A rendőri jogalkalmazás társadalmi értékelésének netnográfiai vizsgálata

Kulcsszavak: netnográfia, rendőrség társadalmi megítélése, rendőri tevékenységhez való viszonyulás, rendőri intézkedés

Absztrakt

A netnográfia jól alkalmazható, gyors és hatékony kvalitatív kutatási módszer, amely nyilvános online tereket használ adatforrásként, hogy azonosítsa és megértse a gyorsan alakuló és szétbomló, neotörzsek formájában megjelenő felhasználói csoportok kultúráját, gondolkodásmódját, döntési mechanizmusait (Dörnyei & Mitev, 2010b) és attitűdjét a vizsgálat tárgyát illetően. A vizsgálatunkban alkalmazott netnográfia újszerű lehetőséget biztosít a rendőrség, illetve a rendőrökhöz való társadalmi viszonyulás, a hatósággal és tagjaival kapcsolatos vélemények tanulmányozására. Jelen tanulmányunkban egy konkrét, 2020. májusi rendőri intézkedést követően a közösségi médiában kialakult társadalmi diskurzus kapcsán arra keressük a választ, hogy az állampolgárok miként vélekednek a rendőri intézkedésekről, illetőleg, hogy a rendőrhatóság tevékenységével kapcsolatos vélemények kialakításában mennyire meghatározók az objektívnek tekinthető szempontok. Eredményeink azt mutatják, hogy az online közösségi felületeken a rendőri jogalkalmazás, illetve a rendőrség társadalmi értékelése a legritkább esetben történik tárgyilagos módon (6,73%). A vélemények szignifikáns részében (58,35%), a hírközlésben szereplő konkrét cselekményhez tartozó tényeknek valójában nincs meghatározó szerepe. A hozzászólók többsége egyértelműen elfogult az intézkedés alá vont személy vagy a hatóság irányába. A konkrét intézkedésre, a rendőrségre és általában a rendőri tevékenységhez negatívan viszonyuló, az úgynevezett kritikus aldimenzióba tartozók a teljes vizsgálati elemszám közel ötödét (18,13%) adják. Ettől valamivel elmarad azoknak a támogató aldimenzióba sorolható hozzászólóknak az aránya (12,08 %), akik pozitív attitűdökkel viszonyulnak a rendőrséghez, a szervezet tagjaihoz és annak tevékenységéhez. Az eredmények alapján nagy bizonyossággal állítható, hogy a rendőrséghez vagy a rendőri jogalkalmazáshoz való viszonyulást egy-egy sajtóhír – legyen az bármennyire is tényszerű – nem képes jelentősen befolyásolni, sem pozitív sem negatív irányba.

Hivatkozások

Babarczy E. (2018). Őcsény a Facebookon: a viták tartalomelemzés. Médiakutató, 19(1), 67-75.

Balázs L., H. Tomesz T. & H. Varga Gy. (2013). A kommunikáció elmélete és gyakorlata. Gramma Kiadó.

Bányász P. (2017). A közösségi média, mint információs hadszíntér speciális tartománya. Hadmérnök, 12(2), 108–121.

Batár L. (2009). Diskurzusok elemzése nyelvi agresszió szempontjából. Doktori értekezés, kézirat. Pécsi Tudományegyetem.

Bauer B., Pillók P., Ruff T., Szabó A., Szanyi F. E. & Székely L. (2017). Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Új Nemzedék Központ.

Bonsón, E., Royo, S. & Ratkai, M. (2017). Facebook practices in Western European municipalities: an empirical analysis of activity and citizens’ engagement. Administration and Society, 49(3), 320–347. https://doi.org/10.1177/0095399714544945

Buda B. (1986). Az agresszió megértésének pszichológiai korlátai. In Csányi V. (Szerk.), Agresszió az élővilágban (pp. 183–194). Natura Kiadó.

Chew, C. & Eysenbach, G. (2010). Pandemics in the Age of Twitter: Content Analysis of Tweets during the 2009 H1N1 Outbreak. PLOS ONE, 5(11), e14118. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0014118

Christián, L. (2012). Law Enforcement. In Schanda B., Varga, Zs. A. & Csink, L. (Eds.), The basic law of Hungary: A First Commentary (pp. 235–242). Clarus Press.

Christián L. (2013). Miért bíznak a finnek a rendőrségben? Új rendészeti megoldások Finnországból. Belügyi Szemle, 61(7-8), 130–142.

Christián L. (2016). Rendőrség és rendészet. In Jakab A. & Gajduschek Gy. (Szerk.), A magyar jogrendszer állapota (pp. 681–707). Magyar Tudományos Akadémia.

Christián L. & Erdős Á. (2021) Egy tragikus kimenetelű rendőri intézkedéstől a rendőrség koncepcionális újra gondolásáig. Iustum Aequum Salutare, 17(2), 11–32.

