A rendőrség motoros szolgálatának kérdőíves kihasználtságvizsgálata
Absztrakt
A rendőrség motoros szolgálata közel 100 esztendős történelmi múlttal rendelkezik, a kezdetek az 1920-as évek közepéig, a Horthy-korszakig nyúlnak vissza. A viharos történelem a szolgálat fejlődését több alkalommal is megrekesztette,
ennek ellenére az folyamatosnak mondható. Személyi állományát tekintve a csúcspontját az 1990-es években érte el, technikai oldalról 2017-től dinamikus, célirányos és erőteljes fejlesztést mutat. Ennek függvényében a szolgálati feladatrendszerek eredményes végrehajtása attól függ, hogy a képzésfejlesztés lépést tud-e tartani a technikai fejlesztéssel, illetve rendszerszemléletű eredményt tud-e felmutatni a feladatvégrehajtásban.
Cél: A rendőrség megkülönböztető jelzéssel ellátott szolgálati motorkerékpár vezetésére jogosult személyi állományának kihasználtságvizsgálata, elsődleges feladatköreinek, továbbá a szezonálisan megtett futásteljesítményének megállapítása.
Módszertan: Kérdőíves felmérés a 2022. évben a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ motoros alapképzés engedélymegújító továbbképzés képzési programjára jelentkezett motoros rendőrök között.
Megállapítások: Az összesített adatokból megállapítható, hogy az országos összlétszám – 218 fő – szolgálati motorkerékpárral megtett átlagos futásteljesítménye évente 3599 kilométer. Az elsődleges feladatkörbe tartozó járőr kategória 104 fő (járőr, járőrvezető, járőrparancsnok, csoportparancsnok) futásteljesítménye lényegesen jobb, 6589 kilométer/év, azonban a másodlagos feladatkörbe tartozó kategória 114 fő (baleseti helyszínelő és vizsgáló, körzeti megbízott, szolgálatirányító parancsnok és vezetői kategória) összesen átlagosan 2266 kilométert tett meg a 2022-es évben.
Érték: A felmérés megállapításai rávilágítanak arra, hogy a motoros rendőri állomány átlagos futásteljesítménye alacsony. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a kiképzettek több mint 50%-ának nem elsődleges feladatköre a szolgálati motorkerékpárral történő feladatvégrehajtás, azonban e feladatok magas színvonalú végrehajtása indokolja a képzési rendszer átalakítását, hatékonyabbá tételét.
Hivatkozások
Buda K. (2022). Vezetéstechnikai képzések a rendvédelemben ma és holnap. Kari Tudományos Diákköri Konferencia Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Képzési program szolgálati motorkerékpár-vezetők 120 tanórás motoros alapképzése.
Nicola, C. (2020). Managing the safety of police pursuits: A mixed method case study of the Metropolitan Police Service, London. Safety Science, 129(1), 104848. http://dx.doi.org/10.1016/j.ssci.2020.104848
Rusz D. (2015). A megkülönböztető jelzések jogszabályi háttere és aktualitása. Hadmérnök, 10(3), 45–54.
Sakashita, C., Senserrick, T., Lo, S., Boufous, S., de Rome, L. & Ivers, R. (2014). The Motorcycle Rider Behavior Questionnaire: Psychometric properties and application amongst novice riders in Australia. Transportation Research Part F: Traffic Psychology and Behaviour, 16(22), 126–139. http://dx.doi.org/10.1016/j.trf.2013.10.005
Szolgálati motorkerékpár-vezetők évente kötelező, 20 tanórás motoros alapképzés engedélymegújító továbbképzés képzési program.
Töreki S. (2021): Egy rendőri vezető visszaemlékezései – gondolatok a rendőri felkészítésről. Magyar Rendészet, 21(ksz), 205–212. https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.ksz.15
.png)
