A jogellenes tartalomközléssel megvalósított kiberbűncselekmények elleni fellépés eljárásjogi dilemmái a nemzetközi együttműködésben
Absztrakt
Cél: A tanulmány fő célja, hogy átfogó képet adjon a nemzetközi elemet tartalmazó kiberbűncselekmények nyomozásának eljárásjogi dimenzióiról. E körben két nagy területtel, a joghatósággal és a jogsegéllyel összefüggésben emeli ki azokat a nehézségeket, amelyek lassíthatják, sőt szélsőséges esetekben akár el is lehetetleníthetik az eredményes fellépést.
Módszertan: Mivel a tanulmányban főként jogszabályi megoldásokról esik szó, a tanulmány összegyűjti és összehasonlító elemzésnek veti alá azokat a fontosabb EU-s és nemzetközi jogforrásokat, amelyek az országok közötti együttműködést szabályozzák a kiberbűnözés területén.
Megállapítások: Főként a nemzetközi jogsegély területén aktív európai uniós jogalkotás zajlik, ahol egyre inkább előtérbe kerül a közvetlenség elve, azaz az eljáró hatóságoknak az a lehetősége, hogy közvetlenül keressenek meg más tagállamban letelepedett közvetítő szolgáltatókat. Ez egyrészt gyorsíthatja az eljárásokat, másrészt azt a veszélyt rejti magában, hogy a számtalan rendelkezésre álló eszköz átfedésbe kerül egymással, gyengítve a fellépés hatékonyságát.
Érték: Mivel a jogalkotási eljárások egy része még folyamatban van, mindenképpen további kutatást érdemel, hogy a tagállamok hogyan tudják majd alkalmazni az új eszközöket a gyakorlatban.
Hivatkozások
Blaskó B. & Budaházi Á. (2019). A nemzetközi bűnügyi együttműködés joga. Dialóg Campus.
Boros A. (2016). Közérthető közigazgatási hatósági eljárás. Wolters Kluwer Kft. eBooks. https://doi.org/10.55413/9789632956220
Brenner, S. W. (2006). Cybercrime jurisdiction. Crime Law and Social Change, 46(4-5), 189–206. https://doi.org/10.1007/s10611-007-9063-7
Brenner, S. W. & Koops, B-J. (2004). Approaches to Cybercrime Jurisdiction. Journal of High Technology Law, 4(1). https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=786507
Ligeti K. (2008). A nemzetközi bűnügyi együttműködés általános feltételei. In Kondorosi F. & Ligeti K. (Szerk.), Az európai büntetőjog kézikönyve (pp. 60–75). Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.
Mezei K. (2022). A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban. L’Harmattan Kiadó, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet.
Parti K. (2018). Az elektronikus hírközlési szolgáltatók együttműködési kötelezettsége a büntetőeljárás során a gyakorlat tükrében. Belügyi Szemle, 66(10), 23–35. https://doi.org/10.38146/bsz.2018.10.2
Rawat, M. (2021). Transnational Cybercrime: Issue of Jurisdiction. International Journal of Law Management & Humanities 4(2), 253–266. http://doi.one/10.1732/IJLMH.26049
Tóth D. & Gáspár Zs. (2020). Nemzetközi bűnügyi együttműködéssel összefüggő nehézségek a kiberbűnözés területén. Büntetőjogi Szemle, 9(2), 35–45.
Villányi J. (2003). Az EU kölcsönös bűnügyi jogsegélyéről szóló egyezményhez kapcsolódó jogalkotási feladatok. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica: Publicationes Doctorandorum Juridicorum III, 209–259.
.png)
