Bevándorlási hátterű magányos elkövetőkkel kapcsolatos elemzés és megelőzési minta
Absztrakt
A magányos elkövetési mód a bevándorló hátterű személyek esetében is egyre elterjedtebb Európa szerte. Magyarországon a migrációhoz, illetve a bevándorló hátterű személyekhez köthető bűncselekmények száma csekély. A migráció jelenségeknek médiában való megjelenése ellenben komoly érzelmeket generál. Ez létrehozhat csoportosulásokat, és az egyénekben normasértő cselekmények elkövetésére sarkaló érzelmeket indíthat el. migráció jelensége egyszerre hordoz pozitív és negatív hatásokat. A negatív hatások közül az egyik legijesztőbb az, ahogy a gondolkodásunkat átformálja. Ez megfigyelhető a bevándorló hátterű személyek és a befogadó ország lakosainak egymáshoz való viszonyulásában. A magyarországi közszolgálati szervezetek feladata kettős, mert egyrészt meg kell felelni az adott helyzetnek, másrészt fel kell készülni a várható jövőbeni migrációs hatásokra. Tanulmányomban a migráció hatására megjelenő magányos elkövetőt vizsgálom, fókuszba helyezve a megelőzés problematikáját. Bemutatom, hogy a kriminálpolitikai és megelőzési modellek miként működnek, vagy nem működnek. A tanulmány végén egy lehetséges megelőzési modellt vázolok fel.
Hivatkozások
Barabási, A, L. (2010). Villanások A jövő kiszámítható [Bursts: The Hidden Patterns Behind Everything We Do, from Your E-mail to Bloody Crusades]. Libri, 40.
Bates, R. A. (2012). Dancing with wolves. Today’s lone wolf terrorists. The Journal of Public and Professional Sociology, 4(1), 1-14.
Beam, L. (1992). Leaderless Resistance. The Seditionist, 12(2). http://www.louisbeam.com/leaderless.htm
Beauregard, E. (2007). Criminal profiling: Art or science? The Society of Notaries Public of British Columbia, 16(4), 16-17.
Beccaria, C. (2012). A bűnökről és büntetésekről [On Crimes and Punishments]. Attractor Könyvkiadó, 112.
Borbíró, A., Gönczöl K., Kerezsi K. & Lévay M. (2017). Kriminológia [Criminology]. Wolters Kluwer, 36, 454.
Center for Terror Analysis (2011). The Threat from Solo Terrorism and Lone Wolf Terrorism. PET, Danmark.
Clarke, W. R. (1983). Situational Crime Prevention: Its Theoretical Basis and Practical Scope. The University of Chicago Press Journal, 4, 225-256. https://doi.org/10.1086/449090
Connor, J. C. & Flynn, C. R. (2015). Report: Lone Wolf Terrorism. National Security Critical Issue Task Force. Georgetown University, 9.
Dickson, L. W. (2015). Lone Wolf Terrorism: A Case Study. Malmö University
European Union Terrorism Situation and Trend Report 2016. EUROPOL, Netherlands, 5. https://www.europol.europa.eu/activities-services/main-reports/european-union-terrorism-situation-and-trend-report-te-sat-2016
Farkas, J. (2016). A magányos merénylők radikalizálódása [Radicalization of lone actors]. Acta Humana: Hungarian Centre for Human Rights Publications, 4(5), 21-22.
Feldman, M. (2013). Comparative Lone Wolf Terrorism: Toward a Heuristic. Democracy and Security, 9(3), 270-286. https://doi.org/10.1080/17419166.2013.792252
Gill P. (Eds.) (2015), Lone-actor Terrorists – A Behavioural Analysis. Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315766348
Gönczöl K., Kerezsi K., Korinek L. & Lévay M. (2007). Kriminológia-Szakkriminológia [Criminology-Specialisation Criminology]. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató, 601.
Hansen, R. (2004). Migration to Europe since 1945: Its History and its Lessons. The Political Quarterly, 74, 25-38. https://doi.org/10.1111/j.1467-923X.2003.00579.x
Joosse, P. (2007). Leaderless Resistance and Ideological Inclusion: The case of the Earth Liberation Front. Terrorism and Political Violence, 19(3)351. https://doi.org/10.1080/09546550701424042
Kis-Benedek, J. (2016). Dzsihadizmus, radikalizmus, terrorizmus [Jihadism, radicalism, terrorism]. Zrínyi Kiadó, 280.
Korinek, L. (2017). Félelem a bűnözéstől rejtett bűnözés. In Borbíró, A., Gönczöl K., Kerezsi K. & Lévay, M. (Eds.), Kriminológia [Criminology]. Wolters Kluwer Kft, 371-372.
Kruglanski, A. W. & Fishman, S. (2009). Psychological factors of in terrorism and counterterrorism: Individual, group and organizational levels of analysis. Social Issues and Policy Review, 3(1), 1-44. https://doi.org/10.1111/j.1751-2409.2009.01009.x
Nijboer, M. (2012). A review of lone wolf terrorism: The need for a different approach. Social Cosmos, 3(1), 34.
Pantucci, R. (2011). A typology of lone wolves: Preliminary analysis of lone islamist terrorists. International Centre for the Study of Radicalisation and Political Violence. London, March 2011.
Pásztor, A., Mityók, Cs. & Németh, F. (2009). A rendvédelmi bűnügyi pszichológiai tevékenység szakmai protokollja [Professional protocol of law enforcement criminal psychological activity]. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Eds.), Határőr Tudományos Közlemények, X. (pp. 251-255). Magyar Hadtudományi Társaság
Póczik, Sz. (2011). Nemzetközi migráció – biztonságpolitikai, rendészeti aspektusok [International Migration - Security, Law Enforcement Aspects]. In Tarrósy, I., Glied V. & Keserű, D. (Eds.) (2011), Új népvándorlás: Migráció a 21. században Afrika és Európa között [New migration: Migration between Africa and Europe in the 21st century] (pp. 35-51). Publikon Kiadó
Spaaij, R. (2012). Understanding Lone Wolf Terrorism: Global Patterns, Motivations and Prevention. Springer, 856. https://doi.org/10.1007/978-94-007-2981-0
Szabó, A. (1993). Igazságosan vagy okosan? [Fairly or smartly?]. Akadémiai Kiadó, 99-125.
Szijártó, L. (2019). Alkalmazott pszichológiai módszerek a szélsőséges csoportok és a terrorizmus elleni harcban [Psychological methods used in the fight against extremist groups and terrorism]. Doktori (PhD) értekezés Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola, 97.
.png)
