A ne bis in idem elv gyakorlati érvényesülésének korlátai Magyarországon az igazgatási és a büntetőjogi szankciók tükrében
Absztrakt
Az Európai Unió Bíróságának kétszeres értékelés tilalmával kapcsolatban hozott döntései rámutattak arra, hogy hazánkban a közigazgatási és büntetőeljárások párhuzamossága, illetve a szankciók halmozódása alapvető forrása a ne bis idem elv érvényülésével kapcsolatban megjelenő jogértelmezési kérdéseknek. Jelen tanulmány célja, hogy napjaink jogalkalmazói gyakorlatán keresztül mutasson rá mindazon anomáliákra és ellentmondásokra melyek a ne bis in idem elv érvényesülésével kapcsolatban az adójog, a vámjog és a büntetőjog által alkalmazott szankciók viszonyrendszerében megmutatkoznak.
Hivatkozások
Elek B. (2016): A közigazgatási eljárás – büntető eljárás viszonya a ne bis in idem elvének tükrében. JURA, 2, 237.
Jacsó J. – Udvarhelyi B. (2018): Új irányelv az uniós csalások elleni büntetőjogi védelemről. Magyar Jog, 6, 327–337.
Lengyel T. (2019): Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata, valamint hazai szabályozásunk ellentmondásai a ne bis in idem elv érvényesülésének tekintetében. Belügyi Szemle, 3, 58–75.
Madai S. (2010): Gondolatok az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértéséről. Rendészeti Szemle, 2, 87–95.
Madai S. (2011): A csalás büntetőjogi értékelése. Budapest: HVG ORAC
Molnár G. M. (2017): Az adóigazgatási és büntetőeljárás kapcsolata. In: Domokos A. (szerk.): A költségvetés büntetőjogi védelme konferencia előadásainak szerkesztett változata. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 40.
.png)
