Sértő mellkasi szúrások többszempontú vizsgálata I.
Absztrakt
A mellkasi szúrt sérülés egyértelmű jele annak, hogy önmaga vagy más személy a sérült életének kioltására törekedett. Ezekben az esetekben a bűnügyi szakemberek gyakran olyan helyszínre érkeznek, amelyet előzőleg valamilyen okból – általában a sürgős betegellátás –, segítő vagy a tett leplezése miatt bűnös szándékkal megváltoztattak. A bejelentés adataiból kiindulva a helyszínelőknek kiélezett figyelemmel kell kutatniuk a helyszínnek a cselekménnyel összefüggő elváltozásait, és azokra okszerű magyarázatot kell adniuk. A helyszín felmérésekor mindig az idegenkezű elkövetésből kell kiindulni, az arra vonatkozó bizonyítékokat keresni, vagy az ellene szólókat csoportosítani. Az öngyilkosság és a bűncselekmény közötti kétség esetén szakmai hiba a majdani szakértői vizsgálatok eredményétől függővé tenni az eset minősítését, hiszen az időmúlás akár meg is hiúsíthatja a felderítés sikerét. Az elméleti hátteret, majd ügyek leíró vizsgálatát tartalmazó kétrészes írásomban ehhez a kezdeti elemző-értékelő munkához kapcsolódó szempontokat kívánom bemutatni, annak érdekében, hogy a bűnügyi nyomozók munkájában a tudatosság nagyobb szerepet kapjon a tagadhatatlanul szükséges, de könnyen sémákká kopó rutin mellett; az igazságszolgáltatás más szereplői számára pedig szándékom rávilágítani arra a felelősségre, amely a bűnügyi helyszínen jogot alkalmazókra hárul.
Hivatkozások
Andorka R., Buda B., Donga K., György I., Kolozsi B., Moksony F., Münnich I., Pataki F. &
Vág A. (1986). Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon. Kossuth Könyvkiadó
Aronson E. (1992). A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Bakóczi A. (1984). Az emberölés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Bakóczi A. & Sárkány I. (2001). Erőszak a bűnözésben. BM Kiadó
Balláné Füszter E. (2004). Nyomtan (traszológia). In Bócz E. (Szerk.), Kriminalisztika I. (pp. 333-376). BM Duna Palota Kiadó
Bogdány Gy. (2019). Az emberölési ügyek nyomozási hibáiról és a szerencse jelentőségéről. Belügyi Szemle, 3(67), 91–114. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.3.6
Bócz E, (2017). A büntetőigényről. Magyar Jog, 12, 782–784.
Buda B. (1997). Az öngyilkosság. Orvosi és társadalomtudományi tanulmányok. Animula Kiadó
Fenyvesi Cs. (2017). A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője. Dialóg Campus Kiadó
Gábor I. (1983). Igazságügyi orvostan kriminalisták számára. BM Könyvkiadó
Kerezsi K. (1996). Az erőszakos bűnözés. In Gönczöl K., Korinek L. & Lévai M. (Szerk.), Kriminológia – Bűnözés – Bűnözéskontrol (pp. 155-171). Corvina Kiadó
Korinek L. (2019). Félelem a bűnözéstől, rejtett bűnözés. In Borbíró A., Gönczöl K., Kerezsi K. & Lévay M. (Szerk.), Kriminológia (pp. 375-398). Wolters Kluver Hungary
Kovács L., Bói L. & Girhiny K. (2019). Emberölések nyomozása. Dialóg Campus
Kránitz M. (2004). Emberölés: áldozatok és tettesek. In Irk F. (Szerk.), Kriminológiai Tanulmányok 41. (pp. 92-113). Országos Kriminológiai Intézet
Miltényi K. & Vavró I. (1974). Az erőszakos bűnözés kriminálstatisztikai jellemzői. In Andorka R., Buda B. & Cseh-Szombathy L. (Szerk.), A deviáns viselkedés szociológiája (pp. 270-288). Gondolat Kiadó
Nagy L. T. (2015). Több ember sérelmére elkövetett emberölések kutatása. In Vókó Gy. (Szerk.), Kriminológiai Tanulmányok 52. (pp. 41-58). Országos Kriminológiai Intézet
Nagy T. (2014). Személyek és tárgyak nyomai. In Gárdonyi G. (Szerk.), Módszertani útmutató 1. Bűnügyi technikusok részére (pp. 34-49). Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
ORFK (2017). Az élet elleni bűncselekmények nyomozásának aktuális kérdései. Előterjesztés a 2017. május 23-ai bűnügyi főigazgatói értekezletre. https://doi.org/10.30716/RSZ/2017/1/6
Petrétei D. (2014). Helyszíni vérnyomelemzés. In Gárdonyi G. (Szerk.), Módszertani útmutató 1. Bűnügyi technikusok részére (pp. 57-61). Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
Ringel, E. (1974). A preszuicidális szindróma (öngyilkosság előtti tünetcsoport) tünetei. In Andorka R., Buda B. & Cseh-Szombathy L. (Szerk.), A deviáns viselkedés szociológiája (pp. 367-380). Gondolat Kiadó
Sárkány I. (2012). Az erőszakos bűnözés és az öngyilkosság etiológiája. In Hautzinger Z. & Verhóczki J. (Szerk.), Sodorvonalon. Tanulmányok Virányi Gergely 60. születésnapja tiszteletére (pp. 265-271). Magyar Rendészettudományi Társaság
Sótonyi P. (2011). Mechanikai erők behatására keletkező sérülések. In Sótonyi P. (Szerk.), Igazságügyi orvostan (pp. 123-199). Semmelweis Kiadó
Szilvási Gy. P. (2019). A rendőrség és a közigazgatási eljárás. Magyar Bűnüldöző, 1-2, 81–110.
Virág Gy., Kulcsár G. & Rosta A. (2019). Erőszakos bűnözés. In Borbíró A., Gönczöl K., Kerezsi K. & Lévay M. (Szerk.). Kriminológia (pp. 557-606). Wolters Kluver Hungary
Zonda T., Paksi B. & Veres E. (2013). Az öngyilkosságok alakulása Magyarországon (1970-2010). Központi Statisztikai Hivatal, Műhelytanulmányok 2.
.png)
