Mit nevezünk katasztrófának? Katasztrófaelméleti megközelítések és vizsgálatuk

Kulcsszavak: katasztrófaelmélet, katasztrófatudomány, katasztrófavédelem, rendészettudomány

Absztrakt

A katasztrófa nehezen meghatározható fogalom, amely kontextustól függően eltérő jelentéssel bír. A katasztrófatudomány rövid története során számos megközelítéssel élt alapterminusát illetően: történelmi, politikai, szakmai és kulturális környezetének megfelelően máshogy definiálta kutatásának tárgyát, a katasztrófát. Éppen ezért egyértelmű fogalom nehezen alkotható. Jelen tanulmány egy összefoglaló írás, amely megvizsgálja a katasztrófaelméleti iskolák tudományelméleti megközelítését és veszélyhelyzet-értelmezését. Számos elmélet létezik, azonban a cikk csak a legszélesebb körben alkalmazott klasszikus, társadalomtudományi, természettudományi, antropológiai és politikai elméletekre tér ki. A fentieken kívül még egy kategóriával, a problémaközpontú megközelítéssel foglalja össze a szakmai dokumentumokban használt szemléletmódokat. A szerző tájékozódási pontot kíván nyújtani a magyar katasztrófatudomány művelőinek, a témát kutató egyetemi hallgatóknak, illetve a katasztrófavédelem szakembereinek.

Hivatkozások

Abney, F. G. & Hill, L. B. (1966): Natural Disasters as a Political Variable: The Effect of a Hurricane on an Urban Election. American Political Science Review, 60(4), 974-981. https://doi.org/10.2307/1953770

Albrecht, F. (2017): The Social and Political Impact of Natural Disasters: Investigating Attitudes and Media Coverage in the Wake of Disasters. Uppsala University, Faculty of Social Sciences, 143. Uppsala Universitet

Ambrusz J. (2015): A természeti csapásokat követő helyreállítás rendészeti aspektusai. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (szerk.): Modernkori veszélyek rendészeti aspektusai. Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport, 97-103.

Ambrusz J. & Muhoray Á. (2016): A 2001. évi beregi árvíz következményeinek felszámolása, a kistérség rehabilitációjának megszervezése. Védelem Tudomány, 1(1), 101-125.

Barton, A. H. (2005): Disaster and Collective Stress. In Perry, R. W. & Quarantelli, E. L. (eds.): What Is a Disaster? New Answers to Old Questions. Xlibris corporation, 125-152.

Bleszity J. (1993): Tűzoltási és katasztrófavédelmi elhárítási ismeretek. BM Kiadó Boda J., Finszter G., Imre M., Kerezsi K., Kovács G. & Sallai J. (2016): A rendészettudományi kutatások elméleti megalapozása és főbb irányai. Államtudományi Műhelytanulmányok, 17.

Bodnár L. & Komjáthy L. (2018): Erdőtűzoltás támogatása műszaki megoldásokkal. Hadmérnök, 13(3), 164-70.

Bognár B., Kátai-Urbán L., Kossa Gy., Kozma S., Szakál B. & Vass Gy. (szerk.) (2013): Iparbiztonságtan I: Kézikönyv az iparbiztonsági üzemeltetői és hatósági feladatok ellátásához. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.

Burton, I., Kates, R. W. & White, G. F. (1978): The Environment as Hazard. Oxford University Press

Chibucos, T. R., Leite, R. W. & Weis, D. L. (eds.) (2005): Readings in Family Theory. Sage Publications

Cutter, S. L. (2001): The Changing Nature of Risks and Hazards. In Cutter, S. L. (eds.): American Hazardscapes: The Regionalization of Hazards and Disasters. Joseph Henry Press, 1-12.

Dombrowsky, W. R. (2005): Not Every Move Is a Step Forward: A Critique of David Alexander,

Susan L. Cutter, Rohit Jigyasu and Neil Britton. In Perry, R. W. & Quarantelli, E. L. (eds.):

What Is a Disaster? New Answers to Old Questions. Xlibris Corporation, 79-96.

Endrődi I. (2003): A tömegpusztitó fegyverek elterjedése – proliferáció – által felvetett problémák és a kialakított veszélyhelyzet Magyarországon. A NATO elvárásai. A tömegpusztító fegyverek elleni védelembe bevonható állami, önkormányzatok és társadalmi szervezetek áttekintése. Polgári Védelmi Szemle, 2003(1), 1-9.

Endrődi I. (2009): A civil polgári védelmi szervezetek alkalmazásainak lehetőségei. Magyar Polgári Védelmi Szövetség

Endrődi I. (2015a): Polgári Védelmi szakismeret 1. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.

