Sportrendezvények büntetőjogi védelmének alapvonásai Magyarországon

Kulcsszavak: sportbiztonság, sportrendezvények büntetőjogi védelme, sporthuliganizmus elleni fellépés, rendbontás

Absztrakt

A sportrendezvények biztonsága olyan társadalmi jelenség, amelyre – a nagyfokú nyilvánosság miatt – társadalmi és politikai figyelem egyaránt irányul. A magyarországi sportrendezvények biztonsága elsősorban rendészeti jellegű kérdés, ezért elsősorban rendészeti jellegű megoldásokat kíván. Azonban a jogi védelem záróköve a büntetőjog. Egyrészt ez biztosítja a hatósági fellépések jogalapját, másfelől ultima ratióként szolgálja a sportrendezvények biztonságát. Az írás középpontjában a hazai jogalkotás folyamata és annak hátterében húzódó indokok állnak. A vizsgálatok középpontjában a sportrendezvények biztonságát jogtárgyként védő tényállások és a speciálisan sportrendezvényekre irányuló prevenciós hatást célzó szankciók állnak. A büntetőjogi védelmet kiterjesztve nem lehet megkerülni a szabálysértési jogi kérdéseket sem, hiszen azonos jogtárgy védelmére irányulnak. A jogfejlődés eredményeként a sportrendezvényeket veszélyeztető vagy sértő – eddigi ismereteinek szerint – valamennyi emberi magatartás szankcionálhatóvá vált. A hazai jogalkotó annak tulajdonít jelentőséget, hogy valamely cselekmény mennyire befolyásolja a sportrendezvény élvezeti értékét a békés nézők számára. A kívánt társadalmi eredmények elérése a jogi felhatalmazás birtokában csupán a rendezvények szervezői és a hatóságok belátásán, azaz a jogalkalmazás hatékonyságán nyugszik. Ehhez kapcsolódik a szervezők különleges jogosultsága a kizárás alkalmazására. A szervező, mint magánjogi jogalany olyan intézkedés alkalmazására jogosult, amely hatását tekintve teljesen megegyezik a büntetőjogi, illetve szabálysértési jogi szankciókkal. Ezzel tehát az állam lényegében a stadionok területén, a sport biztonságát veszélyeztető cselekmények esetében privatizálta a büntetőhatalmi igényét.

Hivatkozások

Amberg E. (2012). Büntetőjogi ultima ratio? Magyar Rendészet, 12(4), 41-47.

Bérces V. (2017). A futball-huliganizmus visszaszorításának jogi eszköztára. Jogelméleti Szemle, (1), 2-19.

Madai S. (2015). Büntetőjogi felelősség a sportjogban. Campus Kiadó

Nagy L. T. (2014). A sport huliganizmus elleni fellépés tapasztalati és lehetőségei. In Bárd P., Hack P. & Holé K. (Szerk.), Pusztai László emlékére (pp. 285-296). OKRI.

Nagy L. T. (2016). Az ustawka és büntetőjogi megítélése. Kriminológiai Tanulmányok, (53), 168-180.

Megjelent
2021-08-30
Hogyan kell idézni
TihanyiM. (2021). Sportrendezvények büntetőjogi védelmének alapvonásai Magyarországon. Belügyi Szemle , 69(3. ksz.), 48-58. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2021.3.3
Rovat
Tanulmányok