A helyreállító igazságszolgáltatás pszichológiai aspektusai

Kulcsszavak: bűnügyi igazságszolgáltatási rendszer, pszichológiai mechanizmus, büntetés

Absztrakt

Az igazságszolgáltatás hagyományos módszerei mellett az utóbbi időszakban megjelentek a resztoratív, vagy helyreállító technikák is (pl. közvetítői eljárás, családi csoport konferencia), amelyek erősebben fókuszálnak az áldozat és a vádlott érdekeire. Ezek a módszerek olyan körülményeket alakítanak ki, amelyek között közös megbeszélés alakulhat ki, a helyzetek és az igények, valamint a motivációk az áldozat és az elkövető oldaláról is felszínre kerülhetnek. A folyamatban lehetőség van olyan érzelmek és gondolatok kifejezésére is, amelyek elősegíthetik a pszicho-dinamika létrejöttét az egyén és a közösség szintjén is. Mindezek miatt jelentős pszichológiai hatások állnak a helyreállító technikák hátterében. A szakirodalomra alapozás, és annak tanulmányozása egyaránt nagyon fontos. Hat olyan tényezőt vizsgáltunk, amelyekkel kapcsolatban a kutatások pozitív hatásokat mutattak. (1) Figyelembe vesszük a résztvevők aktív bekapcsolódását, amely egyértelműen meghatározza a “saját végzetem befolyásolása” gyakorlatát, szemben a “saját sebezhetőség tapasztalatával”. (2) Az erkölcsösség, bocsánatkérés és megbocsátás fontos lehet. (3) Az elkövető érzelmeinek kifejezésével az áldozat lehetőséget kap mindenfajta frusztráció feloldására. (4) A tettes motivációjának kifejezése lehetőséget nyújt az áldozat számára a rejtett tényezők megismeréséhez. (5) Ezen túlmenően a hangsúly a helyreállítás javaslatára, és ahol lehet, az elfogadására kerül. (6) Végezetül az érintettek érzelmei megváltozhatnak a pozitív látásmód irányába.

Hivatkozások

Amstutz, L. S. – Mullet, J. (2014): The Little Book of Restorative Discipline for Schools. NY: Skyhorse Publishing

Barabás, A. T. (2014): A resztorativitás elmélete és gyakorlata [Theory and practice of restorative approach]. In. Ruzsonyi, P.: Tendenciák és alapvetések a bűnügyi tudományok köréből [Tendencies and fundamental assumptions from the circle of criminal sciences]. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, 287-334.

Barabás, A. T. (2015): Restorative justice in Hungary: a rapidly growing field of practice. Restorative Justice. 3, 387-395. https://doi.org/10.1080/20504721.2015.1109348

ECOSOC Resolution 2002/12. Basic principles on the use of restorative justice programmes in criminal matters.

Farkas, J. (2017): Psychological Assessment of Children by Forensic Experts. In: Homoki-Nagy, M. – Hajdú, J. (eds.) Acta Universitatis Szegediensis. Ünnepi kötet dr. Zakar András c. egyetemi tanár 70. születésnapjára [Festive volume to the 70th birthday of Dr. András Zakar, titular professor] Szeged: SZTE, 55-64.

Farkas, J. (2018): A fejlődéslélektan alapvető kérdései [Basic questions of developmental psychology]. Határrendészeti Tanulmányok, 2, 97-110.

Farkas, J. – Sallai, J. – Krauzer, E. (2020): The organisational culture of the police force. Internal Security, 1, 77-84. https://doi.org/10.5604/01.3001.0014.3189

Fellegi, B. (2007): Explaining the Impact of Restorative Justice - the ‘4-way interaction’ of morality, neutralisation, shame and bonds.

Foley, T. (2014): Developing Restorative Justice Jurisprudence: Rethinking Responses to Criminal Wrongdoing. UK: Ashgate Publishing

Hutchison, K. (2014): Forgiveness. In. Kelly, V. C. – Thorsborne, M.: The Psychology of Emotion in Restorative Practice. London: Kingsley Publishing, 118-127.

