Helyénvaló-e a helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazása a szexuális jellegű bűncselekmények esetében?

Kulcsszavak: helyreállító igazságszolgáltatás, resztoratív, szexuális bűncselekmény

Absztrakt

A helyreállító igazságszolgáltatás során a hangsúly a bűncselekmény által okozott sérelmeken és nem az elkövető büntetésén van (Zehr, 2005). Az érintett felek közötti párbeszéd kialakításával a sértett is meghatározó szerepet kap abban, hogy kifejezhesse igényeit a büntetés-végrehajtás folyamata során. A helyreállító igazságszolgáltatás módszerét leginkább a fiatalkorú elkövetők és a kisebb kaliberű bűncselekmények esetében alkalmazzák. Mindezt annak ellenére, hogy egyre több tanulmány olvasható arról, hogy a felnőttek által elkövetett és a legkomolyabb bűncselekmények azok, melyek során elsősorban a visszaesés megelőzése szempontjából a leghatásosabb és legfontosabb az elkövető és a sértett helyreállító igazságszolgáltatásba vonása, hiszen ezek azok a bűncselekmények, melyek során a legkomolyabb károk születnek, amelyek helyreállításra szorulnak (Strang, Sherman, Mayo‐Wilson, Woods & Ariel, 2013; Sherman & Strang, 2007; Joudo-Larsen, 2014). Ez a tanulmány azt a kérdéskört járja körül, hogy a helyreállító igazságszolgáltatás módszere alkalmazható-e, illetve milyen feltételekkel alkalmazható a szexuális jellegű bűncselekmények esetében. Tárgyalásra kerül, hogy alkalmazása a büntető igazságszolgáltatás helyett vagy mellett a legmegfelelőbb, illetve, hogy miért akarnának egyáltalán a sértettek találkozni az elkövetőkkel. A cikk kitér a leggyakrabban felmerülő aggodalmakra is, valamint arra is, hogy hogyan tud mégis működni a helyreállító igazságszolgáltatás a szexuális jellegű bűncselekményeknél. A nehézségek és a kockázatok ellenére a szakirodalom alapos tanulmányozása után is az ötlik fel a sorok közül, hogy érdemes a helyreállító igazságszolgáltatás szakmájának szembenézni a kihívásokkal és a resztoratív módszerek lehetőségét biztosítani a szexuális jellegű bűncselekmények elkövetői és sértettjei számára. Mindezt természetesen a megfelelő szabályok betartásával, illetve a megfelelő mögöttes tudással és képesítéssel együtt, hiszen nagyon mély és egész életekre kiható károk és fájdalmak keletkeznek ezen bűncselekmények következtében. Felvetődik a kérdés, hogy ahelyett, hogy arra keressük a választ, lehetséges-e a helyreállító igazságszolgáltatás a szexuális jellegű bűncselekményeknél, inkább minden ügyet egyenként kellene megvizsgálni, hogy a felek készen állnak-e bármiféle kommunikációra egymással.

Hivatkozások

Daly, K., & Stubbs, J. (2006). Feminist engagement with restorative justice. Theoretical Criminology, 10(1), 9-28. https://doi.org/10.1177/1362480606059980

Department of Economic and Social Affairs (2015). The World’s Women 2015. Trends and Statistics. United Nations.

Goldsmith, A., Halsey, M. & Bamford, B. (2005). Adult Restorative Justice Conferencing Pilot: An Evaluation. South Australian Courts Administration Authority.

Joudo-Larsen, J. (2014). Restorative justice in the Australian criminal justice system. AIC reports. Australian Institute of Criminology.

Jülich, S., Buttle, J., Cummins, C., & Freeborn, E. V. (2010). Project Restore: An exploratory study of restorative justice and sexual violence. AUT University.

Jülich, S., McGregor, K., Annan, J., Landon, F., McCarrison, D. & McPhillips, K. (2011). Yes, There is Another Way! Canterbury Law Review 17, 222-228.

Keenan, M. (2018). Training for Restorative Justice Practice in Sexual Violence Cases. The International Journal of Restorative Justice, 1(2), 291-302. https://doi.org/10.5553/IJRJ/258908912018001002007

Koss, M. & Achilles, M. (2008). Restorative Justice Approaches to Sexual Violence. National Resource Center on Domestic Violence.

