Titkos eszközök alkalmazása a rendőri korrupciós bűncselekmények nyomozásában
Absztrakt
A rendészeti korrupciós bűncselekmények fokozott társadalmi veszélyességűek, hiszen az állampolgárok rendészeti szervekbe vetett bizalmát alááshatják, biztonsági deficitet okozhatnak. Ezeknek a bűncselekményeknek a megelőzése, felderítése éppen ezért kiemelt feladat a hatóságok számára. Ugyanakkor a rendészeti korrupciós bűncselekmények felderítése, nyomozása – több tényező miatt – rendkívül nehéz, és a nyílt eszközök sokszor nem is elegendők az eredményes bűnüldözéshez. A hatékony bűnfelderítés érdekében nélkülözhetetlen tehát a leplezett eszközök alkalmazása, a konspirált adatszerzés. Jelen tanulmányban a jogszabály által meghatározott leplezett eszközöket vizsgálja a szerző abból a szempontból, hogy milyen módon alkalmazhatók a rendőri korrupciós bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban. Elemzi továbbá a hatályos Be. általi szabályrendszert abból a perspektívából is, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján mennyire fedi le a felderítés teljes igényrendszerét.
Hivatkozások
Balláné Füszter E. (2014): Kriminalisztikai ismeretek. Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Boda J. (2015): A felderítés, hírszerzés, titkos információgyűjtés elvei és gyakorlata. Belügyi Szemle, 63(9), 29.
Bócz E. (szerk.) (2004): Kriminalisztika 2. Duna Palota és Kiadó
Budaházi Á. (2013): A műszeres vallomásellenőrzés, különös tekintettel a poligráfos vizsgálatra. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar
Budaházi Á. (2018): A műszeres vallomás-ellenőrzés hazai gyakorlata egy empirikus kutatás tükrében. Magyar Rendészet, 18(2), 27–42.
Czobor P., Kakuszi B., Fantoly Zs., Bitter I. & Budaházi Á. (2018): A büntetőeljárásban alkalmazható agyi ujjnyomat (brain fingerprinting) vallomás-ellenőrzési módszer, és annak neurobiológiai alapja, a P300 agyhullám. Magyar Rendészet, 18(2), 65.
Fenyvesi Cs. (2014): A kriminalisztika tendenciái. Dialóg Campus Kiadó
Finszter G. (2000): A titkos információgyűjtés szabályozása a hatályos jogban. Kriminológiai Tanulmányok, 37, 110.
Finszter G. (2011): A korrupció nyomozása. Belügyi Szemle, 60(11), 97.
Gábri A. (2015): Titkos adatszerzés a hatékony bűnüldözés szolgálatában. Büntetőjogi Szemle, 63(3), 55.
Hautzinger Z. (2004): Az igazságügyi őszinteségvizsgálat. In Korinek L., Kőhalmi L. & Herke Cs. (szerk.): Emlékkönyv IRK Albert egyetemi tanár születésének 120. évfordulójára. Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 43–51.
Hautzinger Z. (2019): Gondolatok a kriminalisztika elméleti rendszeréről. JURA, 25(1), 84.
Inzelt É., Kerezsi K. & Lévay M. (2014): Korrupciós bűncselekmények a büntető igazságszolgáltatás tükrében. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
Kaiser T. (szerk.) (2017): Jó állam jelentés. Dialóg Campus Kiadó
Mátyás F. (2017): Átalakul a titkos információgyűjtés rendszere. Jogászvilág, 3(2), 22.
Mészáros B. (2018): A bűnügyi hírszerzés új rendszere hazánkban. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (szerk.): A XXI. század biztonsági kihívásai. Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport – Magyar Rendészettudományi Társaság
Mészáros B. (2019): Fedett nyomozó alkalmazása a bűnüldözésben. Dialóg Campus
Nyitrai E. (2014): A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés alkalmazása során felmerülő kérdések. Büntetőjogi Szemle, 62(3), 32.
Rudas Gy. & Hoffman L. (szerk.) (1973): Kriminalisztika Különös Rész II. (Metodika). BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség
Török Zs. (2010): Hivatali és korrupciós bűncselekmények bírói gyakorlatának aktuális kérdései 2. rész. Ügyészek Lapja, 17(3–4), 5–16.
.png)
