Fenntartható települési vízgazdálkodás, jövőkép a települések részére
Absztrakt
A kormány 2014 óta – változatlan szervezeti formában – a belügyminiszteren keresztül, a közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárság útján irányítja a vízügyi igazgatási szerveket, amelyek Magyarországon elsődlegesen felelősek a vízgazdálkodásért. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tevékenység-portfóliójában 2019 óta kiemelten jelen van a települési vízgazdálkodás témakör, ugyanis ekkor került kialakításra a Települési Vízgazdálkodási Főosztály. A Belügyminisztérium alá rendelt országos hatáskörű szervezetek tevékenységeiben legalább egy közös pont van, az pedig az állampolgárok biztonságának szolgálata. A vízügyi szolgálat – az előzőeknek megfelelően – az állampolgárok árvízi biztonságának növelése érdekében, illetve a társadalmi igényeknek megfelelően végzi a jogszabályokban meghatározott feladatokat, valamint az egyéb dokumentumokban, stratégiákban nevesített szakmai célokat. Fontos megjegyezni, hogy a vízügyi gondolkodás nem közigazgatási egységre, hanem vízgyűjtőre szerveződik. A hazai vízgazdálkodás egyik legkomolyabb kihívása a települési vízgazdálkodás hatékonyságának fejlesztése, s egyben felkészítése a környezetünk és a klímaváltozás kihívásaira, illetve mindezek mellett kellő mértékben figyelembe venni a vizet mint hatótényezőt a települési fejlesztésekben, illetve a településrendezési folyamatokban. Jelenleg a településfejlesztés és településrendezés tervezési rendszerében a víz szétdarabolva, messze a súlya alatt jelenik meg. Az integrált települési vízgazdálkodási terv célja, hogy a települési vízgazdálkodás elemei és az ezzel kapcsolatos teendők, kötelezettségek komplexen épüljenek be a településfejlesztésbe, és a területhasználatot is szabályozó rendezési eszközökbe. Az integrált települési vízgazdálkodási terv a település vízgazdálkodási (szakpolitikai) alapdokumentuma, amely a fejlesztést és a működtetést egyaránt szolgálja. A dolgozat bemutatja az integrált települési vízgazdálkodási terv tartalmát, elkészítésének módszertani szempontjait, és lehetséges jövőjét.
Hivatkozások
Balatonyi L. & Tóth L. (2020). Települési vízgazdálkodásunk finanszírozási rendszere a 2021–2027 közötti pályázati ciklus tükrében. Belügyi Szemle, 68(7), 99-120. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.7.7
Balatonyi L. (2016). Árvízhozam előrejelzés optimalizálása középhegységi és dombvidéki kisvízgyűjtőkre. Doktori érkezés. Pécsi Tudományegyetem.
Belényesi E. & Számadó R. (2015). Önkormányzatok tervezési gyakorlata – tervek és a valóság. Új Magyar Közigazgatás, 3(3), 28-40.
Buzás K. & Somlyódy L. (2011). Települési vízgazdálkodás. Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok (pp. 255-288). Magyar Tudományos Akadémia.
Buzás K. (2015). Víz a városban: Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Gayer J. & Ligetvári F. (2007). Települési vízgazdálkodás, csapadékvíz-elhelyezés. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Hercig Zs. & Szatzker P (2021). Adaptációs útmutató önkormányzatok számára „Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében” című LIFE16 CCA/HU/000115 azonosítószámú LIFE-MICACC projekt keretében készült. Belügyminisztérium, Önkormányzati Helyettes Államtitkárság.
Reich Gy. (1997). A vízügyi igazgatóságok helye és szerepe a területi közigazgatásban. In Szabó G. & Vadál I. (Szerk.), Érvek és ellenérvek. Adalékok a területi államigazgatás reformjához (pp. 169-185). Magyar Közigazgatási Intézet.
Szaló P (2020). Árvízvédelem és a területi tervezés összefüggései 2019. október 29. Települési szintű fenntartható energia és klímaakciótervezés (SECAP). Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet.
Szöllősi-Nagy András (2018). Víz a XXI. században: lesz-e elég? Debreceni Szemle, 4, 370-380.
.png)
