Online reputációmenedzsment a police_hu Instagram-profilján

Kulcsszavak: közösségi média, Instagram, magyar rendőrség, online reputáció

Absztrakt

Az elmúlt évtizedekben számos rendészeti kommunikációs szakember írt arról, hogy a lakosság és a rendőrség viszonyát elsősorban a kommunikáció minősége határozza meg. A Google felmérése szerint 2001-ben a szervezetek és a vállalatok vezetőinek és munkatársainak 22%-a keresett rá a világhálón a saját szervezetére vagy vállalatára. Ez az arány 2013-ra 56%-ra emelkedett, így feltételezhetjük, hogy ez 2021-ben még magasabb lesz. Nem csoda tehát, ha a digitális korban egy új koncepció, egy elengedhetetlenül fontos szakmai, egyúttal társadalmi készség jelenik meg: az online reputációmenedzsment. Ez napjainkban magánszemélyekre, cégekre és szervezetekre is érvényes, így a rendőrségre is, hiszen nem közömbös, hogy az adott egység milyen digitális lábnyomot hagy maga után az online térben. A reputációmenedzsment célja az, hogy megismertesse és pozitívan befolyásolja az adott szervezetről alkotott képet. A rendészeti közösségi oldalak használata a rendőrség mint szolgáltató szervezet, és a lakosság tagjai között valósul meg, ahol lehetőség van a valós idejű információmegosztásra és -szerzésre. Így a rendészeti közösségi oldalak a tájékoztatás eszközeként központi jelentőségűvé váltak nemcsak az állampolgárok, hanem az újságírók és a sajtóreferensek számára is. A rendőrök azonban nemcsak tájékoztatásra törekszenek ezeken a felületeken, hanem megpróbálják együttműködésre bírni a civileket. Érezhető az a változás, hogy lecsökkent a szöveges tartalom jelentősége, ezzel párhuzamosan pedig egyre erőteljesebb a vizuális megjelenítés. Elmondható, hogy a lakosság a szervezet részéről a világhálón nem feltétlenül mennyiségi, hanem minőségi jelenlétet vár el. Éppen ezért nem mindig a kedvelések, hanem a hozzászólások száma és minősége árulkodik arról, hogy a felhasználók mennyire azonosultak az adott témával és annak képi világával. Jelen tanulmány a magyar rendőrség (police_hu) Instagram-oldalának bejegyzéseit vizsgálja annak kezdetétől, 2019. július 3-tól, 2020. július 3-ig. A kutatás az egyéves időtartam tíz legnépszerűbb és legtöbb kommentet kapott bejegyzéseit jellemzi, a diskurzuselemzés módszerét alkalmazva. Ennek eredményeképpen elmondható, hogy a magyar rendőrség az Instagram-oldalán zajló folyamattal egyfajta márkaépítést valósít meg, mely méltán tekinthető a rendőrségi kommunikáció pozitív példájának, ahol jól megfigyelhetők a rendészeti digilektus jellegzetességei. 

Hivatkozások

Aristovnik, A., Keržič, D., Ravšelj, D., Tomaževič, N. & Umek, L. (2020). Impacts of the COVID-19 Pandemic on Life of Higher Education Students: A Global Perspective”. Sustainability, 12(20), 8438-8471. https://doi.org/10.3390/su12208438

Barnucz N. & Uricska E. (2020a). Innovatív nyelvtanulási módszerek és módszertan a rendészeti szaknyelv vizsgálatában. Új Pedagógiai Szemle, 70(9-10), 53-63.

Barnucz N. & Uricska E. (2020b). Kiterjesztett valóság és közösségi oldalak alkalmazása a nyelvoktatásban különös tekintettel a rendészeti szaknyelvre. Educatio, 29(4), 644-652. https://doi.org/10.1556/2063.29.2020.4.9

Benczik V. (2015). A médium és az üzenet. Könyv és Nevelés, 12(1), 5-24.

Beduschi, A. (2019). Digital identity: Contemporary challenges for data protection, privacy and non-discrimination rights. Big Data & Society, 6(2), 1-6. https://doi.org/10.1177/2053951719855091

Borszéki J. (2019). E-learning anyagok használata az angol rendészeti szakmai nyelv oktatásában, Rendészeti Tanulmányok, 2(3), 115-149.

Boyd, D. M. & Ellison, N. B. (2007). Social Network Sites: Definition, History, and Scholarship. Journal of Computer-Mediated Communication, 13(1), 210-230. https://doi.org/10.1111/j.1083-6101.2007.00393.x

Carver, T. (2004). Diskurzuselemzés és a „nyelvi fordulat”. Politikatudományi Szemle, 13(4), 143-148.

Colbran, M. P. (2020). Policing, social media and the new media landscape: can the police and the traditional media ever successfully bypass each other? Policing and Society, 30(3), 295-309. https://doi.org/10.1080/10439463.2018.1532426

Farkas J. & Horváth J. (2020). Szervezeti kultúrák és kutatásuk. Ludovika Kiadó.

Farkas J., Sallai J. & Krauzer E. (2020a). The History of Law Enforcement Culture in Hungary. Belügyi Szemle, 68(2), 37-52.

