A profilozás könnyűségéről és nehézségéről – egy perspektivikus megközelítés
Absztrakt
Folyó év őszén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar Kriminálpszichológia Tanszéke és Kutatóműhelye egy konferenciát szervezett, amely a bűnözői profilalkotás témája köré szerveződött. A konferencia előadói részben a kérdéskör elméleti szakemberei közül verbuválódtak, részben azok közül a gyakorlati – nyomozati – szakemberek köréből, akik egy profilalkotási folyamatnak a megrendelői és egyben haszonélvezői lehetnének. A konferencia célja egy olyan párbeszéd kezdeményezése volt, amely párbeszéd nélkül a résztvevők egyöntetű véleménye szerint a magyar profilozási tevékenység nem újítható meg. A Belügyi Szemle jelen és következő lapszámában publikálja az előadások tanulmánnyá konvertált változatait. Ebben a tanulmányban tág perspektívában vizsgáljuk meg a kérdést, mintegy alapot teremtve a következő, részletkérdéseket kifejtő tanulmányok számára.
Hivatkozások
Alison, L., Goodwill, A., Almond, L., van den Heuvel, C. & Winter, J. (2010). Pragmatic solutions to offender profiling and behavioural investigative advice. Legal and Criminological Psychology, 15(1), 115–132. https://doi.org/10.1348/135532509X463347
Canter, D. V. (2000). Offender Profiling and Psychological Differentiation. Journal of Criminal and Legal Psychology, 5(1), 23–46.
Copson, G., Babcock, R,. Boon, J. & Britton, P. (1997). Articulating a systematic approach to clinical crime profiling. Criminal Behavior and Mental Health 7(1), 13–17. https://doi.org/10.1002/cbm.142
Douglas, J. E., Ressler, R. K., Burgess, A. W. & Hartman, C. R. (1986) Criminal profiling from crime scene analysis. Behavioral Sciences & the Law, 4(4), 401–421. https://doi.org/10.1002/bsl.2370040405
Kocsis, N. R., Middledorp, J. & Karpin, A. (2008). Taking stock of accuracy in criminal profiling: the theoretical quandary for investigative psychology. Journal of Forensic Psychology Practice, 8(3), 244–261. https://doi.org/10.1080/15228930802282006
Lohner K., Hermann Z. & Haller J. (2021). Szexuális motiváció nyomai a tetthelyen: Kriminálpszichológiától a kriminalisztikáig. Belügyi Szemle, 69(10), 1813–1828. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.10
MacKay, R. E. (1999). Geographic profiling: A new tool for law enforcement. The Police Chief, 66(12), 51–59. https://www.ojp.gov/ncjrs/virtual-library/abstracts/geographing-profiling-new-tool-law-enforcement
Nagy E. & Elekesné L. Z. (2004). A specifikus elkövetői profilalkotás elmélete és gyakorlata. Belügyi Szemle, 52(6), 51–65.
Pinizzotto, A. J. & Finkel, N. J. (1990). Criminal personality profiling: An outcome and process study. Law and Human Behavior, 14(3), 215–233. https://doi.org/10.1007/BF01352750
Snook, B., Eastwood, J,. Gendreau, P., Goggin, C. & Cullen, R. M. (2007). Taking stock of criminal profiling: A narrative review and meta-analysis Criminal Justice and Behavior, 34(4), 437–453. https://doi.org/10.1177/0093854806296925
.png)
