Az integritás szemléleti alapjai. Általános elméleti jellemzők
Absztrakt
Milyen meghatározó követelményeknek kell megfelelni a személyek és a szervezetek magatartásának a munka világában? Többek között és kiemelten a törvények és a különféle sokoldalú szabályozások együttesének. Úgyszintén az etikai értékeknek és normáknak. Velük kapcsolatban, de szélesebb értelemben annak is, hogy a cselekvésre vonatkozó koncepciók, tervek megfelelően valósuljanak meg a gyakorlatban, továbbá a folyamatok sokoldalúan összehangoltak, átláthatók és elszámoltathatók legyenek. S mindez úgy valósuljon meg, hogy az egyéni és szervezeti teljesítményeket célirányosan és hatékonyan tudja motiválni az irányítói tevékenység és a szervezeti kultúra. Jelen tanulmány e kihívások szem előtt tartásával az integritás általános koncepciójának, szemléletének az ismertetésére vállalkozik, és esetenként az egyes társadalmi szektorokkal való kapcsolatokat csak illusztrációként említi. Fő figyelme az integritás erősítésére irányul a személyek, a szervezetek és a szakmák vonatkozásában egyaránt. Másik fő célja pedig az, hogy az integritást a jó kormányzási folyamat egyik döntő alkotó elemeként mutassa be.
Hivatkozások
Báger G. (2012). Korrupció: büntetés, integritás, kompetencia. Akadémiai Kiadó.
Báger G. (2017). Integritás és biztonság. In Finszter G. & Sabjanics I. (Szerk.) Biztonsági kihívások a 21. században (pp. 37-69). Dialóg Campus Kiadó.
Báger G. (2019). Az integritás, mint az irányítás új szemlélete és eszköze. In Parragh B. (Szerk.), Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok (pp. 187-216). Akadémiai Kiadó.
Calhoun, C. (1995). Standing for Something. Journal of Philosophy, 92(5), 235-260. https://doi.org/10.2307/2940917
Domokos L., Várpalotai V., Jakovác K., Németh E., Makkai M. & Horváth M. (2016). Szempontok az állam menedzsment megújításához. Pénzügyi Szemle, 61(2), 185-204.
Frankfurt, H. G. (1988). Identification and Wholeheartedness’ in The Importance of What We Care About. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511818172
Huberts, L. W. J. C. (2014). The integrity of governance. What it is, what we known, what is done, and where to go. Palgrave Macmillan.
Hudson, B., Hunter, D. & Peckham, S. (2019). Policy failure and the policy-implementation gap: can policy support programs help? Policy Design and Practice. Routledge. https://doi.org/10.1080/25741292.2018.1540378
ICAEW (2018). Real integrity – Practical solutions for organisations seeking to promote and encourage integrity. University of Leeds.
Lewis C. W. & Gilman, S. C. (2012). The ethics challenge un public service. A public-solving guide (3rd ed.). Jossey Bass.
Klotz P. (2019). Integritás és munkaköri kockázatok elemzése. Dialog Campus Kiadó.
Kohthoff, E., Raymond, W. C. III. & Terrance, J. (2009). Measuring Integrity. A Dutch-American Comparative Project. In Raymond W. C. III. (Eds.), Ethics and Integrity in Public Administration. Concepts and Cases (pp. 197-211). M. E. Sharpe, Armonk.
Menzel, D. C. (2016). Ethics Management for Public and Non-profit Managers: Leading and Building Organisations of Integrity. 4th Edition. Routledge.
OECD (2009). Towards a Sound Integrity Framework: Instruments, Processes. Structures and Conditions for Implementation.
OECD (2009). Global Forum on Public Governance. OECD Conference Centre (Gov/PGC/GF, 2009).
Pulay Gy. (2021). Integritásmenedzsment. A bizalom megteremtése és megőrzése. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634546320
Welby, J. (1992). Can Companies Sin? ’Whether’, ’How’ and ’Who’ in Company Accountability. Grove Books Ltd.
.png)
