A kriminalisztika alapkérdései és az önvezető járművek
Absztrakt
A járművezetést már napjainkban is számos technikai eszköz segíti. Elég csak a tempomatra, a sávváltó rendszerre, a lassító automatikára, az automatikus parkolási rendszerre, az elektronikus stabilitás-ellenőrzőre, az automatikus vészfékezőkre vagy a sávfutó-támogatásra gondolni. Noha az önvezető járművek bevezetése Magyarországon még távoli jövőnek tűnik, számos országban (különösen az USA-ban) ez már a jelen. Az önvezető járművekkel kapcsolatosan számtalan félelem, bizonytalanság van, mindamellett, hogy előnyei is letagadhatatlanok. Az önvezető járművek bevezetése számos jogi, technikai, informatikai és etikai kérdést vet fel. A tanulmány ezek közül – az etikai kérdések (lásd troli-probléma) és bűnösségi kérdések tisztázása után – a kriminalisztikai alapkérdések tükrében vizsgálja az önvezető járművek bevezetéséből származó előnyöket és hátrányokat. Ezen belül is a közlekedési bűncselekményekre korlátozódik (nem tárgya tehát a tanulmánynak az önvezető járművekkel összefüggő kiberterrorizmus vagy éppen kábítószer-kereskedelem kérdése). Megállapítást nyert, hogy egyes kérdések esetén nehezebb lehet a bűncselekmény felderítése (már a Ki követte el? kérdésre is nehéz sokszor választ adni). A termék gyártójától a programozón át az üzembentartóig, illetve a felhasználóig számos személy büntetőjogi felelőssége felmerülhet. Ehhez képest a technikai eszközöknek és a hálózati kapcsolatnak köszönhetően számos kérdésben felderítési könnyebbséggel számolhatunk az önvezető járművek segítségével.
Érkezett: 2020. szeptember 8.
Elfogadva: 2020. november 8.
Hivatkozások
Ambrus I., Kovács G. & Németh I. (2018): Automomous vehicles and the prospective change in criminal liability. Ügyészek Lapja, 15(6), 85–92.
Ambrus I. (2018): Az önvezető járművek várható hatása a közlekedési bűncselekményekre. Ügyészek Lapja, 15(6), 5–14.
Ambrus I. (2019a): Az önvezető járművek és a jogi felelősség. In Glavanits J. (szerk.): A gazdasági jogalkotás aktuális kérdései. Dialóg Campus, 9–15.
Ambrus I. (2019b): Az autonóm járművek és a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai. In Mezei K. (szerk.): A bűnügyi tudományok és az informatika. MTA TK Jogtudományi Intézet – Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 9–26.
Asp, P., Ulväng, M. & Jareborg, N. (2013): Kriminalrättens grunder. Iustus Förlag, 504.
Beiker, S. A. (2012): Legal Aspects of Autonomous Driving. Santa Clara Law Review, 52(4), 1145–1156.
Békés I. (1974): A gondatlanság a büntetőjogban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 456.
Boóc Á. (2016): Robotautókkal, közösségi taxikkal és kereskedelmi drónokkal kapcsolatos felelősségi kérdések. In Tóth A. (szerk.): Technológia jog – Új globális technológiák jogi kihívásai.
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 214-226.
Cappellini, A. (2019): Profili penalistici delle self-driving cars. Diritto Penale Contemporaneo, 9(2), 324–352.
Cathcart, T. (2013): The Trolley Problem or Would You Throw the Fat Guy Off the Bridge? A Philosophical Conundrum? Workman Publishing Company, 112.
Coca-Vila, I. (2017): Coches autopilotados en situaciones de necesidad. Una aproximación desde la teoria de la justificación penal. Cuadernos de Politica Criminal, 122(2), 235–275. https://doi.org/10.1007/s11572-017-9411-3
Coca-Vila, I. (2018): Self-driving Cars in Dilemmatic Situations: An Approach Based on the Theory of Justification in Criminal Law. Criminal Law and Philosophy, 12(1), 59–82. https://doi.org/10.1007/s11572-017-9411-3
Csitei B. (2019): Az önvezető gépjárművek és a polgári jogi kárfelelősség. In Glavanits J. (szerk.): A gazdasági jogalkotás aktuális kérdései. Dialóg Campus, 23–29.
Douma, F. & Palodichuk, S. A. (2012): Criminal Liability Issues Created by Autonomous Vehicles. Santa Clara Law Review, 52(4), 1157–1169.
Eisenberger, I. (2017): Das Trolley-Problem im Spannungsfeld autonomer Fahrzeuge: Lösungsstrategien grundrechtlich betrachtet. In Eisenberger, I., Lacmayer, K. & Eisenberger, G. (hrsg.): Autonomes Fahren und Recht. MANZ’sche Verlags- und Universitätsbuchhandlung, 91–107.
Fazekas J. (2019): Hannibal ante portas! Autonom járművek –Termékfelelősség – Biztosítás. In Barta J. (szerk.): Biztosítás, több szem-szögéből. Novotni Alapítvány – Patrocinium, 139–162.