Clement, J. (2020). Number of global social network users 2017–2025. Statista. https://www.statista.com/statistics/278414/number-of-worldwide-social-network-users/

Costello, L., McDermott, M.-L. & Wallace, R. (2017). Netnography: Range of Practices, Misperceptions, and Missed Oppurtunites. International Journal of Qualitative Methods, 16(1), 1–12. https://doi.org/10.1177/1609406917700647

Csordás T. & Markos-Kujbus É. (2018). Netnográfia – a pozitív és negatív online szájreklám tartalmi tulajdonságai. Replika, (1-2), 185–198. https://doi.org/10.32564/106-107.11

Csordás T., Markos-Kujbus É. & Gáti M. (2014). The Attributes Of Social Media as a Strategic Marketing Communications Tool. Journalism and Mass Communication 4(1), 48–71.

de Graaf, G. & Meijer, A. (2013). De nieuwe netwerksamenleving en openbaar bestuur. Wat Landsmeer ons leert over onze bestuurlijke toekomst. Bestuurskunde, 22(1), 101–116.

de Graaf, G. & Meijer, A. (2019). Social media and value conflicts: An explorative study of the Dutch Police. Public Administration Review, 79(1), 82–92. https://doi.org/10.1111/puar.12914

Domonkosi Á. (2002). Megszólítások és beszédpartnerre utaló elemek nyelvhasználatunkban. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai, 79, Debreceni Egyetem.

Denel, S., Kaptein N., Bayerl, P. S. & Ramirez, L. (2012). Best Practice in Police Social Media Adaptation. Faunhofer FIT.

Domonkosi Á. (2008). A nyelvi agresszió szerepe a személyközi viszonylatokban. In Zimányi Á. (Szerk.), Az agressziókutatásról interdiszciplináris keretben (pp. 51–58.). EKF Líceum Kiadó.

Dörnyei K. (2008). Bioélelmiszer fogyasztási szokások: szegmentálás és a bizalom fontossága. Marketing & Menedzsment, 42(4), 34–42.

Dörnyei K. & Mitev A. (2010a). Netnográfia avagy on-line karosszék-etnográfia a marketingkutatásban. Vezetéstudomány, 41(4), 55–68. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2010.04.06

Dörnyei K. & Mitev A. (2010b). Netnográfia: újradefiniált etnográfia a virtuális világban. In Csépe A. (Szerk.), Új Marketing Világrend (pp. 880–890.). Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola.

Erdős Á. (2020). Pénzügyőri szolgálati ismeretek. Magyar Rendészettudományi Társaság.

Erdős Á. (2021). A rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés gyakorlati kérdései a bírósági ítéletek tükrében. Rendőrségi Tanulmányok, 4(2), 65–94.

Fazekas N. & Barabás B. (2016). Gender és nyelvi viselkedés az új médiában. Symbolon, 17(30), 33–49.

Finszter G. (2012). A rendőrség joga. Országos Rendőr-főkapitányság.

Finszter G. (2018). Rendészettan. Dialóg Campus Kiadó.

Galgóczi L. (2008). A nyelvi agresszió és diakrón formái a magyarban. In Zimányi Á. (Szerk.), Az agressziókutatásról interdiszciplináris keretben (pp. 5–27.). EKF Líceum Kiadó.

Gordon, T. (1994). T.E.T: A tanári hatékonyság fejlesztése. Studium Effektive Kiadó.

Gordon, T. & Burch, N. (2001). Emberi kapcsolatok. Assertiv Kiadó.

Greene, J. R. (2000). Community Policing in America: Changing the Nature, Structure, and Function of the Police. Policies, Processes, and Decisions of the Criminal Justice System, (3), 299–370.

Gunawong, P. (2015). Open Government and Social Media: A Focus on Transparency. Social Science Computer Review, 33(5), 587–598. https://doi.org/10.1177/0894439314560685

Istók B. (2018). Facebook-nyelvhasználat. Normakövetés vagy funkcionális műfajmegkülönböztetés? In Bukor J., Simon Sz. & Vajda K. (Szerk.), A Selye János Egyetem X. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának tanulmánykötete (pp. 46–85.). Selye János Egyetem.

Janowitz, K. M. (2010). Netnography. Doing ethnographic research online: Standards zur Online-Feldforschung.

Kappeler, V. E. & Gaines, L. K. (2009). Community Policing: A Contemporary Perspectives, Fifth Edition. Metthew Bender & Company.

Katz, D. (1960). The Functional Approach to the Study of Attitudes. The Public Opinion Quarterly, 24(2), 163–204. https://doi.org/10.1086/266945

Keane, N. J. (2016). Police use of social media to support community engagement – It’s rise in police practice in the UK. In Nogala, D., Mesko, G., Fiquet, J-M., Kersten, J., Neidhardt, K. & Görgen, T. (Eds.), European Police Science and Research Bulletin: Policing civil societies in times of economic constraints (pp. 101–105). Publications Office of the European Union.