Gavrielides, T. (2016): The Psychology of Restorative Justice. UK: Routledge

Gromet, D. M. (2015): Psychological perspectives on the place of restorative justice in criminal justice systems. In: Oswald, M. – Bieneck, S. – Hupfeld-Heinemann, J. (eds.): Social Psychology of Punishment of Crime. UK: Wiley

Kelly, V. C. – Thorsborne, M. (2014): The Psychology of Emotions in Restorative Practise. UK: Kingsley

Leonard, L. – Kenny, P. (2014): The Sustainability of Restorative Justice. UK: Emerald

Liebmann, M. (2007): Restorative Justice: How It Works. UK: Kingsley

London, R. (2011): Crime, Punishment, and Restorative Justice: A Framework for Restoring Trust. Oregon: Wipf & Stock

Lloyd, A. – Borrill, J. (2020): Examining the Effectiveness of Restorative Justice in Reducing Victims’ Post-Traumatic Stress. Psychological Injury and Law, 13, 77–89.

Maxwell, G. M. – Liu, J. H. (2007): Restorative Justice and Practices in New Zealand: Towards a Restorative Society. New Zealand: Wipf and Stock Publishers

McLaughlin, E. – Fergusson, R. – Hughes, G. – Westmarland, L. (2003): Restorative Justice: Critical Issues. UK: SAGE

Polt, P. – Pallagi, A. – Schubauer, L. – Blaskó, B. (2020): Büntetőjog a gyakorlatban [Criminal law in practice]. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó

Roach, K. (1999): Four Models of the Criminal Prosess. Journal of Criminal Law and Criminology. 89, 2, 671-716. https://doi.org/10.2307/1144140

Rosenblatt, F. F. (2015): The Role of Community in Restorative Justice. NY: Routledge

Sófi, Gy. – Farkas, J. (2019): A fiatalkori pszichopátiás vonások legfőbb jellegzetességei és rendészeti vetületei [Main characteristics and law enforcement projections of psychopathic features in the adolescence]. In: Marton, Zs. – Németh, K. – Pelesz, P. – Péter, E. (eds.) IV.

Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia Tanulmánykötet. Nagykanizsa: Pannon Egyetem, 42-54.

Sullivan, D. – Tifft, L. (2006): Handbook of Restorative Justice: A Global Perspective. NY: Routledge

Strang, H. – Braithwaite, J. (2002): Restorative Justice and family violence. UK: Cambridge University Press

Strasser, F. – Randolph, P. (2004): Mediation – A Psychological Insight into Conflict Resolution. London-NY: Continuum

Strickland, R. A. (2004): Restorative Justice. NY: Lang Publishing

Ürmösné, S. G. (2015): Érák, szubkultúrák, szocializáció, férfi-kontra női agy a gendernyelvészet tükrében [Eras, subcultures, socialisation, male vs. female brain as reflected in gender linguistics]. Magyar Rendészet, 2, 151-161.

Ürmösné, S. G. (2017): A case study, based on a spontaneous discourse of Greek - Hungarian bilinguals, in respect of interjections, swear words and syntactical mistakes, as regards gender. Magyar Rendészet, 4, 193-210.

Ürmösné, S. G. (2019): Miben segítik a nyelvi ujjnyomok a nyomozást? [What linguistic fingerprints can help investigations in?] Magyar Rendészet, 1, 65-75.

Van Ness, D. W. – Heetderks, K. (2015): Restoring Justice: An Introduction to Restorative Justice. USA: Anderson Publishing

Wallis, P. (2014): Understanding restorative justice: How empathy can close the gap created by crime. UK: Policy Press

Zehr, H. (2015): Changing Lenses – Restorative Justice for Our Times. USA: Herald Press

Megjelent
2020-09-15
Hogyan kell idézni
FarkasJ., SófiG., & FeketeM. (2020). A helyreállító igazságszolgáltatás pszichológiai aspektusai. Belügyi Szemle , 68(2. ksz.), 23-36. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2020.2.2
Rovat
Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>