Koss, M. P. (2014). The RESTORE program of restorative justice for sex crimes: Vision,

process, and outcomes. Journal of Interpersonal Violence, 29(9), 1623-1660. https://doi.org/10.1177/0886260513511537

Koss, M. P., Wilgus, J. K., & Williamsen, K. M. (2014). Campus sexual misconduct: Restorative justice approaches to enhance compliance with Title IX guidance. Trauma, Violence, & Abuse, 15(3), 242-257. https://doi.org/10.1177/1524838014521500

Liebmann, M. (2007). Restorative justice: How it works. Jessica Kingsley Publishers.

Marsh, F., & Wager, N. M. (2015). Restorative justice in cases of sexual violence: Exploring the views of the public and survivors. Probation Journal, 62(4), 336-356. https://doi.org/10.1177/0264550515619571

Marshall, T. F. (1999). Restorative justice: An overview. Home Office.

McGlynn, C., Downes, J., & Westmarland, N. (2017). Seeking justice for survivors of sexual violence: Recognition, voice and consequences. In Zinsstag, E. & Keenan, M. (Eds.), Restorative responses to sexual violence (pp.179-191), Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315630595-9

McGlynn, C., Westmarland, N. & Godden, N. (2012). ‘I just wanted him to hear me’: sexual violence and the possibilities of restorative justice. Journal of law and society, 39(2), 213-240. https://doi.org/10.1111/j.1467-6478.2012.00579.x

Naylor, B. (2010). Effective Justice for Victims of Sexual Assault: Taking up the Debate on Alternative Pathways. UNSW Law Journal 33(3), 664-682.

Pali, B. & Madsen, K.S. (2011). Dangerous Liaisons? A Feminist and Restorative Approach to Sexual Assault. Temida, 14(1), 49-55. https://doi.org/10.2298/TEM1101049P

Petrak, J. & Hedge, B. (2002). The psychological impact of sexual assault. The trauma of sexual assault: Treatment, prevention, and practice. Wiley.

Robson, D. (2018). Help! A problem page for restorative practitioners. Resolution, 62, 11. https://restorativejustice.org.uk/sites/default/files/resources/files/Resolution%20%2362%20Spring%202018.pdf

Sherman, L. W., Strang, H., Mayo-Wilson, E., Woods, D. J., & Ariel, B. (2015). Are restorative justice conferences effective in reducing repeat offending? Findings from a Campbell systematic review. Journal of Quantitative Criminology, 31(1), 1-24. https://doi.org/10.1007/s10940-014-9222-9

Sherman, L., & Strang, H. (2007). Restorative justice: The evidence. Smith Institute.

Strang, H., & Sherman, L. W. (2003). Repairing the harm: Victims and restorative justice. Utah Law Review, 1, 15-42.

Strang, H., Sherman, L. W., Mayo‐Wilson, E., Woods, D., & Ariel, B. (2013). Restorative justice conferencing (RJC) using face‐to‐face meetings of offenders and victims: Effects on offender recidivism and victim satisfaction. A systematic review. Campbell Systematic Reviews, 9(1), 1-59. https://doi.org/10.4073/csr.2013.12

Strang, H., Sherman, L., Angel, C. M., Woods, D. J., Bennett, S., Newbury‐Birch, D., & Inkpen, N. (2006). Victim evaluations of face‐to‐face restorative justice conferences: A quasi‐experimental analysis. Journal of Social Issues, 62(2), 281-306. https://doi.org/10.1111/j.1540-4560.2006.00451.x

Vives-Cases, C., Ruiz-Cantero, M. T., Escribà-Agüir, V., & Miralles, J. J. (2011). The effect of intimate partner violence and other forms of violence against women on health. Journal of Public Health, 33(1), 15-21. https://doi.org/10.1093/pubmed/fdq101

Zehr, H. (2005). Changing Lenses: A New Focus on Crime and Justice. Herald Press.

Zinsstag, E. (2017). How Appropriate is the Use of Restorative Justice in Cases of Sexual Violence? Scottish Justice Matters, 5(1), 30-31.

Megjelent
2021-07-13
Hogyan kell idézni
SchmidtL. (2021). Helyénvaló-e a helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazása a szexuális jellegű bűncselekmények esetében?. Belügyi Szemle , 69(7), 1115-1131. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.7.2
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei