Európai iszlamisták és dzsihádisták motivációi
Absztrakt
Cél: A tanulmány bemutatja az iszlamista radikalizálódás folyamatát, katalizátorait és az iszlamista radikalizálódás push és pull tényezői alapján egy dichotóm szociálpszichológiai modellt vázol fel.
Módszertan: A tanulmány a nemzetközi szakirodalom kritikai áttekintése után új kutatási szempontokat fogalmaz meg.
Megállapítások: Az iszlám radikalizmussal való azonosulás három alapmotívumon nyugszik: a) a társadalmi igazságtalanságokra érzékenyen reflektáló és a radikalizmusra hajló személyiségszerkezet; b) az euroatlanti világ országaiban szerzett negatív tapasztalatok miatti morális pánik; végül c) a Nyugat külpolitikájával kapcsolatos politikai attitűd. Társadalmi fejlettségünk jelenlegi fokán a keresztény alapokon nyugvó berendezkedés és jogrend kibékíthetetlen ellentmondásban áll az iszlám világból importált társadalom- és jogértelmezéssel. Ezért a muszlim közösségek szeparációja még hosszú ideig fennmarad, és továbbra is társadalmi feszültségek forrása lesz. Hosszabb távon Magyarországon is számolnunk kell az iszlám közösség fokozatos bővülésével és az iszlamista radikalizmus megjelenésével.
Érték: A tanulmány Csíkszentmihályi Mihály flow-élményre vonatkozó kutatásai alapján új megközelítést vezet be a kutatásba.
Hivatkozások
Bakker, E. (2007). Jihadi terrorists in Europe, their characteristics and the circumstances in which they joined the Jihad: An exploratory study. Clingendael Institute.
Csíkszentmihályi M. (1997). Flow – Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó.
Dawson, L. L. (2021). A Comparative Analysis of the Data on Western Foreign Fighters in Syria and Iraq: Who Went and Why? ICCT Research Paper. International Centre for Counter-Terrorism. https://doi.org/10.19165/2021.1.02
Garai L. (2003). Identitásgazdaságtan. Gazdaságpszichológia másképpen. Tas.
Hoffman, B. (2006). Islam and the West: Searching for Common Ground. The Terrorist Threat and the Counter-Terrorism Effort. RAND Corporation.
Kruglanski, A. W. & Fishman, S. (2006). The Psychology of Terrorism: “Syndrome” Versus “Tool” Perspective. Terrorism and Political Violence, 18(2), 193–215. https://doi.org/10.1080/09546550600570119
Laqueur, W. (1999). New Terrorism: Fanaticism and the Arms of Mass Destruction. Oxford University Press.
McCants, W. (Szerk.), Brachman, J. & Felter, J. (2006). Militant Ideology Atlas. Executive Report. Combating Terrorism Center.
Maslow, A. (2003). A lét pszichológiája felé. Ursus.
Mirza, M., Senthilkumaran, A. & Ja’far, Z. (2007). Living apart together. British Muslims and the paradox of multiculturalism. Policy Exchange.
Neumann, P. R. (2006). Europe’s Jihadist Dilemma. Survival, 48(2), 71–84. https://doi.org/10.1080/00396330600765518
Pape, R. A. (2005). Dying to win: the strategic logic of suicide terrorism. Random House.
Papp Z. I. (2018). A kiberterrorizmus módszerei, lehetséges eszközei és az ezek ellen történő védekezés alternatívái. Doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola.
Póczik Sz. (2007). A terrorizmus biológiai és pszichológiai elméletei. Világosság, 48(5), 25–41.
Póczik Sz. (2011). A radikális politikai iszlám eszmevilága. Magyar Tudomány, 172(5), 580–589. http://www.matud.iif.hu/2011/05/09.htm
Póczik Sz. (2016). Muszlim radikálisok Kelet-Európa két régiójában, a Balkánon és a Visegrádi országokban, Magyarország példáján. BHKK Műhely, 1(1), 32–44.
Post, J. M. (2005). When Hatred is Bred in the Bone: Psycho-cultural Foundations of Contemporary
Terrorism. Political Psychology, 26(4), 615–636. https://doi.org/10.1111/j.1467-9221.2005.00434.x
Precht, T. (2007). Home grown terrorism and Islamist radicalisation in Europe. From conversion to terrorism. An assessment of the factors influencing violent Islamist extremism and suggestions for counter radicalisation measures. Research report funded by the Danish Ministry of Justice.
Pressman, E. (2006). Countering Radicalization. Communication and Behavioral Perspectives. CCSS Insight, 1. Clingendael Centre for Strategic Studies.
Rekawek, K., Matějka, S., Szucs, V., Beňuška, T., Kajzarová, K. & Rafay, J. (2019). Who Are the European Jihadis? From Criminals to Terrorists and Back? Midterm Report. GLOBSEC Policy Institute.
Roy, O. (2004) Globalised Islam. The Search for a New Ummah. Columbia University Press.
Sayfo, O. (2007). Allah tágas földje. Kárpát-medencei Tehetséggondozó.
Sroka, A., Castro-Rial Garrone, F., Kumbrián, R. D. T. (Szerk.) (2017). Radicalism and Terrorism in the 21st Century: Implications for Security. Peter Lang. https://doi.org/10.3726/978-3-653-06974-7
Tamási E. (2013). Terrorista nők. Rejtjel.
Vidino, L. (2007). The Hofstad Group: The New Face of Terrorist Networks in Europe. Studies in Conflict & Terrorism, 30(7), 579–592. https://doi.org/10.1080/10576100701385933
Voortman, A. (2015). Terrorism in Europe. Explaining the disparity in the number of jihadist foreign fighters between European countries. Institut Barcelona Estudis Internacinals.
Wiktorowicz, Q. (2005). Radical Islam Rising: Muslim Extremism in the West. Rowman & Littlefield.
.png)
