Rendőrségi kultúra – A tisztképzés és a szervezeti keretek elméleti vizsgálata az előítéletek elleni fellépés tükrében
Absztrakt
A tanulmányban a szerző a magyar rendőrséget vizsgálja a rendőrségi kultúra tükrében. A szerző vizsgálata fókuszába az előítéletek elleni „kereteket” teszi, továbbá arra keresi a választ, hogy az interkulturális ismeretek betölthetnek-e valamilyen hiányt a rendőrségi kultúra szempontjából. A tanulmányban a szervezetbe kerülési feltételek, a kiválasztási rendszer, a felsőfokú rendőrtisztképzés és a rendőrökre vonatkozó jogi és etikai szabályozás kerülnek megvizsgálásra. Bár az interkulturális ismeretek nem kerültek beépítésre a rendőr(tiszt)i felsőoktatásba Magyarországon, a képzés tartalmazza a vonatkozó jogszabályok, a hazai kisebbségek és társadalmi csoportok, valamint az előítéletek alapos megismerését, a szerző nem talált olyan hiányt, mely támogatná az előítéleteket.
Hivatkozások
Androvicz G. (2018). A magyar rendőrképzés fejlődése a dualizmus időszakában. Magyar Rendészet, 18 (1), 29-37. https://doi.org/10.31627/RTF.XXIX.2019.57N.15-26P
Boda J. (2016). A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar feladatai a rendészeti képzésben. Határrendészeti Tanulmányok, 1, 4-22.
Boda J., Finszter G., Imre M., Kerezsi K., Kovács G. & Sallai J. (2016). A rendészettudományi kutatások elméleti megalapozása és főbb irányai, Államtudományi műhelytanulmányok, 17, 24.
Erdős Á., Magasvári A. & Szabó A. (2019). Új generáció a rendészeti felsőoktatásban. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Gondolatok a rendészettudományról - Írások a Magyar Rendészettudományi Társaság megalapításának tizenötödik évfordulója alkalmából (pp. 89-102). Magyar Rendészettudományi Társaság
Fórizs S. (2015). Gondolatok Németország rendőrségi rendszeréről. Belügyi Szemle, 63 (10), 47-63. https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.10.4
Fórizs S. (2016). Rendőri képzési modellek Németországban, Határrendészeti Tanulmányok, 1, 37-50.
Hegedűs J. (2018). Rendészeti etikett és protokoll, Közszolgálati protokoll, egyetemi tankönyv, IV. könyv. In Bába I. (Szerk.), Hivatásrendek protokollja (pp. 68-76). Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Horváth P. J. (2019). A Független Rendészeti Panasztestület szerepe a rendőrség demokratizálásában, Belügyi Szemle, 67 (10), 59-70. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.10.4
Janza F. (2019). Főtitkári köszöntő. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Gondolatok a rendészettudományról. Írások a Magyar Rendészettudományi Társaság megalapításának tizenötödik évfordulója alkalmából (pp. 9-12). Magyar Rendészettudományi Társaság
Kerezsi K. & Pap A. L. (2015). Rendészet, tudomány, doktori iskola. Magyar Rendészet, 15 (4). 67-83.
Kozáry A. (2001). Rendőrtisztképző iskolák Magyarországon 1945 után. Belügyi Szemle, 49 (10), 80-105.
Kovács G. (2016). A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapképzésben végzett rendőrtisztekkel szemben támasztott követelmények változásai. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), A Határrendészettől a Rendészettudományig (pp. 259-267). Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, XVII.
Kovács G. (2012). A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, mint a közszolgálati képzés bázisa; jelenlegi helyzetkép, jövőbeni változások, fejlődési tendenciák és kihívások. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Tanulmányok „A biztonság rendészettudományi dimenziói – változások és hatások” c. tudományos konferenciáról (pp. 371-379). Pécs, 2012, Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XIII.
Kovács G. (2016). Rendészeti képzések rendszere a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Határrendészeti Tanulmányok, 18 (1), 23-36.
Kovács G. (2020). A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar alapkiképzés intenzív szakaszának teljesítésével kapcsolatos hallgatói véleményének összegző vizsgálata 2012 – 2019 között. Magyar Rendészet, 20 (3), 163-178. https://doi.org/10.32577/mr.2020.3.10
Kovács G. & Varga A. (2015). A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre jelentkezők felvételi adatainak elemzése 2012-2015 között. Hadtudományi Szemle, 8 (4), 247-274.
Kovács G., Pesti T. & Tőzsér E. (2019). A hallgatói magatartásformák megjelenése és változásának folyamata a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „Vírus 2019” Közös Közszolgálati Gyakorlatán. Magyar Rendészet, 19 (2-3), 115-142. https://doi.org/10.32577/mr.2019.2-3.7
Krauzer E. (2019). Az intézkedéstaktika, mint oktatásmódszertan, a korszerű és gyakorlatorientált képzés alapja. Belügyi Szemle, 67 (7-8), 79-115. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.7-8.5
Parádi J. (1997). Rendvédelmi tisztképzésünk hagyományai. Belügyi Szemle, 45 (4), 101-109.
Parádi J. (2007a). A magyar rendőrtisztképzés tradíciói 1867–1945. Rendvédelem-történeti Füzetek, 13 (16), 94-99.
Parádi J. (2007b). Rendvédelmünk képzési és képesítési rendszere 1867–1945. Rendvédelem-történeti Füzetek, 13 (16), 90-93.
Sallai J. (2017). A magyar rendészeti képzés története 1922-2017. Rendőr altiszt (tiszthelyettes) és rendőrtiszt képzés a XX-XXI. században. In Czene-Polgár V. & Zsámbokiné Ficskovszky Á. (Szerk.), Mérföldkövek az adó- és vámigazgatás történetéből, Válogatott tanulmányok az évfordulók tükrében (pp. 86-123). Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozata
Sallai J. (2018). November 22, a Rendészettudományi Kar kari napja. Rendőrségi Tanulmányok, 1(2), 104-109.
Szabó A. (2013). A bolognai folyamat és hatása a rendészeti felsőoktatásra az Európai Unióban – PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola
Szabó A. (2018). Sub pondere crescit palma, avagy a pénzügyőr tisztjelölt erőpróbája. In Dobák I. & Hautzinger Z. (Szerk.), Szakmaiság, szerénység, szorgalom, ünnepi kötet a 65 éves Boda József tiszteletére (pp. 599-612). Dialog Campus Kiadó
.png)
