Terrorizmus elleni küzdelem az Európai Unióban és a terrorizmus egységes fogalma megalkotásának problémái
Absztrakt
Az Európai Unióban napjainkban az egyik legfontosabb, a belső biztonságot is veszélyeztető jelenség a politikai erőszak egyik fajtája, a terrorizmus. Ezért mindenképpen szükséges rövid történeti áttekintést követően annak vizsgálata, hogy jelenleg az Európai Unióban milyen módon szabályozott a terrorizmus büntetőjogilag, és az egységes-e, megfelelő-e? Különös tekintettel arra, hogy jelenleg a tudományos kutatások is rávilágítanak azon problémára, hogy hiányzik a terrorizmus egységes fogalmának meghatározása, és ez számos egyéb problémát vet fel, nem csak uniós, de globális szinten is. Erre tekintettel a tanulmányom öt fejezetre bontva mutatja be a problémafelvetést. Első részben a terrorizmus jelenlegi elterjedését mutatja be az Európai Unióban, majd a rövid történeti áttekintést követően külön-külön részletezi az Európai Unió jogalkotásában megjelenő terrorizmus fogalmat, szóhasználatot és a tudományos kutatásokban megjelenő fogalmakat, rávilágítva az egységesség hiányára, és az abból eredő hátrányokra. Végezetül pedig az összegzésben részletezem a szabályozás újragondolásának lehetséges irányait, és javaslatokat fogalmazok meg.
Hivatkozások
Baldwin, D. A. (1997): The concept of security. Review International Studies, 23, 5–26. https://doi.org/10.1017/S0260210597000053
Barker, J. (2003): A terrorizmus. Budapest: HVG Könyvek
Coady, C. A. J. (2004): Terrorism and innocence. The Journal of Ethics, 1, 37–58. https://doi.org/10.1023/B:JOET.0000012251.24102.a5
Cohen, J. – Blanco, J. M. (2016): Knowledge, the Great Challenge to Deal with Terrorism. Revista de Estudios en Seguridad Internacional, 1, 44. https://doi.org/10.18847/1.3.3
Douglas, J. E. – Burgess, W. A. – Burgess, A. G. – Ressler, R. K. (2006): Crime Classification Manual (second edition) – A standard system for investigating and classifying violent crimes. Hoboken–New Jersey: Wiley
Ganor, B. (2010): Defining Terrorism: Is one man’s terrorist another man’s freedom fighter? Police Practice and Research, 4, 287–304. https://doi.org/10.1080/1561426022000032060
Gazdag F. – Remek É. (2018): A biztonsági tanulmányok alapjai. Budapest: Dialóg Campus Kiadó
Hímer N. V. (2011): A terrorizmus eredete és fejlődéstörténete. Szakmai Szemle, 2, 49–70.
Kemény J. (2005): Az Al-Kaida mozgalom. Magyar Hadtudomány, 1, 4.
Maras M. H. (2016): A terrorizmus elmélete és gyakorlata. Budapest: Antal József Tudásközpont
Marsden, S. V. – Schmid, A. P. (2011): Typologies of Terrorism and Political Violence. In: Schmid, A. P. (szerk.): The Routledge Handbook of Terrorism Research. London and New York: Routledge
Rapoport, D. C. (2006): The Four Waves of the Modern Terrorism. In: Rapoport, D. C. (szerk.): Terrorism. Critical Concepts in Political Science. Hoboken: Routledge, 3–30. https://doi.org/10.4324/9781315235691-1
Schmid, A. P. (2004a): Frameworks for conceptualising terrorism. Terrorism and Political Violence, 2, 197–221. https://doi.org/10.1080/09546550490483134
Schmid, A. P. (2004b): Terrorism – The Definition Problem. Case Western Reserve Journal of International Law, 2, 375–419.
Schmid, A. P. (2016): The way forward on counter-terrorism: Global perspectives. Strathmore Law Journal, 1, 50–54.
Stone, M. (2009): Security According to Buzan: A Comprehensive Security Analysis. Security Discussion Paper Series, 1, 10.
Sundquist, M. V. H. (2010): Political Terrorism: An Historical Case Study of the Italien Red Brigades. Journal of Strategic Security, 3, 53–68. https://doi.org/10.5038/1944-0472.3.3.5
Weinberg, L. – Pedahzur, A. – Hirsch-Hoefle, S. (2004): The Challenges of Conceptualizing Terrorism. Terrorism and Political Violence, 4, 777–794. https://doi.org/10.1080/095465590899768