Feldle, J. (2017): Delicate Decisions: Legally Compliant Emergency Algorithms for Autonomous Cars. In Hilgendorf, E. & Seidel, U. (eds.): Robotics, Autonomics, and the Law. 195–203. https://doi.org/10.5771/9783845284651-195
Fenyvesi Cs. (2013): A kriminalisztika alapkérdései. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (szerk.): Tanulmányok
„A változó rendészet aktuális kihívásai” című tudományos konferenciáról. Magyar
Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport, 341–349.
Gless, S., Silverman, E. & Weigend, T. (2016): If robots cause harm, who is to blame? Self-driving
cars and criminal liability. New Criminal Law Review, 19(3), 412–426. https://doi.org/10.1525/
nclr.2016.19.3.412
Gless, S. (2016): „Mein Auto fuhr zu schnell, nicht ich!“ – Strafrechtliche Verantwortung für hochautomatisiertes Fahren. In Gless, S. & Seelmann, K. (szerk.): Intelligente Agenten und das Recht. 225–251. https://doi.org/10.5771/9783845280066-225
Gruber, C. J. & Eisenberger, I. (2017): Wenn Fahrzeuge selbst lernen: Verkehrstechnische und rechtliche Herausforderungen durch Deep Learning? In Eisenberger, I., Lacmayer, K. & Eisenberger, G. (szerk.): Autonomes Fahren und Recht. MANZ’sche Verlags- und Universitäts buchhandlung, 51–70.
Gurney, J. K. (2015): Driving into the Unknown: Examining the Crossroads of Criminal Law and Autonomous Vehicles. Wake Forest Journal of Law & Policy, 6(5), 393–442.
Harari, Y. N. (2018): 21 lecke a 21. századra. Central Kiadói Csoport https://doi.org/10.17104/9783406727795-21
Hildebrandt, M. (2011): Autonomic and autonomous ‘thinking’: preconditions for criminal accountability. In Hildebrandt, M. & Rouvroy, A. (eds.): Law, Human Agency and Autonomic Computing. Abingdon: Routledge, 141–160. https://doi.org/10.4324/9780203828342
Hilgendorf, E. (2017): Autonomes Fahren im Dilemma. Überlegungen zur moralischen und rechtlichen Behandlung von selbstständigen Kollisionsvermeidesystemen. In Hilgendorf, E. (eds.): Autonome Systeme und neue Mobilität. 147–175. https://doi.org/10.5771/9783845281667
Hodula M. (2018): Az önvezető járművek és a büntetőjogi felelősség. Jogelméleti Szemle, 17(3), 68–78.
Juhász Á. (2018): Towards European regulation of autonomous vehicles: EU perspectives and the German model. European Integration Studies, 12(1), 47–57.
Lindgren, S. (2016): Straffansvar vid autonom bilkörning. http://uu.divaportal.org/smash/get/diva2:955464/FULLTEXT01.pdf
McQuigge, M. (2016): Woman follows GPS; ends up in Ontario lake. Toronto Sun, 2016.05.13. https://torontosun.com/2016/05/13/woman-follows-gps-ends-up-in-ontario-lake
Strahl, I. (1973): Straffrättens allmänna del. Juridiska föreningen, (3), 195.
Szilágyi G. (2019): Nem minden veszélyes üzem, ami repül – drónok az égbolton. In Pribula L. (szerk.): Sci-fi és jog. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 69–90.
Thommen, M. (2018): Strafrechtliche Verantwortlichkeit für autonomes Fahren. Strassenverkehr/ Circulation routière, 2(S), 22–30.
Thomson, J. (1985): The Trolley Problem. The Yale Law Journal, 94(6), 1395–1415. https://doi.org/10.2307/796133
Udvary S. (2016a): Sofőr nélkül biztonságosabb? Az önvezető gépjárművek formálódó jogi háttere. Ügyvédvilág, 10(4), 16–17.
Udvary S. (2016b): Vehere necesse est – az önvezető gépjárművekhez kapcsolódó jogi kérdések körvonalazása., In Gellén K. & Görög M. (szerk.): Lege et fidei. Ünnepi tanulmányok Szabó Imre 65. születésnapjára. Iurisprudentius Kiadó, 644–653.
Udvary S. (2017): Az önvezető gépjárművek egyes technikafüggő szabályozási kérdései. In Gellén K. (szerk.): Jog, innováció, versenyképesség. Wolters Kluwer, 75–88.
Udvary S. (2019): Felelős vagyok a rózsámért. És az autómért… In Pribula L. (szerk.): Sci-fi és jog? A jövő jogalkalmazási kérdései. DE ÁJK, 91-101.
Vincze M. (2019): Az önvezető járművekkel kapcsolatos magánjogi felelősségi kérdések. In Bendes Á. L., Nagy M. & Tóth D. (szerk.): Lépést tud-e tartani a jog a XXI. század kihívásaival. PTE ÁJK, 202–212.
Voiture autonome: avenir et règlementation. Dalloz Revues IP/IT 2018/11., 572–577.
Weigend, T. (2017): Notstandsrecht für selbstfahrende Autos? Zeitschrift für Internationale Strafrechtsdogmatik, 10(5), 599–605.
Ződi Zs. (2018): Platformok, robotok és a jog: új szabályozási kihívások az információs társadalomban. Gondolat Kiadó
.png)
