Az ökoszisztéma hálózati kockázatai és felelősségi kérdései
Rendszerező alapvetés
Absztrakt
Cél: Az ökoszisztéma kockázatai sokrétűségének bemutatásán keresztül annak bizonyítása, hogy a klímaváltozás bűnügyi következményeinek vizsgálata speciális kriminológiai és büntetőjogi megközelítést igényel.
Módszertan: A társtudományok által a tudományos szakirodalomban a hagyományos publikálási szokásoktól eltérő sebességgel produkált új megállapítások és következtetések tematikus rendszerezése. Ennek során a mesterséges intelligencia biztosította forrásirodalom-lekérdezési technikák kipróbálása és alkalmazása.
Megállapítások: A klímaváltozás következményei elérik a bűnügyi tudományokat. Fontos definiálni a károkozások egymás közötti rangsorát, megállapítani a károk következményeinek kölcsönös hatásait, a károkozások közvetlen és közvetett következményeit, a közvetlen és a közvetett áldozatok által elszenvedett következmények jelen idejű és várható jövőbeli súlyosságát. Ezek a jelenségek nemcsak hierarchikusan, hanem hálózatosan is kapcsolódnak egymáshoz. Ahhoz, hogy a környezetvédelem a jelenleginél hatékonyabban tudjon működni, szükség van a morális, politikai és jogi felelősségnek a fentiek szerinti csoportosítására és differenciálására.
Érték: Annak bemutatása, hogy az ökocid kategóriába sorolható bűncselekmények elleni hatékony büntetőjogi fellépés csak a globálisan megnyilvánuló károk rendszerszemléletű feltárásával lehetséges.
Hivatkozások
Barabás A. T. (2009). Áldozattá válás Magyarországon: a statisztika és az empirikus vizsgálatok valóságképe. In Borbíró A., Kiss A., Velez E. & Garami L. (Szerk.), A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve (pp. 39–53). Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.
Barabás A. T. (2020). Áldozattan. In Barabás A. T. (Szerk.), Alkalmazott kriminológia (pp. 219–238). Dialóg Campus.
Barabási A.-L. (2003). Behálózva. Magyar Könyvklub.
Barabási A.-L. (2016). A hálózatok tudománya. Libri.
Berwyn, B. (July 4, 2023.). June Extremes Suggest Parts of the Climate System Are Reaching Tipping Points. Inside Climate News. https://insideclimatenews.org/news/04072023/june-extremes-climate-tipping-points/?s=03
Boda Zs. (2006). A gazdasági globalizáció környezeti hatásai. Eszmélet, 18(69), 169–185. https://www.eszmelet.hu/boda_zsolt-a-gazdasagi-globalizacio-kornyezeti-hatasai/
Botzen, W. J. W., Deschenes, O. & Sanders, M. (2019). The Economic Impacts of Natural Disasters: A Review of Models and Empirical Studies. Review of Environmental Economics and Policy, 13(2), 167–188. https://doi.org/10.1093/reep/rez004
Boyce, J. K. (2018). The Environmental Cost of Inequality. Scientific American, 319(5), 72–77. https://doi.org/10.1038/scientificamerican1118-72
Branch, A. & Minkova, L. (2023). Ecocide, the Anthropocene, and the International Criminal
Court. Ethics & International Affairs, 37(1), 51–79. https://doi.org/10.1017/S0892679423000059
Csermely P. (2004). A rejtett hálózatok ereje. Vince Kiadó.
Dobos, E. & Éltető, A. (2022). Regulation of the fashion supply chains and the sustainability–growth balance. Sustainability Accounting, Management and Policy Journal, 14(1), 101–129. https://doi.org/10.1108/SAMPJ-04-2022-0182
Findlay, M. (2008). Chapter 5: International criminal justice and governance. In Findlay, M., Governing Through Globalized Crime. Futures for International Criminal Justice (pp. 108–139). Willan Publishing. https://doi.org/10.4324/9781843925620
Földesi T. (2000). A politikai felelősség dilemmái. Rejtjel Kiadó.
Gere L. (2020). Global Risk report 2020. Geopolitikai Kutatóintézet. http://www.geopolitika.hu/hu/2020/02/05/global-risks-report-2020/
Gyulai I. (1988). A gazdasági és társadalmi fejlődés ökológiai összefüggései. In A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25–26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére (pp. 867–874). Herman Ottó Múzeum. https://epa.oszk.hu/02000/02030/00022/pdf/HOM_Evkonyv_25-26_867-874.pdf
Heller, K. J. (2023). ELI’s Overly Narrow Definition of Ecocide. Opinio Juris. https://opiniojuris.org/2023/02/23/elis-overly-narrow-definition-of-ecocide/
Irk F. (2021). Megbüntethetetlen bűnök II. Az ember és környezete kizsákmányolásának metamorfózisa. Bíbor Kiadó.
Jávor A. (2022). Ökológiai gazdálkodás elvi, társadalmi és gazdasági kérdései. Prezentáció. Debreceni Egyetem. https://www.nak.hu/images/2022/okoexpo/P_01_Javor-Andras.pdf
Korinek L. (2023). Paradoxonok a kriminológiában. ORAC Kiadó.
Sarliève, M. (2020). Ecocide: Past, Present, and Future Challenges. In Leal Filho, W., Azul, A.,
Brandli, L., Lange Salvia, A. & Wall, T. (Eds.), Life on Land. Encyclopedia of the UN Sustainable Development Goals (pp. 1–11). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-71065-5_110-1
Schnaiberg, A. (1980). The Environment: From Surplus to Scarcity. Oxford University Press.
South, N. (2010). The Ecocidal Tendencies of late Modernity: Trans-national Crime, Social Exclusion,
Victims and Rights. In White, R. (Ed.): Global Environmental Harm: Criminological Perspectives (pp. 143–158). Willan Publishing.
World Economic Forum (2020a). The Global Risks Report 2020. Insight Report 15th Edition.
World Economic Forum. https://www3.weforum.org/docs/WEF_Global_Risk_Report_2020.pdf
World Economic Forum (2020b). Top risks are environmental but ignore economics and they’ll be harder to fix. World Economic Forum. https://www.weforum.org/agenda/2020/01/what-smissing-from-the-2020-global-risks-report/
Zsigmond Cs. (2022). Védett állat- és növényfajok illegális kereskedelmével foglalkozó nemzetközi bűnszervezetek. Doktori (PhD) értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Rendészettudományi Doktori Iskola.
.png)