Kozinets, R. V. (2002). The Field Behind the Screen: Using Netnography For Marketing Research in Online Communities. Journal of Marketing Research, 39(1), 61–72. https://doi.org/10.1509/jmkr.39.1.61.18935

Kozinets, R. V. (2006). Netnography 2.0. In Belk, R. W. (Ed.), Handbook Of Qualitative Research Methods in Marketing (pp. 129–142.). Edward Elgar Publishing.

Krémer F. (2011). A biztonság intézménye és a rendőrség. Replika, 74, 205–203.

Leech, G. N. (1989). Principles of Pragmatics. Longman.

Less F. (2015). A közösségi hálózatok és a közösségi rendőrség kapcsolata (Mi keresni valója van a rendőrségnek a Facebookon?). Nemzetbiztonsági Szemle, 3(1), 26–51.

Lieberman, J. D., Koetzle, D. & Sakiyama, M. (2013) Police Departments’ Use of Facebook: Patterns and Policy Issues. Policy Quarterly, 16(4), 438–462. https://doi.org/10.1177/1098611113495049

Mergel, I. (2013a). Social Media Adoption and Resulting Tactics in the u.S. Federal Government. Government Information Quarterly, 30(2), 123–130. https://doi.org/10.1016/j.giq.2012.12.004

Mergel, I. (2013b). A framework for interpreting social media interactions in the public sector. Government Information Quarterly, 30(4), 327–334. https://doi.org/10.1177/1098611113495049

Miller, J., Davis, R. C., Henderson, N. J., Markovic, J. & Ortiz, C. W. (2003). Public Opinions of the Police: The Influence of Friends, Family, and News Media. Vera Institute of Justice.

Molnár K. (2018). Rendészeti kommunikáció – a média tükrében. Dialóg Campus Kiadó.

Morozov, E. (2013). To Save Everything, Click Here: Technology, Solutionism and the Urge to Solve Problems That Don’t Exist. Allen Lane.

Papp G. (2020). A leglátogatottabb magyar weboldalak listája 2020-ban. Plant-Web Stúdió. https://honlapkeszites-mb.hu/a-leglatogatottabb-magyar-weboldalak/

Rosenberg, M. B. (2001). A szavak ablakok vagy falak – erőszakmentes kommunikáció. Agykontroll Kft.

Rosenberg, M. B. (2003). Nonviolent communication: A Language of Life. 2nd Edition. Puddle Dancer Press.

Sasfy Gy. Z. (2018). Konfliktuskezelés, stresszkezelés. Dialóg Campus Kiadó.

Szücs K., Lázár E. & Nagy Á. (2019). Netnográfia alkalmazása a turizmuskutatásban. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 4(4), 32–40. https://doi.org/10.15170/TVT.2019.04.04.04

Tavakoli, R. & Wijesinghe,S. N. R.. (2019). The evolution of the web and netnography in tourism: A systematic review. Tourism Management Perspectives, 29, 48–55. https://doi.org/10.1016/j.tmp.2018.10.008

Tihanyi B. T. (2016). Egészség, életmód, társas élet az evolúció és civilizáció tükrében. In Csibi M. & Csibi S. (Szerk.), Aktuális kérdések és alkalmazások az orvosi pszichológiai területéről (pp. 223–237.). Ábel Kiadó.

Tunçalp, D. & Lê, P. L. (2014). (Re)Locating boundaries: a systematic review of online ethnography. Journal of Organizational Ethnography, 3(1), 59–79.

https://doi.org/10.1108/JOE-11-2012-0048

Uricska E. (2020). Közösségi rendészet – közösségi oldalak? Elméleti háttér a rendészeti digilektus fogalmának bevezetése. Magyar Rendészet, 20(2), 153–168. https://doi.org/10.32577/mr.2020.2.8

Vári V. (2016). A média és a rendőrség iránit bizalom. Magyar Rendészet, 16(4), 73–89.

Vári V. (2017). Empirikus kutatás a rendőrök körében a civil-rendőr viszonyról, a statisztikai szemléletről és a bűnüldözés hatékonyságáról. In Christián L. (Szerk.), Rendészettudományi kutatások (pp. 151–166). Dialóg Campus Kiadó.

Virág Gy., Gyurkó Sz. & Barabás A. T. (2007). „Halál egyenes adásban” – a büntető igazságszolgáltatás megjelenése a tömegkommunikációban. Egy kutatás margójára. In Both E. & Deres P. (Szerk.), Kriminológiai Közlemények 64 (pp. 127–154.). Magyar Kriminológiai Társaság.

Megjelent
2022-01-14
Hogyan kell idézni
ChristiánL., & Erdős Ákos. (2022). A rendőri jogalkalmazás társadalmi értékelésének netnográfiai vizsgálata. Belügyi Szemle , 70(1), 119-147. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.1.8
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>