérdőív eredményein keresztül bemutassa, milyen jelentőséggel bír a kiberbiztonság a mai magyar társadalomban, miként befolyásolják azt szociodemográfiai tényezők és a biztonságtudatosság egyes elemei.
Módszertan: A dolgozat a Magyarországon végzett lakossági felmérés eredményeinek, a témában megjelent szakirodalomnak a feldolgozásával, elemzésével, összevetésével összegzi a vizsgálat célját képező biztonságtudatosságot, biztonsági szokásokat.
Megállapítások: A kitöltött kérdőívek feldolgozását követően többek között megállapítható, hogy a nemek eloszlása tekintetében inkább a férfiakra jellemző a legfrissebb IT-hírek olvasása, a jelszavak rendszeres frissítése, amely szokást a magasabb iskolai végzettség is jelentősen befolyásolt. Az idősebb generáció képviselői biztonsági okokból elsők között végeznek frissítéseket, veszik igénybe az ezirányú automatikus rendszereket, alkalmazásokat. A női felhasználók pedig – jelen felmérés tükrében – kevesebb olyan információt osztanak meg magukról, amelyek révén hamis profilt lehetne róluk készíteni.
Érték: A Nemzeti Kibervédelmi Intézet által kivitelezett felmérés kiértékelése, elemzése valódi érték, nélkülözhetetlen alapja a jövőbeni hasonló témájú felméréseknek és a nemzeti kiberbiztonsági stratégia fejlesztésének, illetve annak céljaihoz illeszkedő beavatkozások és akciótervek kidolgozásának.
Hivatkozások
Anwar, M., He, W., Ash, I., Yuan, X. H., Li, L. & Xu, L. (2017). Gender difference and employees’ cybersecurity behaviors. Computers in Human Behavior, 69(1), 437‒443. https://doi.org/10.1016/j.chb.2016.12.040
Cain, A. A., Edwards, M. E. & Still, J. D. (2018). An exploratory study of cyber hygiene behaviors and knowledge. Journal of Information Security and Applications, 42(1), 36‒45. https://doi.org/10.1016/j.jisa.2018.08.002
Fatokun, F. B., Hamid, S., Norman, A. & Fatokun, J. O. (2019). The Impact of Age, Gender, and Educational level on the Cybersecurity Behaviors of Tertiary Institution Students: An Empirical investigation on Malaysian Universities. Journal of Physics: Conference Series, 1339(1), 012098. https://doi.org/10.1088/1742-6596/1339/1/012098
Gratian, M., Bandi, S., Cukier, M., Dykstra, J. & Ginther, A. (2018). Correlating human traits and cyber security behavior intentions. Computers & Security, 73(1), 345‒358. https://doi.org/10.1016/j.cose.2017.11.015
Hadlington, L. (2017). Human factors in cybersecurity; examining the link between Internet addiction, impulsivity, attitudes towards cybersecurity, and risky cybersecurity behaviours. Heliyon, 3(7), e00346. https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2017.e00346
Hadlington, L. (2018). Employees Attitude towards Cyber Security and Risky Online Behaviours: An Empirical Assessment in the United Kingdom. International Journal of Cyber Criminology, 12(1), 269‒281. https://doi.org/10.5281/zenodo.1467909
Herath, T. & Rao, H. R. (2009). Protection motivation and deterrence: a framework for security policy compliance in organisations. European Journal of Information Systems, 18(2), 106‒125. https://doi.org/10.1057/ejis.2009.6
Herzog, A. R. & Bachman, J. G. (1981). Effects of Questionnaire Length on Response Quality. The Public Opinion Quarterly, 45(4), 549‒559. https://doi.org/10.1086/268687
Kennison, S. M. & Chan-Tin, E. (2020). Taking Risks with Cybersecurity: Using Knowledge and Personal Characteristics to Predict Self-Reported Cybersecurity Behaviors. Frontiers in Psychology, 11(1), 546546. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2020.546546
McCormac, A., Zwaans, T., Parsons, K., Calic, D., Butavicius, M. & Pattinson, M. (2017). Individual differences and Information Security Awareness. Computers in Human Behavior, 69(1), 151‒156. https://doi.org/10.1016/j.chb.2016.11.065
McGill, T. & Thompson N. (2018). Gender Differences in Information Security Perceptions and Behaviour. Australasian Conference on Information Systems.
Nyikes, Z. (2017a). A Közép-Kelet európai generációk digitális kompetencia és biztonságtudatosság vizsgálatának eredményei. Hadmérnök, 12(4), 159‒174.
Nyikes, Z. (2017b). A Digitális Kompetencia Értékelési Rendszerének Egyes Kérdései. XXII. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka, Kolozsvár. Műszaki tudományos közlemények 7. 323–326. https://doi.org/10.33895/mtk-2017.07.73
Nyikes, Z. (2019). A Közép-Kelet európai generációk digitális kompetencia és biztonságtudatosság vizsgálatának eredményei. PhD értekezés. Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori Iskola.
Oroszi, E. D. (2020). Social Engineering a koronavírus tükrében, avagy a rendkívüli helyzetet kihasználó támadási technikák és megelőzésük. Dunakavics, 8(5), 5‒20.
Palicz, T., Bencsik, B. & Szócska, M. (2021). Kiberbiztonság a koronavírus idején – a COVID–19 nemzetbiztonsági aspektusai. Scientia et Securitas, 2(1), 78‒87. https://doi.org/10.1556/112.2021.00001
Sasse, M. & Flechais, I. (2005). Usable Security: Why Do We Need It? How Do We Get It? In Cranor, L. F. & S. Garfinkel (Eds.), Security and Usability (pp. 13–30). O’Reilly Publishing.
Shappie, A. T., Dawson, C. A. & Debb, S. M. (2020). Personality as a predictor of cybersecurity behavior. Psychology of Popular Media, 9(4), 475–480. https://doi.org/10.1037/ppm0000247
Szabó, H. (2021). Kiberbiztonság a koronavírus-járvány idején – a COVID-19 nemzetbiztonsági aspektusai. Rendvédelem, 10(1), 52‒70.
Zwilling, M., Klien, G., Lesjak, D., Wiechetek, L., Cetin, F. & Basim, H. N. (2020). Cyber Security Awareness, Knowledge and Behavior: A Comparative Study. Journal of Computer Information Systems, 1‒20. https://doi.org/10.1080/08874417.2020.1712269
.png)