Endrődi I. (2015b): Polgári védelmi tudományos problémák kutatási eredményeinek összefoglalása. Nemzeti Közszolgálati Egyetem

ENSZ (2015): Sendai Framework for Disaster Risk Reduction 2015–2030. UNISDR. https://www.unisdr.org/files/43291_sendaiframeworkfordrren.pdf

Érces G. & Restás Á. (2016): Épületek Tűzvédelmi Életciklus Elemzése. In Restás Á. & Urbán A. (szerk.): Tűzoltó Szakmai Nap 2016. BM OKF, 122-127.

Erikson, K. T. (1976): Everything in Its Path: Destruction of Community in the Buffalo Creek Flood. Simon and Schuster

Erikson, K. T. (1994): A New Species of Trouble: Explorations in Disaster, Trauma, and Community. W. W. Norton & Company

Etkin, D. (2016): Disaster Theory: An Interdisciplinary Approach to Concepts and Causes. Butterworth-Heinemann

Feria-Miranda, M. (1994): Role of NGOs, People’s Organizations and Volunteer Groups in Disaster Management. In Natural Disaster Mitigation in the Philippines. Proceedings of National Conference on Natural Disaster Mitigation 19–21 October 1994. Philippine Institute of Volcanology and Seismology, 247-252.

Finszter G. (2013): A rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.

Fritz, C. E. (1961): Disaster and Community Therapy. National Academy of Sciences

Gilbert, C. (1998): Studying Disaster: Changes in the Main Conceptual Tools. In Quarantelli, E. L. (eds.): What Is a Disaster? Perspectives on the Question. Routledge, 11-18.

Gilespie, D. F. & Perry, R. W. (1974): An Integrated Systems and Emergent Norm Approach to Mass Emergencies. Mass Emergencies, 1(4), 303-312.

Grósz Z., Kuti R. & Takács K. (2016): Biológiai fertőtlenítő anyagokkal szemben támasztott követelmények. Hadmérnök, 11(2), 62-69.

Guha-Sapir, D., Below, R., Hoyois, P. (é.n.): EM-DAT: The CRED/OFDA International Disaster Database. Université Catholique de Louvain

Harris, R. C., Hohenemser, C. & Kates, R. W. (1978): Our Hazardous Environment. Environment, 20(7), 6-15. https://doi.org/10.1080/00139157.1978.9928699

Haug, G. H. (2003): Climate and the Collapse of Maya Civilization. Science, 5613, 1731-1735. https://doi.org/10.1126/science.1080444

Hewitt, K. (1980): Reviewed Work: The Environment as Hazard by Ian Burton, Robert W. Kates, Gilbert F. White. Annals of the Association of American Geographers, 2, 306-311.

Hollis, H. (2018): Bridging International Relations and Disaster Studies: The Case of Disaster-Conflict Scholarship. Disasters, 42(1), 19-40. https://doi.org/10.1111/disa.12231

Horváth G. & Bleszity J. (2015): A mentő tűzvédelem nemzetközi tapasztalatai. Bolyai Szemle, 24(3), 91-103.

Horváth H., Kátai-Urbán L., Kozma S., Sárosi G. & Vass G. (szerk.) (2018): Iparbiztonságtan II.: Kézikönyv a veszélyesáru-szállítmányokkal kapcsolatos feladatok ellátásához. Dialóg Campus Kiadó

Jigyasu, R. (2005): Disaster: A ‘Reality’ Or Construct? Perspective From The ‘East’ In Perry, R. W. & Quarantelli, E. L. (eds.): What Is a Disaster? New Answers to Old Questions. Xlibris Corporation, 49-59.

Kátai-Urbán L. & Teknős L. (2014a): A katasztrófavédelem fenntarthatósági aspektusai. In Knoll I. & Lakatos P. (szerk.): Közszolgálat és fenntarthatóság. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 141-158.

Kátai-Urbán L. & Teknős L. (2014b): Vegyi fegyver alkalmazása az első világháborúban. Hadtudomány, 24(1–2), 54-64.

Kátai-Urbán L. & Vass Gy. (2014): Safety of Hungarian Dangerous Establisments - Review of the Industrial Safety’s Authority. Hadmérnök, 9(1), 88–95.

Kerezsi K. & Pap A. L. (2015): Rendészet, Tudomány, Doktori Iskola. Magyar Rendészet, 4, 67–83.

Kilian, L. M. (1954): Some Accomplishments and Some Needs in Disaster Study. Journal of Social Issues, 10(3), 66-72. https://doi.org/10.1111/j.1540-4560.1954.tb02000.x

Kocsis I., Péntek A., Fazekas Cs. & Kuti R. (2016): Műszaki mentések hártyásszárnyúak okozta veszélyhelyzetekben. Védelem Tudomány, 1(3), 78–91.

Kreps, G. A. (1998): Disaster as Systemic Event and Social Catalyst: A Clarification of Subject Matter. In Quarantelli, E. L. (eds): What Is a Disaster? Perspectives on the Question. Routledge, 31-55.

Kroll-Smith, S. & Gunter, V. J. (1998): Legislators, Interpreters, and Disasters: The Importance of How as Well as What Is a Disaster. In Quarantelli, E. L. (eds.): What Is a Disaster? Perspectives on the Question. Routledge, 160-176.

