A kapcsolati erőszak áldozatai
Absztrakt
Cél: Ezen írás célja a kapcsolati erőszak megelőzési lehetőségeinek vizsgálata. A cikk a kapcsolati erőszakkal szembeni európai uniós küzdelem újabb állomásait ismerteti.
Módszertan: Módszertana a nemzetközi jog összehasonlító elemzése, az áldozattá és erőszak tevővé válás okainak szociológiai és pszichológiai feltárása. Dióhéjban áttekinti az Isztambuli Egyezmény legfontosabb feladatait. Szól arról, hogy az Európai Unió mint szervezet 2023-ban csatlakozott ehhez az egyezményhez, egyúttal azonban szükségesnek tűnik egy egységes uniós jogszabály megalkotása is. Az írás felvázolja az Európai Bizottság e témában javasolt irányelvtervezetét. Az irányelvtervezet szerint a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak büntetőjogi kérdés, és az emberi jogok komoly megsértésével jár együtt. Noha az irányelvtervezet a nőkkel foglalkozik, az Emberi Jogok Európai Bizottsága maga is kinyilvánította már, hogy férfiak is válhatnak családon belüli erőszak áldozataivá, sőt gyakran a gyerekek is áldozatai a jelenségnek, akár közvetlenül, akár közvetve. Arról is szó esik a cikkben, hogy az EU 2020-as áldozati stratégiája és a 2021-es gyermekjogi stratégiája mennyiben igyekszik hatékonyabb védelmet kialakítani a kapcsolati erőszak áldozatai számára.
Megállapítások: Főbb megállapításai között szerepel, hogy mind a társadalomban, mind a területtel foglalkozó szakembergárdában tudatosítani kell ennek az erőszaktípusnak a specialitásait. Az áldozatok függő helyzetét és az elkövetők kontrollra törekvését, birtoklási vágyát is figyelembe kell venni a büntetőeljárás során.
Érték: Értékként jelentkezik a megoldási javaslat, mely szerint az államnak el kell nyernie az áldozatok bizalmát, és ez a látencia csökkentéséhez vezet. Az áldozatok akkor bíznak majd a társadalomban és a hatóságokban, ha érzékelik a speciális védelmet. Menedékhelyek, telefonos segélyvonalak, orvosi és igazságügyi segítség biztosítása mind szükséges az ilyen jellegű erőszak áldozatai számára.
Hivatkozások
Domokos A. (2017). A családon belüli erőszak büntetőjogi és társadalmi megítélése. Patrocinium Kiadó. https://dx.doi.org/10.6084/m9.figshare.23925240
Domokos A. (2021a). A pandémia hatása a családon belüli erőszakra. In Domokos A. (Szerk.), A családon belüli erőszak aktuális kérdései (pp. 13–28). KRE-ÁJK. https://dx.doi.org/10.6084/m9.figshare.23925264
Domokos A. (2021b). Az erőszak megnövekedése pandémia idején. Glossa Iuridica, 8(Vírus és etika ksz), 75–85. https://dx.doi.org/10.6084/m9.figshare.23925285
Domokos A. (2021c). Online védelem és segítség a bántalmazott hozzátartozók számára. In Homicskó Á. O. (Szerk.), Modern technológiák a jog egyes részterületein (pp. 85–104). Acta
Caroliensia Conventorum Scientiarum Iuridico-Politicarum XXXVI. KRE-ÁJK. https://dx.doi.org/10.6084/m9.figshare.23925318
Domokos A. (2021d). Áldozatsegítés pandémia idején. In Furkó P. & Szathmári É. (Szerk.), Tudomány, küldetés, társadalmi szerepvállalás (pp. 111–125). STUDIA CAROLIENSIA – A Károli Gáspár Református Egyetem 2020-as évkönyve. L’Harmattan Kiadó. https://portal.kre.hu/index.php/kiadvanyok/studia-caroliensia-evkonyv.html
Domokos A. (2021e). „Szerelem”-féltés járvány idején. In Udvary S. (Szerk.), Studia in honorem Imre Szabó 70. (pp. 79–90). De iuris peritorum meritis 15. KRE-ÁJK. https://dx.doi.org/10.6084/m9.figshare.23925471
Domokos A. & Papp P. (2021). Az egyes nemzetközi szervezetek reagálása a családon belüli erőszakra pandémia idején. Jogelméleti Szemle, 21(3) 25–33. https://dx.doi.org/10.6084/m9.figshare.23925486
Domokos A. (2022). Gyermekáldozatok védelme az online világban. In Homicskó Á. O. (Szerk.), A technológia fejlődés társadalmi kihívásai és hatása a jogi szabályozásra (pp. 71–88). Acta Caroliensia Conventorum Scientiarum Iuridico-Politicarum XXXIX. KRE-ÁJK. https://dx.doi.org/10.6084/m9.figshare.23925519
Hoseinnezhad, S. Z., Elyasi, F. & Shahhosseini, Z. (2020). A Rapid Review on Domestic Violence as a Silent Consequence in Corona Time: A Double Pandemic. European Journal of Environment and Public Health, 5(1), em0062. https://doi.org/10.29333/ejeph/8577
Krug, E. G., Dahlberg, L. L., Mercy, J. A., Zwi, A. B. & Lozano, R. (2002). World report on violence and health. Canadian Journal of Public Health, 93(6), 451–455. https://doi.org/10.1007/BF03405037
Shreeves, R. (2023). Combating violence against women and domestic violence [EU Legislation in Progress]. European Parliamentary Research Service.
Mazzucato, C. (2018). Victims of Corporate Violence in the European Union: Challenges for Criminal Justice and Potentials for European Policy. In Gabrio, F. (Eds.), Victims and Corporations: Legal Challenges and Empirical Findings (pp. 21–68). Wolters Kluwer – CEDAM. http://hdl.handle.net/10807/115475
Walker, L. E. A. (2007). Psychology and Violence Against Women. In Mangai, N. (Eds.), Domestic Violence. The Five Big Questions (Chapter 14). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315264905
.png)
