Módszertani szempontok a hazai korrupciós helyzet tudományosan megalapozott mérésének kialakításhoz

  • Erzsébet Németh
  • Katalin Jakovác
  • Bálint Vargha
Kulcsszavak: korrupciókutatás, korrupciós jelenségek, korrupcióérzékelés, korrupció mérése

Absztrakt

A korrupció tudományosan nem megfelelően megalapozott mérése és ennek nyomán nemzetközi rangsorok kialakítása súlyos következményekkel, országok nyilvános megbélyegzésével, gazdasági hátrányokkal is járhat. A korrupció hatékony megelőzésének és visszaszorításának is alapvető feltétele, hogy hiteles információk álljanak rendelkezésre annak kiterjedéséről és természetéről. Ezért is kiemelten fontos, hogy a mérőrendszer tudományosan megbízható és valid legyen. A tanulmány a hazai korrupciós helyzet kiegyensúlyozott és a valóságnak megfelelő értékelése érdekében megfogalmazza a korrupciós mérőrendszerrel kapcsolatos legfontosabb szakmai követelményeket és tudományos standardokat, melyhez felhasználta az ÁSZ korábbi, a korrupciómérés megbízhatóságát vizsgáló tanulmányait, az integritás felmérésének tapasztalatait, kutatásmódszertani, illetve a korrupciómérés témakörében megjelent szakirodalmakat. Rámutat arra, hogy a korrupció egésze nem mérhető, de egyes tényezőinek vizsgálata megvalósítható. Így külön, és megfelelő eszközökkel vizsgálandó például: a lakosság korrupcióhoz való hozzáállása (attitűdje), a korrupció érzékelése (percepciója), tapasztalatai, valamint a korrupciós kockázatok, korrupcióellenes eszközök. A felmérést végző szervezet pénzügyi, szakmai és szervezeti függetlensége is alapfeltétele annak, hogy a mérés elfogultságtól mentes, objektív képet adjon a vizsgált korrupciós jelenségről. Egyértelművé kell tenni a kutatás tárgyát, a mérés elengedhetetlen előfeltétele a korrupció és a kapcsolódó fogalmak világos, szabatos, a nemzeti jogszabályi és értékrendi sajátosságokhoz igazodó definíciója. A kutatási cél és a kutatási kérdések pontos meghatározása szintén alapvető, hiszen ezek határozzák meg a későbbiekben a felmérés módszerét, kiterjedését, az érintetteket, az eredmények prezentációját és hasznosulását. A kutatás módszertanát és adatforrásait oly módon és olyan részletezettséggel kell bemutatni, hogy annak nyomán a felhasználó a kutatás megalapozottságáról meggyőződhessen, a kutatást független kutató vagy kutatócsoport megismételhesse. A kutatás eredményeit szakszerűen és objektíven, oly módon kell bemutatni, hogy azok alapján az antikorrupciós intézkedések, beavatkozások megtervezése lehetővé váljon. A következtetések megfogalmazásakor különösen kell figyelni arra, hogy a korrupcióval kapcsolatos jelenségek, fogalmak ne keveredjenek.

Hivatkozások

Bryane, M. & Bowser, D. W. (2010). The Evolution of the Anti-Corruption Industry in the Third Wave of Anti-Corruption Work. International Anti-Corruption Regimes in Europe: Between Corruption, Integration, and Culture, 70(1), 159-179. https://doi.org/10.5771/9783845225739-159

Cserné Adermann G. & Ponyi L. (2018). Kultúrakutatás módszertani alapjai. Nemzeti Művelődési Intézet.

Európai Bizottság (2014). A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Az Európai Unió Antikorrupciós Jelentése. Európai Bizottság.

Galtung, F. (2006). Measuring the Immeasurable. Boundaries and Functions of (Macro) Corruption Indices. In Sampford, C., Shacklock, A., Connors, C. & Galtung, F. (Eds.), Measuring Corruption (pp. 101-130). Routledge.

Hawken A. & Munck, G. (2009). Do You Know Your Data? Measurement Validity in Corruption Research. School of Public Policy, Pepperdine University.

Hornyacsek J. (2014). A tudományos kutatás elmélete és módszertana. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Hough, D. (2013) Corruption, Anti-Corruption and Governance. Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/9781137268716

Kaufmann, D., Kraay, A. & Mastruzzi, M. (2007). Measuring Corruption. Myths and Realities. The World Bank.

Lengyelné Molnár T. (2013). Kutatástervezés. Eszterházy Károly Főiskola.

Martus B., Pályi K. & Lukács D. (2020). A közszféra integritásának elemzése, 2019. Állami Számvevőszék.

Mugellini, G. (2018). Critical Review of Existing Best Practices to Measure the Experience of Corruption. UNODC-INEGI Center of Excellence in Statistical Information on Government, Crime, Victimization and Justice.

Németh E., Vargha B. & Pályi K. (2019). Nemzetközi korrupciós rangsorok tudományos megbízhatósága. Pénzügyi Szemle, 64(3), 321-337. https://doi.org/10.35551/PSZ_2019_3_1

Sampson, S. (2010a). The anti-corruption industry. from movement to institution. Global Crime, 11(2), 261-278. https://doi.org/10.1080/17440571003669258

Sampson, S. (2010b). Diagnostics: Indicators and transparency in the anti-corruption industry. In Jansen, S., Schröter, E. & Stehr, N. (Eds.), Transparenz: Multidisziplinäre Durchsichten durch Phänomene und Theorien des Undurchsichtigen (pp. 97-111). Verlag für Sozialwissenschaften. https://doi.org/10.1007/978-3-531-92466-3_7

Századvég Alapítvány (2016). Nemzetközi indexek módszertani korlátai és kritikája. Századvég Alapítvány.

Vargha, B. (2018). A magyar közbeszerzések integritása az ÁSZ Integritás felmérése tükrében. Közbeszerzési Szemle, 8(12), 39.

Megjelent
2021-11-05
Hogyan kell idézni
NémethE., JakovácK., & VarghaB. (2021). Módszertani szempontok a hazai korrupciós helyzet tudományosan megalapozott mérésének kialakításhoz. Belügyi Szemle , 69(11), 1963-1980. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.11.5
Rovat
Tanulmányok