Kuhn, T. S. (1996): The Structure of Scientific Revolutions. University of Chicago Press

Kuti, R. (2006): A műszaki mentésekhez használható eszközök bemutatása, fejlődésük áttekintése. Védelem Online, 60, 1-12.

Kuti R. (2007): Terrorcselekmények kárfelszámolási lehetőségeinek vizsgálata tűzoltói aspektusból. Védelem, 14(3), 34-35.

Kuti R. (2008): A tűzoltóképzés sajátosságai Ausztriában. Védelem, 6, 30-31.

Kuti R. (2010): Komplex műszaki mentések tervezésének lehetőségei. Védelem Online, 233, 1-7.

Kuti R. (2015): A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai. Védelem Online, 536, 1-8.

Kuti R. & Földi L. (2007): Mentesítés mobil vízköddel oltó berendezéssel. Védelem, 14(2), 46-48.

Mitchell, J. K. (1990): Human Dimensions of Environmental Hazards: Complexity, Disparity, and the Search for Guidance. In Kirby, A. (eds.): Nothing to Fear: Risk and Hazards in American Society. University of Arizona Press, 131-175.

Muhoray Á. & Becze R. (2013): A Katasztrófavédelmi Szervezetek Nemzetközi Együttműködése. Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Muhoray Á. & Teknős L. (2015): A HUNOR hivatásos nehéz kutató - mentő mentőszervezet alkalmazásának logisztikai feladatai. Hadtudomány, 25(E-szám), 14-23. https://doi.org/10.17047/HADTUD.2015.25.E.11

Oliver-Smith, A. & Hoffman, S. M. (eds.) (1999): The Angry Earth: Disaster in Anthropological Perspective. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203821190

Olson, R. S. (2000): Toward a Politics of Disaster: Losses, Values, Agendas, and Blame. International Journal of Mass Emergencies and Disasters, 18(2), 265-287.

Palaganas, E. C. et al. (2017): Reflexivity in Qualitative Research – A Journey of Learning. The Qualitative Report, 22(2), 426-438.

Pántya P. & Szalóki P. (2019): Megtámasztási megoldások a katasztrófa-védelem speciális beavatkozásai során. Hadtudomány, 29(1-2), 121-135.

Pap A. L. (2008): A szakstatisztikától az önálló diszciplínáig: a rendészetelmélet fejlődéstörténete és elismerése. Rendészeti Szemle, 56(2), 109-116.

Perry, R. W. & Quarantelli, E. L. (eds.) (2005): What Is a Disaster? New Answers to Old Questions. Xlibris. https://doi.org/10.4324/9780203984833

Poljanšek, K., Marin Ferrer, F., De Groeve, T. & Clark, I. (eds.) (2017): Science for Disaster Risk Management 2017. Knowing Better and Losing Less. European Commission

Quarantelli, E. L. (1985): What Is Disaster? The Need For Clarification In Definition And Conceptualization In Research. In Sowder, B. (eds.): Disasters and Mental Health Selected Contemporary Perspectives. Government Printing Office, 41-73.

Quarantelli, E. L. (2005): Disaster Research. In Borgattam, E. & Montgomery, R. (eds.): Encyclopedia of Sociology. Macmillan, 682-688.

Havid́́án, R., Quarantelli, E. L. & Dynes, R. R. (eds.) (2007): Handbook of Disaster Research. Springer

Dúc & Etele (1912): Révai Nagy Lexikon VI. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 410-411.

Sjoberg, G. (1962): Disasters in Social Change. In Baker, G. & Chapman, D. (eds.): Man and Society in Disaster. Basic Books, 356-384.

Stallings, R. A. (1998): Disaster and the Theory of Social Order. In Quarantelli, E. L. (eds.): What Is a Disaster? Perspectives on the Question. Routledge, 127-145.

Takács K. & Kuti R. (2017): Fenntartható vízellátás biztosításának aktuális kérdései. Védelem Tudomány, 2(2), 304-317.

Teknős L. (2018): A klímaváltozás, mint új kihívás megjelenése az Európai Unió polgári védelmi mechanizmus feladatrendszerében. Hadtudomány, 28 (E-szám), 188-210. https://doi.org/10.17047/hadtud.2018.28.e.188

Teknős L., Csepregi P. & Endrődi I. (2014): Felsőoktatási intézmények önkéntes mentőszervezeteinek jelentősége, helye, szerepe a katasztrófavédelem rendszerében. Hadtudomány, 24(1), 155-168.

Turner, B. A. (1978): Man Made Disasters. Wykeham

Megjelent
2020-12-10
Hogyan kell idézni
PappB. (2020). Mit nevezünk katasztrófának? Katasztrófaelméleti megközelítések és vizsgálatuk. Belügyi Szemle , 68(4. ksz.), 64-78. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2020.4.5
Rovat
Tanulmányok