Együttműködés nemzetközi bűnüldöző szervezetekkel: orosz és magyar rendőrségi példák
Absztrakt
Az egykori, úgynevezett szocialista világrendszer részeként a magyar rendőrség hosszú ideig következetesen másolta a szovjet milícia mintáját működésmódjában, struktúrájában, rendfokozataiban, fejlődésének irányaiban egyaránt. Az akkori társadalmi-politikai rendszer mindkét ország rendészeti rendszereinek fejlődésére rányomta máig ható bélyegét. A rendszerváltozást követően a rendőrségek saját pályájukon folytatták fejlődésüket az európai, nemzetközi elvárásokat, bevált gyakorlatokat figyelembe véve. A bűnözés határokon átnyúló jellegéből fakadóan a szervezetek életében növekvő jelentőségű lett az együttműködés más országok hatóságaival és a nemzetközi bűnüldöző szervezetekkel. Ezek között kiemelkedő jelentőségű a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetével (Interpol), valamint az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol) folytatott együttműködés. Ugyanakkor ezek tartalma szerint más csatornák felhasználása is megjelent. A megfelelő struktúrák, együttmunkálkodási módok összevetése érdekes összefüggésekre világít rá, és a szerző szerint hasznosítható tapasztalatokkal szolgálhat.
Hivatkozások
Anonymous (1990). Soviets may join interpol: [FINAL edition]. The Montreal Gazette, March 02. https://www.proquest.com/docview/431940604/6AE36E270B34A1EPQ/2
Boda J. et al. (Szerk.) (2019). Rendészettudományi Szaklexikon. Ludovika Egyetemi Kiadó
Csaba Z. (2018). A bűnelemzés aktuális kihívásai a nemzetközi súlyos és szervezett bűnözés elleni európai fellépés terén. Szakmai Szemle, 16 (4), 118–132.
Csaba Z. (2017). Felderítési információkon alapuló rendészet a nemzetközi akciók tapasztalatainak tükrében. In Czene-Polgár V. & Zsámbokiné Ficskovszky Á. (Szerk.), Mérföldkövek az adó- és vámigazgatás történetéből. Válogatott tanulmányok az évfordulók tükrében (pp. 139-153). Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozata
Deák J. & Gróf A. (2020). Az Oroszországi Föderáció az Európaitól az Eurázsiai Unió felé. In Csaba Z. & Szabó A. (Szerk.), Közös kihívások – egykor és most (pp. 53-67). Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozata. https://doi.org/10.37372/mrttvpt.2020.1.3
Deák J. (2015). A terrorizmus természete és az ellene történő fellépés nehézségei Oroszországban a Szovjetunió szétesésétől napjainkig. Belügyi Szemle, 63 (7–8), 137–151. https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.7-8.8
Deák J. (2016). Az Oroszországi Föderáció határőrizeti kihívásai napjainkban. Hadtudomány, E-szám, 4–14. http://mhtt.eu/hadtudomany/2016/2016_elektronikus/1_deak%20jozsef.pdf
Éberhardt G. (2019). Migráció és terrorizmus. Hadtudományi Szemle, 12 (3), 37-59. https://doi.org/10.32563/hsz.2019.3.3
Europol SOCTA 2013. European Police Office (2013). SOCTA 2013: EU serious and organised crime threat assessment. EU Publications Office.
Europol SOCTA 2017. European Police Office (2017). European Union Serious and Organised Crime Threat Assessment: Crime in the age of technology. EU Publications Office.
Hegyaljai M. (2002). A rendészeti szervek nemzetközi együttműködésének struktúrájáról. In Hautzinger Z. (Szerk.), Tanulmányok a Határőrség és rendészet című tudományos konferenciáról (pp. 76-89). Magyar Hadtudományi Társaság
Hegyaljai M. (2012). A nemzetközi bűnügyi együttműködés. Kül-Világ, 9 (4), 1–13.
Kis-Benedek J. & Kenedli T. (2018). Nemzetközi szervezetek. In Béres J. (Szerk.), Külföldi nemzetbiztonsági szolgálatok (pp. 251-290). Zrínyi Kiadó
Kovács I. (2019). Egy empirikus kutatás részletei: A prostitúció jelensége és társadalmi kontrollja napjainkban. Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Kovács I. (2017). Magyarország határain átnyúló szervezett bűnözés és prostitúciós bűncselekmények a schengeni térségben, különös tekintettel a SOCTA és EUROSTAT értékelésére. Határrendészeti Tanulmányok, 4. 82–167.
Lemon, E. (2019). Weaponizing Interpol. Journal of Democracy, 30 (2), 15–29. https://doi.org/10.1353/jod.2019.0019
Nagy J. (2015). Joint investigation teams (JITs): adequate answers for cross-border organized crime. In Ksenija, B. (Eds.), Zbornik radova IV. Međunarodne znanstveno - stručne konferencije
„Istraživački dani Visoke policijske škole u Zagrebu” = Proceedings of the 4th International Scientific and Professional Conference „Police College Research Days in Zagreb” (pp. 629-645). Ministry of the Interior of the Republic of Croatia, Police Academy
Ritecz Gy. (2004). Gondolatok az Európai Egységes Határőrség kialakításáról. EU-Tanulmányok IV. Nemzeti Fejlesztési Hivatal, 695-763.
Ritecz Gy. (2017). A Migráció a XXI. század kezdetén. Globe Edit
Ritecz Gy. & Sallai J. (2016). A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei 2.0. Hanns Seidel Alapítvány
Schreck, C. (2018). Interpol Might Get A Russian President, But His Clout Seen As Limited. Radio Free Europe Radio Liberty, 20.11.2018. https://www.rferl.org/a/interpol-might-get-arussian-president-but-his-clout-seen-as-limited/29611331.html
Szabó A. (2012.). Változások és új irányok az Európai Rendőrakadémia jövőjében. In: Hautzinger Z. (Szerk.). Sodorvonalon. Tanulmányok Virányi Gergely 60. születésnapja tiszteletére (pp. 273-286). Magyar Rendészettudományi Társaság
Szabó A. (2015.). Training opportunities in law enforcement (CEPOL, MEPA, FRONTEX). In Szabó A. & Zsámbokiné Ficskovszky Á. (Szerk.), Az adó- és vámszolgálatok aktuális kihívásai. Konferencia és tanulmánykötet (pp. 177-196). MRTT Vám- és Pénzügyőri Tagozata
Szabó A. (2016). Nemzetközi együttműködési lehetőségek a felsőoktatásban – különös tekintettel a pénzügyőrtisztképzésre. Magyar Rendészet, 16 (4), 101–102.
Szendrei F. (2019). Bűnügyi Együttműködés. In Nyeste P. & Szendrei F. (Szerk.), A bűnügyi hírszerzés kézikönyve (pp. 221-242). Dialóg Campus Kiadó
Sterpu, V. (2013). Interpol Issues Debated in the Scientific Literature of the Russian Federation. Bulletin of the Transilvania University of Braşov, Series VII, 6 (55), 173–180.
.png)
