A káros online tartalmak ellenőrzése a közösségi médiaplatformokon

Kulcsszavak: online rendfenntartás, káros tartalom, közösségi média, tartalomellenőrzés

Absztrakt

A közösségi média felületeken évről évre rohamosan növekszik a regisztrált felhasználók száma és a megosztott tartalmak mennyisége. Ezzel a trenddel párhuzamosan a közösségi médiaplatformokon található káros tartalmak felügyeletének, ellenőrzésének és moderálásának szabályozása és gyakorlata feltárást igénylő, fontos területekké váltak. A COVID19 járvány hatásaként a világ minden táján minden korosztályból arányosan több időt töltenek az interneten, mint előtte. Bár az internet kétségtelenül számos előnnyel jár, az online tér hatékony ellenőrzésére most még nagyobb szükség van, mivel a káros tartalmaknak való kitettség kockázata is megnőtt, főleg a fiatalabb korosztályokban. A tanulmány azzal foglalkozik, hogyan valósul meg a káros online tartalmak, például a gyermekek elleni szexuális bántalmazás, a terrorista propaganda, vagy az explicit erőszakot tartalmazó bejegyzések ellenőrzése a közösségi médiaplatformokon, illetve hogyan lehetne ezeket a folyamatokat fejleszteni. Azonosítja, hogy milyen kihívásokkal szembesülünk a közösségi média felületek felügyelete és moderálása során makró-, mezo-, és mikro-szinten; megkísérli feltárni ezek mélyebb összefüggéseit, és válaszokat találni. A kritikai szemléletű elemzésben felvázolásra kerülnek az egyre növekvő mennyiségű káros online tartalmak meghatározásának és szabályozásának nehézségei, beleértve egyes, jelenleg is előkészítési szakaszban lévő jogi szabályozások vizsgálatát. Elemzésre kerül, hogy miért szükségszerű az online tartalmak moderálásában a szubjektivitás és a komplex megközelítések fennmaradása, annak tudatában, hogy nincsenek egyszerű megoldások hosszú távon. A tanulmány részletezi, hogy kinek a felelőssége a (legális és illegális) káros online tartalmak kezelése. Kiemelésre kerül, hogy a kibertér biztonságának hatékony elősegítéséhez olyan környezetet kell teremteni, amelyben valamennyi kulcsszereplő, - köztük szupranacionális szervezetek, államok, rendfenntartó szervek, cégek és felhasználók, - maximálisan részt vesz és együttműködik. Elismerve az online tartalmak ellenőrzésével, moderálásával foglalkozó tartalomelemzők meghatározó szerepét a közösségi médiaplatformok biztonságának fenntartásában, a tanulmány kitér a munkakörülményeikre. Mivel ezen szakemberek a káros, és gyakran illegális tartalmak ellenőrzésében és kezelésében alapvető szerepet töltenek be, ezért humánus és praktikus okokból is megfelelő szabályozási, fizikai és pszichés környezetet kell biztosítani számukra a megfelelő munkavégzéshez. Végül a tanulmány ajánlásokat fogalmaz meg, többek között arra vonatkozóan, hogyan lehetne csökkenteni a káros tartalmak megjelenését a közösségi médiaplatformokon, illetve hogyan lehetne a létrejött káros tartalmakat kezelő emberek számára jobb körülményeket teremteni a hatékony munkavégzéshez.

Hivatkozások

Bertolini, A. & Cherciu, N. (2021). Liability of online platforms. Panel for the Future of Science and Technology. https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2021/656318/EPRS_STU(2021)656318_EN.pdf

Caplan, R. (2018). Content or Context Moderation? Artisanal, Community-Reliant, and Industrial Approaches. Data & Society. https://datasociety.net/wp-content/uploads/2018/11/DS_Content_or_Context_Moderation.pdf

European Commission (2020). Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council on a Single Market for Digital Services (Digital Services Act) and amending Directive 2000/31/EC. European Commission. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:52020PC0825&from=en

European Parliament (2021). Digital services act. EU Legislation in Progress, EPRS. https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2021/689357/EPRS_BRI(2021)689357_EN.pdf

Gillespie, T. (2018). Custodians of the Internet. Yale University Press.

Hanna, M. (2021). UK government publishes details of digital regulation to combat ‘Online Harms’. Allen & Overy LLP.

Llansó, E, Hoboken, J. & Leersen, P. (2020). Artificial intelligence, content moderation, and freedom of expression. Trans-Atlantic Working Group Working Papers Series. https://www.ivir.nl/publicaties/download/AI-Llanso-Van-Hoboken-Feb-2020.pdf

Munk, T. (2021). Online hate speech and harmful material. Regulatory Practices and Policing Cybercrime. https://mdx.mrooms.net/course/view.php?id=27892

Williams, M., Butler, M., Jurek-Loughrey, A. & Sezer, S. (2021). Offensive communications: exploring the challenges involved in policing social media. Contemporary Social Science, 16(2), 227-240. https://doi.org/10.1080/21582041.2018.1563305

Megjelent
2021-12-01
Hogyan kell idézni
MeggyesfalviB. (2021). A káros online tartalmak ellenőrzése a közösségi médiaplatformokon. Belügyi Szemle , 69(6. ksz.), 26-38. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2021.6.2
Rovat
Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei