Rendőri intézkedésekkel szembeni panasz jogintézményének fejlődése és aktuális kérdései

Kulcsszavak: rendőri intézkedéssel szembeni panasz, panaszjog, alapjogvédelem, alapvető jogok biztosa

Absztrakt

A szerző a rendőri intézkedésekkel szembeni panasz jogintézményének fejlődését és 2020. évi jogalkotási folyamat eredményeként fellépő aktuális helyzetét vizsgálja. Jellegét tekintve történeti és jogtudományi elemző módszereket használ a vizsgálódás eszközeként. A rendőri intézkedésekkel szembeni panasz nem újkeletű jogintézmény Magyarországon sem. A panaszeljárások rendőrségen kívül történő lefolytatásának igénye már 1876-ban megfogalmazásra került. Ahhoz azonban, hogy ez ténylegesen is megvalósuljon szükség volt a 2006. őszi eseményekben játszott rendőri szerep miatt kialakuló társadalmi elégedetlenségre és bizalomvesztésre, mely jelenségek erősen motiválták a Független Rendészeti Panasztestület létrehozását. E testület 2020. február 27-ig folytathatta le a rendőri intézkedésekkel szembeni panaszeljárásokat. Ez időtől kezdve szerepét átvette az alapvető jogok biztosa. A biztos rendelkezésére álló eszközök lényegesen erősebb kontrollmechanizmusok működését eredményezik, semmint, hogy azok a társadalmi kontroll keretei között értelmezhetők lennének. Abban az esetben, amikor a biztos rendőri intézkedéssel szembeni panaszt vizsgál, akkor a jogsérelem megállapításán túl megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyeket általános alapjogvédelmi feladatkörében eljárva is megtehet. Ezzel a rendőri intézkedésekkel szembeni panaszjog intézménye roppant mód megerősödött ahhoz képest, mint korábban a panasztestület esetében látható volt.

Hivatkozások

Balla Z. (2017). A panaszjog, mint a rendészet furcsa jogorvoslati eszköze. In Boda J., Felkai L. & Patyi A. (Szerk.), Ünnepi kötet a 70 éves Janza Frigyes tiszteletére (pp. 57-64). Dialóg Campus Kiadó

Buzás G. (2013). Gondolatok a rendőri intézkedésről. Egy tudományos kutatás előzményei és lehetséges folytatása. In Fazekas M. (Szerk.), Új generáció a közigazgatástudomány művelésében (pp. 69-70). Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar

Finszter G. (2012). A rendőrség joga. Országos Rendőr-főkapitányság

Kovács I. (2019). Klasszikus vezetési funkciók a parancsuralmi. rendszerben: (állományvédelmi) ellenőrzés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Sallai J., Tihanyi M., Vári V. & Mátyás Sz. (2016). A „jó rendészet” közpolitikai kapcsolódási lehetőségei. Államtudományi Műhelytanulmányok, 31.

Tóth M. B. (2013). A rendőrség társadalmi kontrolljának európai mintái. In Tihanyi M. (Szerk.), A rendőrség társadalmi kontrollja. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar

Pichler N. (1876). Nézetek a rendőrségről általában és különösen a fővárosi rendőrségről. Fanda és Frohna

Rédey M. & Laky I. (1909). Rendőri lexikon. Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt.

Reiner, R. (1992). The Politics of The Police. Hemel Hempstead: Harvester Wheatsheaf

Tihanyi M. (2013). A társadalmi kontroll helye, szerepe a rendőrség működésében. In Tihanyi M. (Szerk.), A rendőrség társadalmi kontrollja (pp. 7-14). Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar

Megjelent
2021-04-26
Hogyan kell idézni
TihanyiM. (2021). Rendőri intézkedésekkel szembeni panasz jogintézményének fejlődése és aktuális kérdései. Belügyi Szemle , 69(4), 611-624. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.4.6
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok