Változó fókuszpontok a magyar vízgazdálkodás fejlődése során
Absztrakt
A hidrológiai szélsőségek megnyilvánulásának egyik legeklatánsabb színtere Magyarország. A magyar vízgazdálkodás történetének tanulmányozásából és jelen korunk vizsgálatából megmutatkozik, hogyan fejlődött a vízgazdálkodás. Az idő múlásával érzékelhető a feladatkörök változása és a rendelkezésre álló eszközök bővülése. A fejlődés során az eseti beavatkozásoktól eljutunk az összehangolt komplex tervezésig és közben megmutatkozik, hogy milyen irányban változtak a fókuszpontok. A tudományos közlemény célja, hogy feltárja honnan és hová tart a magyar vízgazdálkodás a változó körülmények függvényében. Vizsgálja Magyarország helyét és a vízgazdálkodás fejlődésében betöltött szerepét. A szerző kutatja a fejlődés irányának helyességét és a fókuszpontok változását más országokkal összevetésben. A múltbeli tapasztalatokra építve a közlemény arra keresi a választ, hogy milyen lesz a jövő vízgazdálkodása. A kutatás eredménye iránymutatást ad arra a kérdésre, hogy a magyar vízgazdálkodás hogyan tartozhat a jövő modern vízgazdálkodásának élvonalába.
Hivatkozások
Beszédes, J. (1831). Magyarországi hidrotechnikábol próbául. Petrózia Trattner J. M. és Károlyi István.
Bobics, K. (1885). Vázlatok a Magyarországnak főkép dunántúli kerületében e század folyama alatt végbevitt vízszabályozásokról. Athenaeum Nyomda.
Fodor, F. (1955). Az Institutum Geometricum, az egyetem bölcsészeti karán 1782-1850-ig fenállott mérnöki intézet. Tankönyvkiadó.
Károlyi, Zs. (1960). A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon. Tankönyvkiadó. Kiss, J. (1792). Azon kir. társaságról, mely egy hajókázható csatornát ásattat Magyar országban. Magyar Hírmondó, 421(1), 533.
Kvassay, J. (1880). Jelentés a kultúrmérnökök által foganatosított és tervezett talajjavításokról az 1879. évben. Weiszmann Testvérek Könyvnyomda.
Kvassay, J. (1890). A talajjavítások terén 1889. évben tett intézkedésekről jelentése az Országos Kultúrmérnöki Hivatalnak. Vízügyi Közlemények, 1(1), 1-10.
Kvassay, J. (1911). Előszó. Vízügyi Közlemények, 1(1), 1-2.
Kvassay, J. (1917). Vízgazdálkodási politikánk. Vízügyi Közlemények, 7(4-6.), 261-267.
Ijjas, I. (2019). Integrált Vízgazdálkodás – A hidroinformatika születése – európai és globális integráció. Typotex Kiadó.
Lászlóffy, W. (1940). A kultúrmérnökök hatvanévi munkásságának eredményei. In Trummer, Á. & Lászlóffy, W. (Eds.), A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (pp. 64-88). M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium.
Lászlóffy, W. (1956). A hazai árvízelőrejelzés tökéletesítése. Vízügyi Közlemények, 38(2), 316-328.
NG, J. H., Seah, H. & Pang, C. M. (2020). Digitalising Water – Sharing Singapore’s Experience. IWA Publishing. https://doi.org/10.2166/9781789061871
Széchenyi, I. (1830). Hitel. Petrózia Trattner J. M. és Károlyi István.
Széchenyi, I. (1831). Világ. Landerer Nyomtató Intézet.
Széchenyi, I. (1833). Stádium. Wigand Otto.
Türr, I. (1880). Gazdasági viszonyaink javításához. Gazdasági Mérnök, 4(40), 512-518.
Viczián, E. (1905). Magyarország Vízierői. Magy. Kir. Földmívelésügyi Minister.
Werbőczy, I. (1514). Tripartitum opus juris consuetudinarii inclyti Regni Hungáriáé.
.png)
