Hogyan befolyásolták egyes történelmi időszakok a migráció dinamikáját?
Absztrakt
A népvándorlások mindig fontos szerepet játszottak a világtörténelemben. A fő kérdés, hogy miként határozza meg a történelem a migrációt és hogyan befolyásolja a migráció a történelmet. A migráció dinamikus folyamatát az emberi alkalmazkodás eszközeként tekintik. Korábban a migrációs döntést leginkább a jobb lehetőségek keresése motiválta, a 21. század első évtizedeiben azonban az emberek már olyan közvetlen veszélyek miatt hagyták el otthonukat, mint az éghajlatváltozás különféle hatásai, természeti katasztrófák, az államok gyengülése, országon belüli polgárháborús helyzet, vagyis a gazdasági és a biztonsági stabilitás hiánya. A föld népességének csupán 3,5%-a, csaknem 272 millió személy érintett a nemzetközi migrációban, azonban ezek a vándorok egyes kontinensekre, régiókra és néhány országra koncentrálódnak. Jelenkori történelmünket a nemzetközi mobilitás jellemzi, a nemzetközi migráció régi-új formái láthatók, mint az ideiglenes vagy a cirkuláris migráció, azonban ezek a jelenségek nem teljesen újak. Párhuzamos mintáik megtalálhatók a fontos történelmi korszakokban.
Hivatkozások
Castles, S. (2000): International migration at the beginning of the twenty-first century: global trends and issues. International Social Science Journal, 52, 269-281. https://doi.org/10.1111/1468-2451.00258
Castles, S. – Haas, H. de – Miller, M. J. (2014): The Age of Migration International Population Movements in the Modern World. Fifth Edition. New York: The Guilford Press
Castles, S. – Miller, M. J. (2003): The age of migration. International population movements in the modern world. Third edition. New York: Palgrave Macmillan
Cseresnyés F. (2005): Migráció az ezredfordulón. Budapest-Pécs: Dialóg Campus
Donato, K. – Gabaccia, D. (2015): From the Slavery Era to the Global Age. Gender and International Migration. New York: Russell Sage Foundation.
Donato, K. – Massey, D. S. (2016): Twenty-First Century Globalization and Illegal Migration. ANNALS, AAPSS, 666, 1, 7–26. https://doi.org/10.1177/0002716216653563
European Commission (2011): Temporary and Circular Migration: Empirical Evidence, Current Policy Practice and Future Options in EU Member States. Luxembourg: Publication Office of the European Union
Gulyás É. (szerk.) (2018): Migráció és a bevándorlókhoz való viszony Németországban és Magyarországon. Győr: Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, 80.
Hautzinger Z. (2018): A migráció és a külföldiek büntetőjogi megjelenése. Pécs: AndAnn Kiadó
Illés S. – Kincses Á. (2012): Hungary as receiving country for circulars. Hungarian Geographical Bulletin, 3, 197–218.
Illés S. – Kincses Á. (2009): Migráció és cirkuláció. Statisztikai Szemle, 7−8, 729–747.
IOM (2004): Essentials of Migration Management: A Guide for Policy Makers and Practitioners. Geneva: IOM
IOM The UN Migration Agency (2017): World Migration Report 2018. Geneva: IOM
IOM UN Migration (2019a): Glossary on Migration. Geneva: IOM
IOM UN Migration (2019b): World Migration Report 2020.
King R. (2008): Vándorló emberiség. Budapest: Geographia Kiadó
Klenner Z. (2019): A menekültügy története. In: Klenner Z. (szerk.) (2019): Menekültügyi ismeretek. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 16–38.
Lüthi, B. (2010): Migration and Migration history. Potsdam: Zentrum für ZeithistorischeForschung
Malmerg, G. (1997): Time and Space in International Migration. In: Hammar et al. (ed.): International Migration, Immobility and Development. Multidisciplinary Perspectives. Oxford: Berg, 21–48.
Massey, D. S. (1988): International migration and economic development in comparative perspective. Population and Development Review, 3, 383–414. https://doi.org/10.2307/1972195
McKeown, A. (2004): Global Migration. Journal of World History, 2, 155–190. https://doi.org/10.1353/jwh.2004.0026
Papademetriou, D. G. (2003): Managing Rapid and Deep Change in the Newest Age of Migration. The Political Quarterly, 1, 39–58. https://doi.org/10.1111/j.1467-923X.2003.00580.x
Rada P. (2006): Átalakuló biztonsági kihívások. Budapest: Grotius Kiadó
Szuhai I. (2015): Rethinking the concept of failed states. Central European Papers, 2, 99–110. https://doi.org/10.25142/cep.2015.020
Szuhai I. (2018): A németországi török diaszpóra kialakulása és migrációjának dinamikája. In: Gulyás É. (szerk.) (2018): Migrációs és a bevándorlókhoz való viszony Németországban és Magyarországon – Tanulmányok. Győr: SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti Tanszék, 77–90.
Teitelbaum, M. S. (2009): The Global Commission on International Migration: Challenges and Paradoxes. The Center for Migration Studies Special Issues, 1, 116-124. https://doi.org/10.1111/j.2050-411X.2009.tb00419.x
Vajkai E. (2017): Az állampolgárságtól megfosztás Franciaországban. Magyar Rendészet, 3, 131–146.
.png)
