Az idegenrendészeti- és a büntetőeljárások kapcsolódási pontjai, gyakorlati nehézségei

Kulcsszavak: migráció, idegenrendészet, büntetőjog, kiutasítás végrehajtás

Absztrakt

A témaválasztással az értekezés írói arra vállalkoztak, hogy az idegenrendészeti eljárás kényszerintézkedési területét, vagyis a migrációs szabályok megsértésének értékelését állítsák párhuzamba a büntetőeljárással, megvilágítva a köztük fennálló relációt és a legfontosabb kapcsolódási pontokat. Jelen tanulmányt nem gyakorló büntetőjogászok, hanem az idegenrendészeti szakterület jogalkalmazói jegyzik, s mint ilyen, leginkább a gyakorlati tapasztalatok inspirálták. Erre építve jelenik meg új szempontként annak felismerése, hogy a büntetőeljárás és az idegenrendészeti eljárás közötti szorosabb együttműködés a számos kapcsolódási pont okán kifejezetten kívánatos: a jogalkalmazás és a jogalkotás párhuzamos, iteratív szemléletű fejlesztése jelentősen növelheti az eljárási folyamatok hatékonyságát. A szerzők meggyőződése, hogy a külföldiekkel szemben alkalmazott büntetés elsődleges célját, vagyis a társadalom védelmét akkor tudja megfelelően biztosítani, amikor a közrendre veszélyes külföldiek Magyarországról való eltávolítását – a társadalom védelme érdekében – mielőbb lehetővé teszi. Értekezésükben a biztosított keretek között, olyan témák egészben történő kihagyása árán, mint az átkísérés gyakorlata, a feljelentési kötelezettség teljesítése, a perújítás esedékessége, a külföldre utazási korlátozás biztosítása, bemutatják, hogy a két szakterület mely pontokon kapcsolódik egymáshoz. Érdemes megfigyelni, hogy noha a két terület eltérő célokkal rendelkezik, az alkalmazott eszközök egymáshoz hasonlók, így összefonódó, de mégis elkülönülő területekről beszélhetünk. Az értekezés problémafelvetéséből kitűnik, hogy a vonatkozó jogszabályok folyamatos testre szabása elengedhetetlen, így ebben az esetben is érvényes az az általános elv, hogy a jogszabályi változások az életet és a megváltozott körülményeket követik le. A migrációs trendek rapid változása miatt a jogrendszer egyre gyorsabb reakciókra kényszerül, és a hatáskörök elválasztásával alkalmasnak kell lennie a válaszadásra. Gyakorlati szemléletéből fakadóan a tanulmánytól várt legfontosabb eredmény olyan szakmai vita generálása, amely hosszabb távon elmélyítheti a vizsgált területek szabályozásának és működésének összehangolását egy egységes, jó gyakorlat irányába, növelve a jogbiztonságot mind a jogalkalmazók, mind a külföldiek szempontjából.

Hivatkozások

Balogh Zs. – Hajas B. – Schanda B. (2014): Alapjogok és alapvető kötelezettségek fogalma, értelmezése. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 7.

Beccaria, C. (1887): Bűntett és büntetés. Budapest: Révai Kiadó

Ferguson, N. (2016): Civilizáció. Budapest: Scholar Kiadó

Harari, Y. N. (2018): 21 Lessons for the 21st Century. London: Jonathan Cape, Penguin Random House UK

Hautzinger Z. (2016): Idegen a büntetőjogban. Pécs: AndAnn Kft.

Szép Á. (2014): Kiadatás vagy menedékjog? Iustum Aequum Salutare X, 3, 181.

Szép Á. (2017): A menedékkérők hozzáférése az államterülethez. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, PhD thesis

Megjelent
2020-09-15
Hogyan kell idézni
BollaV., & JágerK. A. (2020). Az idegenrendészeti- és a büntetőeljárások kapcsolódási pontjai, gyakorlati nehézségei. Belügyi Szemle , 68(9), 11-34. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.9.1
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok