A közigazgatás tudományos módszerei a migráció kutatásban

Kulcsszavak: tudományos kutatás, migráció, közigazgatás, módszerek

Absztrakt

Tanulmányomban bemutatom a migráció kutatás irányait, valamennyit a közigazgatás-tudomány szempontjából. A migráció kutatás, mint független kutatási terület megjelenését a migráció növekedése tette szükségessé. A kutatók a migráció jelenségét saját területüknek megfelelően kutatják. A közigazgatás multidiszciplináris módszert, vagyis különböző területek metodológiai megközelítését alkalmazza, amelyek mindegyikét az adott kutatás tárgyának ismerete és jellege határozza meg, amelyek a migráció jelenségének egy adott szegmensére tudnak választ adni. A tanulmány betekintést nyújt a migráció kutatás kutatási módszereibe. Nem kíván speciális példákat és eljárásokat bemutatni. A tanulmány végén, a közigazgatás tudományának lehetséges irányaiból, bemutatom azokat a szervezeteket és fakultásokat, amelyek a migráció kutatás metodológiáját alkalmazni tudják.

Hivatkozások

Arató, K – Koller, B. (2014): Magyarország és az Európai Unió [Hungary and the European Union]. In: Körösényi, A. (szerk.): A magyar politikai rendszer - negyedszázad után [The Hungarian political system after a quarter of a century]. Budapest: Osiris Kiadó, 378.

Babbie, E. (2008): A társadalomtudományi kutatás módszertana [The Practice of Social Research]. Budapest: Balassi Kiadó, 39.

Barley, N. (2006): Egy zöldfülű antropológus kalandjai [The Innocent Anthropologist]. Budapest: Typotex, 11, 12.

Blutman, L. (2007): Egy empirikus jogértelmezéstan szükségessége [The need for an empirical jurisprudence]. Budapest: Jogtudományi Közlöny, 3.

Csepeli, Gy. – Örkény, A. (2017): Nemzet és migráció [Nation and migration]. Budapest: ELTE TÁTK Kisebbségszociológiai Tanszék, 160.

Czuprák, O. – Kovács, G. (2017): A szervezetvezetés elmélete. A közszolgálati szervezetek vezetésének elméleti alapjai [The Theoretical Basis of the Organisational Leadership of Public Service Organisations]. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 79.

Hautzinger, Z. (2016): Szemelvények a migráció szabályozásáról [Excerpts on the Regulation of Migration]. Pécs: AndAnn Kft, 16.

Héra, G. – Ligeti, Gy. (2014): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása [Methodology. Research on social phenomena]. Budapest: Osiris Kiadó.

Hornyacsek, J. (2014): A tudományos kutatás elmélete és módszertana [Theory and methodology of scientific research]. Budapest Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 33.

Magyary, Z. (1939): A ténymegállapító módszer a közigazgatásban [The fact-finding method in public administration]. In: Magyary, Z. – Kiss, I. (szerk.): A közigazgatás és az emberek [The fact - finding method in public administration]. Budapest: Közigazgatástudományi Intézet Budapest, 11-26.

Madarász, T. (1987): A közigazgatás és a jog [Administration and law]. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 9.

Szabó, L. A. (2017): Migráció és fenntartható közigazgatás [Migration and sustainable public administration]. In: Keresztes, G. (szerk.): Tavaszi Szél 2017 [tanulmánykötet] 2, 570. [Migration and sustainable administration]. Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége

Sztárayné, Kézdy É. (2013): Kutatásmódszertan és prezentációkészítés [Research methodology and presentation]. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem

Tomka, B. (2005): Az összehasonlító módszer a történetírásban – eredmények és kihasználatlan lehetőségek [The comparative method in historiography - results and untapped opportunities.]. Szeged: Aetas, 20.

Varga, Zs. (2014): Az összehasonlító kutatások térhódítása az Európai agrártörténet-Írásban [The prevalence of comparative research in European Agricultural History Writing]. Budapest Historica Critica, 453.

Megjelent
2020-09-15
Hogyan kell idézni
SzabóA. L. (2020). A közigazgatás tudományos módszerei a migráció kutatásban. Belügyi Szemle , 68(2. ksz.), 111-124. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2020.2.8
Rovat
Tanulmányok