Gyengébb közlekedők és átalakuló mobilitás Budapesten
Absztrakt
Magyarország nagyvárosaiban és különösen Budapesten 2010 és 2020 között többszöri és dinamikus változások következtek be az egyéni közlekedés eszközválasztásában. Nagyarányú emelkedés a kerékpározók között volt tapasztalható először, de ez inkább az évtized első felére volt jellemző, míg a 2010-es évek második felére ennek a közlekedési módnak a részaránya tekintetében inkább a konstans szintre beállt arány lett a jellemző. Az egyéb egyéni mobilitási megoldások is megjelentek. Ezek az eszközök elsősorban elektromos meghajtással rendelkeznek, és a jelen jogi szabályozás szerint nem nevezhetők járműveknek, használójuk is gyalogosként vesz részt a forgalomban, míg menetdinamikájuk, sebességük inkább a kerékpárokéra jellemző. Ezeknek a berendezéseknek a jelenleg tapasztalható térnyerése közlekedésbiztonsági szempontból veszélyeket rejthet, emellett pedig a jogi szabályozás hiányossága is nehezíti a balesetmegelőzési munkát. A COVID-19 okozta vészhelyzet 2020-ban tovább bonyolította a nagyvárosi közlekedés már eddig is változó arculatát.
Hivatkozások
Espinoza, W., Howard, M., Lane, J. & Van Hentenrych, P. (2019). Shared E-scooters: Business, Pleasure, or Transit? (Preprint). https://arxiv.org/pdf/1910.05807.pdf
Elvik, R. & Bjørnskau, T. (2015). Safety-in-numbers: A systematic review and meta-analysis of evidence. Safety Science, 92(2), 274-282. https://doi.org/10.1016/j.ssci.2015.07.017
Felföldi, P. (2015). Cycling accidents and the „Safety in numbers”. Prevenciaako nástroj na znízenie dopravnej nehodovsti. Akadémia Policajného zboru Bratislave.
Felföldi P. (2014). Kerékpáros-balesetek Budapesten. Belügyi Szemle, 62(11), 83–100.
Felföldi P & Harkai D. (2020). Aktuális jogszabályi problémák a pilóta nélküli légijárművek használatával kapcsolatban. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), A hadtudománytól a rendészettudományig társadalmi kihívások a nemzeti összetartozás évében (pp. 201-207). Magyar
Hadtudományi Társaság.
Fülöp Á., Fülöp N. & Major R. (2005). A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban. Hvg-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft.
Glász A. (2015). Városon belüli közlekedési és kerékpározási szokások kérdőíves felmérése. Konferenciaposzter. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar.
Glász A. & Juhász J. (2015). Kerékpáros közlekedési balesetek Budapesten. Közlekedéstudományi Szemle, 65(3), 37–48.
Fitt, H. & Curl, A. (2020). The early days of shared micromobility: A social practices approach. Journal of Transport Geography, 86(6), 1-10. https://doi.org/10.1016/j.jtrangeo.2020.102779
Holló P. (1998). A motorizációs szint szerepe a közúti közlekedésbiztonság nemzetközi összehasonlításában. Belügyi Szemle, 46(2), 17.
Holló P. & Hermann I. (2013). A közúti közlekedési balesetek által okozott társadalmi-gazdasági veszteségek aktualizálása. Közlekedéstudományi Szemle, 63(3), 26.
Lazarus, J, Carpentier P. J., Feng, F., Hammel, H. & Shaheend, S. (2020). Micromobility evolution and expansion: Understanding how docked and dockless bikesharing models complement and compete – A case study of San Francisco. Journal of Transport Geography, 84(4). 1-12. https://doi.org/10.1016/j.jtrangeo.2019.102620
Major R. (2004). A közlekedési büntetőjogi kodifikáció múltja. Büntetőjogi Kodifikáció, 4(1), 21.
McKenzie, G. (2020). Urban mobility in the sharing economy: A spatiotemporal comparison of shared mobility services. Computers, Environment and Urban Systems, 79(1), 1-10. https://doi.org/10.1016/j.compenvurbsys.2019.101418
Mészáros G. (2017). A közlekedésibaleset-megelőzés rendszerének információs folyamatai. Magyar Rendészet, 17(2), 129-139.
Török Á. (2013). Közlekedési hálózatfejlesztési döntések egyensúlyi modell környezetben történő leképezése. Közlekedéstudományi Szemle, 63(1), 17-23.
Yongjian, Z., Jingui, X. Fengming, H. & Liqing, C. (2020). Association between short-term exposure to air pollution and COVID-19 infection: Evidence from China. Science of the Total Environment, 727(7), 138704. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.138704
.png)