Farkas J., Sallai J. & Krauzer E. (2020b). The organisational culture of the police force. Internal Security, 12(1), 77-84.

Hall, J. A. (2019). How many hours does it take to make a friend? Journal of Social and Personal Relationships, 36(4), 1278-1296. https://doi.org/10.1177/0265407518761225

Heravi, B. R. & Harrower, N. (2016). Twitter journalism in Ireland: sourcing and trust in the age of social media. Information, Communication & Society, 19(9), 1194-1213. https://doi.org/10.1080/1369118X.2016.1187649

Kozáry A. (2018). „A bizalom gyalog jön és lóháton távozik.” A multikulturális társadalom legújabb kihívásai: a rendőrség és a bizalomépítés. In Dobák I. & Hautzinger Z. (Szerk.), Szakmaiság,

szerénység, szorgalom. Ünnepi kötet a 65 éves Boda József tiszteletére (pp. 415-423). Dialóg Campus Kiadó.

Kozáry A. (2019). Töprengések a biztonságról és a rendőrségbe vetett bizalomról. In Hautzinger Z. & Gaál Gy. (Szerk.), Gondolatok a rendészettudományról. Írások a Magyar Rendészettudományi Társaság megalapításának tizenötödik évfordulója alkalmából (pp. 203-208). Magyar Rendészettudományi Társaság.

Less F. (2015). A közösségi hálózatok és a közösségi rendőrség kapcsolata (Mi keresni valója van a rendőrségnek a Facebookon?). Nemzetbiztonsági Szemle, 3(1), 26-51.

Markos-Kujbus, É. & Gáti, M. (2012). A közösségi média, mint online stratégiai eszköz. In Piskóti I. (Szerk.), „Coopetition”: verseny és együttműködés a marketingben (pp. 1-10). Konferenciakiadvány.

McDermot, M. (2018). Digital footprints: Creation, implication, and higher education. FDLA Journal, 3(11), 1-6.

Micheli, M., Lutz, C. & Büchi, M. (2018). Digital Footprints: An Emerging Dimension of Digital Inequality. Journal of Information Communication and Ethics in Society 16(3), 242-251. http://doi.org/10.1108/JICES-02-2018-0014

Molnár K. (2002). Stílusrétegek és műfajok a rendvédelmi kommunikációban. Belügyi Szemle, 50(11-12), 238-247.

Molnár K. (2018). Rendészeti kommunikáció – a média tükrében. Kézikönyv és szemelvénygyűjtemény a rendészeti szakújságíró szakirányú továbbképzési szak hallgatóinak. Dialóg Campus Kiadó.

Molnár K. & Tamási Zs. (2019). A rendőrség közösséggel való kapcsolatának javítási lehetőségei. Belügyi Szemle, 67(4), 35-56.

Molnár, K. & Uricska, E. (2018). The Police Café – An Efficient method for improving the dialogues between the Police and the Community. In Nogala, D., Görgen, T., Jurczak, J., Meszaros, B., Neyroud, Pais, L.G. & Vegrichtova, B. (Eds.), European Law Enforcement Research Bulletin, Special Conference Edition 4, (pp. 221-226). CEPOL.

Pirzada, K. & Khan, F. N. (2013). Measuring Relationship between Digital Skills and Employability. European Journal of Business and Management, 5(24), 124-133.

Shearer, E., Barthel, M., Gottfried, J. & Mitchell, A. (2015). The Evolving Role of News on Twitter and Facebook. Pew Research Center.

Stenger, T. (2014). Social Media and Online Reputation Management as Practice: First Steps Towards Social CRM? International Journal of Technology and Human Interaction, 10(4), 49-64. http://dx.doi.org/10.4018/ijthi.2014100104

Uricska, E. (2020a). Proper interactive communication of the police as a (n e-) trust-building strategy. Introducing the term policing digilect. Kosice Security Revue, 10(2), 185-195.

Uricska E. (2020b). Közösségi rendészet - közösségi média. Elméleti háttér és a rendészeti digilektus fogalmának bevezetése. Magyar Rendészet, 20(2), 153-168.

Vályi G. (2007). Közösségek hálózati kommunikációja. Szociológiai Szemle, 14(4), 47-60.

Veszelszki, Á. (2017a). Digilect. The Impact of Infocommunication Technology on Language. De Gruyter Saur.

Veszelszki Á. (2017b). Netnyelvészet. Bevezetés az internet nyelvhasználatába. L’Harmattan Kiadó.

Yonetani, R., Kitani, K. M. & Sato, Y. (2018). Ego-Surfing: Person Localization in First-Person Videos Using Ego-Motion Signatures. Journal Article, IEEE Transactions on Pattern Analysis and Machine Intelligence, 40(11), 2749-2761. http://doi.org/10.1109/TPAMI.2017.2771767

Megjelent
2021-09-06
Hogyan kell idézni
UricskaE. (2021). Online reputációmenedzsment a police_hu Instagram-profilján. Belügyi Szemle , 69(9), 1529-1547. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.9.2
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok