Elkövető és/vagy áldozat? Az emberkereskedelem áldozatai által kényszer/fenyegetés hatására elkövetett jogellenes cselekményekről
Absztrakt
Cél: Az emberkereskedelem komplex jelensége a szexuális és a munkacélú kizsákmányolás mellett az úgynevezett egyéb célút is magában foglalja. A legtöbb nemzetközi és hazai kutatás a szexuális kizsákmányolás jellemzőivel foglalkozik, de szót kell ejteni arról is, hogy az utóbbi években a munkáltatással összefüggő kizsákmányolásról is születtek publikációk. Az alábbiakban az egyéb kizsákmányolás körébe tartozó cselekményekről, különösen a jogellenes cselekményekkel összefüggő kizsákmányolásról olvashatnak. Az emberkereskedelem áldozatai által megvalósított cselekmények nemcsak bűncselekmények, de annak nem minősülő szabálysértések, illetve egyéb cselekmények lehetnek (adó- és munkaügyi). A közös bennük az, hogy ezeket az áldozatok az esetek többségében maguktól, önként nem követték volna el, azokra a kizsákmányolóik bírták rá vagy kényszerítették, erőszakkal és/vagy fenyegetéssel. Ezen cselekményekről kriminológiai megközelítésben szól a szerző, utalva arra, hogy a büntető anyagi és eljárásjogi szempontok a büntetőeljárásban esetenként értékelendők.
Módszertan: Az alábbiakban az Országos Kriminológiai Intézetben 2023-ban zajló kutatás részeredményeiről olvashatnak, amely során a hazai és a nemzetközi szakirodalom kerül feldolgozásra, illetve szakértői interjúk és az iratelemzések első eredményeit összegzi a szerző egy eset bemutatását követően.
Megállapítás: Az úgynevezett egyéb célú kizsákmányolás során különösen magas a látencia, igaz ez a kényszerházasságra, a tiltott örökbefogadásra és a szervkereskedelemre. Az emberkereskedelem áldozatai által, jellemzően rábírás hatására megvalósított jogellenes cselekmények a nemzetközi jellemzőkhöz hasonlóak; a vagyon elleni és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények mellett azonban szólni kell a szabálysértésekről is: a tiltott prostitúcióról, a koldulásról és a különböző egyéb cselekményekről.
Érték: Az emberkereskedelem áldozatai által megvalósított jogellenes cselekményekről hazánkban korábban kevés szakirodalom szólt, ezt a hiányt igyekszik pótolni a jelent tanulmány, felhívva a figyelmet arra, hogy mennyire fontos, hogy ezekről a jogalkalmazók számára, képzések során további ismeretek átadására kerüljön sor.
Hivatkozások
Bakó Cs., Hárs M., Héra G. & Berkes M. (Szerk.) (2021). Az emberkereskedelem férfi áldozatainak egyedi ellátási igényei. Belügyminisztérium.
Balogh K., Huszár J. & Windt Sz. (2021). Rábírás és/vagy felajánlás, avagy az emberkereskedelem és a kiskorú veszélyeztetése kérdései. Ügyészségi Szemle, 6(5), 74–89.
Balogh K. & Windt Sz. (2022). A munkáltatással összefüggésben elkövetett emberkereskedelem jellemzői elméleti és gyakorlati szempontból. Belügyi Szemle, 70(2), 259–275. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.2.3
Barabás T. & Szabó J. (2017). Az emberi test tiltott felhasználása bűncselekmény miatt indult büntetőügyek elméleti elemző vizsgálat. Kutatási jelentés. Kézirat. Országos Kriminológiai Intézet.
Broad, R. (2015). ‘A Vile and Violent Thing’: Female Traffickers and the Criminal Justice Response. The British Journal of Criminology, 55(6), 1058–1075. https://doi.org/10.1093/bjc/azv072
Deák Z. (2016). A kényszer és a fenyegetés mint büntethetőségi akadályok dogmatikai természetéről. Magyar Jog, 63(2), 100–109.
Deák Z. (2017). A kényszer, az erőszak és a fenyegetés fogalma és jelentősége a magyar büntetőjogban. Doktori értekezés. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola.
Deák Z. (2018). A vis absoluta és a vis compulsiva fogalmának (félre)értelmezése a magyar büntetőjogban. Magyar Jog, 65(4), 219–227.
Kiss A. (2017). A sértett szerepének változása az új büntetőeljárási törvényben. Magyar Rendészet, 17(5), 11–21.
Mészáros Á. (2008). A bűncselekmény elkövetői. Elméleti és gyakorlati alapkérdések. Ad Librum Kiadó.
Ripszám D. (2022). Az illegális örökbefogadás, különös tekintettel a gyermekkereskedelemre. Magyar Jog, 69(9), 493–499.
Rodriguey-López, S. (2020). Telling Victims from Criminals: Human Trafficking for the purposes of Criminal Exploitation. In Winterdyk, J. & Jones, J. (Eds), The Palgrave International Handbook of Human Trafficking (pp. 303–318). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-3-319-63058-8_17
Solt Á. (2018). Bírói ítélkezési gyakorlat a kiskorú veszélyeztetése tárgyában. Kutatási zárójelentés. Kézirat. Országos Kriminológiai Intézet.
Vidra, Zs., Baracsi, K. & Sebhelyi, V. (2015). Child Trafficking in Hungary: Sexual Exploitation,Forced Begging and Pickpocketing. CEU Center for Policy Studies. http://real.mtak.hu/27558/1/cps-book-child-trafficking-in-hungary-2015.pdf
Villacampa, C. & Torres, N. (2015). Trafficked Women in Prison: The Problem of Double Victimisation. European Journal on Criminal Policy and Research, 21, 99–115. https://doi.org/10.1007/s10610-014-9240-z
Windt Sz. (2020). Az emberkereskedelem és a családon belüli erőszak – hasonlóságok és különbségek. Belügyi Szemle, 68(12), 105–117. https://belugyiszemle.hu/hu/node/1105
Windt Sz. (2021). A láthatatlan emberek. Az emberkereskedelem jelensége Magyarországon. Országos Kriminológiai Intézet.
.png)
