Munkahelyi egészségfejlesztés a rendőrség személyi állományának körében
Absztrakt
Hazánkban a rendvédelmi szervek dolgozóinak fokozott fizikai és pszichés igénybevétele miatt a munkahelyi egészségfejlesztő és rekreációs programok kiemelten fontosak. A dolgozókat érő egészségkárosító hatásokat minden lehetséges eszközzel meg kell előzni, a már fennálló kedvezőtlen tényezőket és hatásokat pedig tervezett és tudatos munkahelyi egészségfejlesztő és rekreációs programokkal kell kompenzálni. Ezt a célt szolgálja az Országos Rendőr-főkapitányság Élet–Erő–Egészség Programja, amely a teljes személyi állomány számára országosan rendelkezésre áll. A cikkben a dokumentumelemzés kutatási módszerével a már működő munkahelyi egészségfejlesztő programok konkrét tartalmi összetevőit, valamint a program kidolgozóinak félig strukturált mélyinterjú keretében feltárt szakmai véleményét mutatjuk be. Az eredményekből kirajzolódik a rendőrség személyi állományát támogató egészségmegőrző rendszerek tevékenységének komplexitása, például az egészségügyi szűrővizsgálatok, a rendszeres operatív jellegű intervenciós programok, a rekreációs célú családi sport- és egészségnapok, valamint a változatos üdültetési lehetőségek rendszere, amely mind hatékonyan támogatja a rendőrség munkájának eredményességét, a személyi állomány egészségét és jó közérzetét. A program változatos összetevői, népszerűsége és hatékonysága reményeink szerint más állami szervek érdeklődését is felkelti a munkahelyi rekreáció- és egészségfejlesztés bevezetése iránt.
Hivatkozások
Ammendolia, C., Côté, P., Cancelliere, C., Cassidy, J. D., Hartvigsen, J., Boyle, E., Soklaridis, S., Stern, P. & Amick, B. (2016). Healthy and productive workers: using intervention mapping to design a workplace health promotion and wellness program to improve presenteeism. BMC public health, 16(1), 1190. https://doi.org/10.1186/s12889-016-3843-x
Bangkoki Charta (2005). The Bangkok Charter for Health Promotion in a Globalized World.
Baxter, S., Campbell, S., Sanderson, K., Cazaly, C., Venn, A., Owen, C. & Palmer, A. J. (2015). Development of the Workplace Health Savings Calculator: a practical tool to measure economic impact from reduced absenteeism and staff turnover in workplace health promotion. BMC research notes, (8), 457. https://doi.org/10.1186/s13104-015-1402-7
European Network For Workplace Health Promotion (1997). Luxembourg Declaration on Workplace Health Promotion in the European Union.
Kapás Zs. (2010). Felismert, félreismert, fel nem ismert erőforrás: munkahelyi egészségfejlesztés. Népegészségügy, 86(2), 28–34.
Mácsár G., Bognár J. & Plachy J. (2017). Sportolási és életmódszokások kérdőíves vizsgálata a Budapesten szolgálatot teljesítő rendőrállomány körében = Questionnaire examination of sports and lifestyle habits among police officers serving in Budapest. Recreation, 7(3), 13–15. https://doi.org/10.21486/recreation.2017.7.3.1
Salvara M. I., Bognár J. & Huszár A. (2007). Exercise and health. Magyar Sporttudományi Szemle, 8(29), 24–30.
Varsányi P. & Vitrai J. (2017). Egészségügyi kockázatok, kiemelt megállapítások. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet.
.png)
